Back to top

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Az agrármérnök végzettségű Tóth Péter néhány éve, azt követően vágott bele a som termesztésébe, hogy családjával Kaposvárról kiköltöztek a Zselicbe. Először 2013-ban 70 növényt ültetett a családi ház mögötti ezer négyzetméteres lejtős telken, ez ma már a „tesztterülete" a három évvel később eltelepített 2,3 hektáros ültetvénynek, ahol közel ezer növény él.

Azért döntöttek a som mellett, mert jól illik a tájba, jól érzi magát a térségben, és mivel szinte nincs versenytárs, a gyümölcs értékesítése is perspektivikus lehet.

A somnak nem túl bőséges a hazai szakirodalma, így amerikai, szlovák, török cikkeket is lefordított a tulajdonos, mielőtt belevágott a nagyobbik ültetvény telepítésébe. A som hosszú életű, de lassan fejlődő növény. Csak az 5-8. évben fordul termőre, ez is oka lehetett a termesztésből való kiszorulásának, bár a növények 35-50 évig is termesztésben tarthatók.

Árnyékolás, öntözés

Barna erdőtalajon található az ültetvény, az agyagos vályogtalaj gyengén savanyú kémhatású. A lejtős terület természetes gyepborítású, észak-déli irányú, kelet-nyugati benapozottsággal.

Míg az első ültetvénybe 3 × 3 méteres, addig a másodikba 5 × 4 méteres térállásba ültették a növényeket, éréskor ugyanis előnyös, ha éri őket a napfény. A szedést ugyanakkor a tág térállás egyelőre nehezíti.

A mostani nyarakon nem a benapozottság hiánya, hanem éppen a túl intenzív napsütés és a légköri aszály okoz gondot.

A som az első méhlegelők egyike
A som az első méhlegelők egyike
Remélhetően ez egyre kisebb gond lesz, ahogy a növények nőnek, és nagyobb lesz az önárnyékolásuk. Az aszályos nyarakon az évi hajtásnövekmény nem kielégítő, és július végén, augusztusban a napégés tünetei – sötét foltok, felpöndörödés – is láthatók a leveleken. A visszafogott hajtásnövekedés és a vegetációs felület sérülése lassítja a növény föld feletti és föld alatti szerveinek növekedését, végső soron a termőre fordulást. Jelenleg ezen az árnyékolást is megoldó jéghálóval és öntözéssel lehetne segíteni. A „tanuló” ültetvényben már kiépítették a talajfelszín alatti csepegtető öntözést, és azt tervezik a nagyobb területen is, még tart a vízjogi engedélyezési eljárás. Azért választották a műszaki és beruházási szempontból összetettebb talajfelszín alatti csepegtető öntözést, mert nem akadályozza a gyepművelést, és még minimális párolgási veszteség sincs, az öntözővíz egyenesen a gyökérzónába jut.

Korai méhlegelő

A som nagyon korán virágzik, tehát a virága nem fagyérzékeny, ám ennek ellenére vannak évek, amikor kevesebb a termés. Ennek oka az alternancia lehet, ami egy önszabályozó mechanizmus a növényeknél, védi az egyedet a túlterheléstől. Ezért iktat be a növény gyengén termő éveket akkor is, ha a körülmények látszólag megfelelőek számára.

Tóth Péterék ültetvényében eddig fokozatosan nőtt a termésmennyiség, így arra nincs adatuk, hogy egy kifejlett somnövény hány évenként tart „pihenőt”.

A som rovarmegporzású, napos időben a méhek is járják a virágait, ezért ez a növény az egyik legelső méhlegelő. Amennyiben nem kedvező az időjárás a rovarok számára, például ha ráfagy a virágra a hó, a hódara, vagy ónos eső esik, az a termékenyülésben is meglátszódhat, sorolta tapasztalatait a szakember.

Fő fajták, érdekességek

Két fő fajta van az ültetvényben: a bolgár Kazanlak adja a 80%-át, a maradék pedig az osztrák Jolico. Először a Kazanlak érik; nagy, tetszetős gyümölcseinek jó a mag-hús aránya. A Jolico később virágzik és később is érik, de termése hasonlóan jó.

Szőlőskertek között és erdőkben

Hazánkban korábban rendszeresen gyűjtött erdei gyümölcs volt a som. A neve török eredetű. Több földrajzi név is utal rá, például Somogy megye és az ott található Som, valamint Somoskő, Somoskőújfalu települések nevei. Somberek pedig nemcsak egy települést jelöl, hanem a szőlőhegyen a dűlőket elhatároló sombokor-csoportokat is így hívták. A régebben sokkal megbecsültebb, kedvelt, néha szakrális funkciókkal is felruházott som a nagytáblás mezőgazdasági művelés és a településszerkezetek átalakulásának áldozatává vált. Nem tűnt el teljesen – példázza ezt a famatuzsálem császlói som is –, de populációja országszerte jelentősen visszaszorult.

A húsos som hazánkban honos csonthéjas gyümölcstermő növény. Őshazája Közép- és Dél-Európa, a Kaukázus környéke – nem véletlen, hogy termését leginkább abban a régióban (Törökország, Azerbajdzsán, Bulgária) fogyasztják frissen vagy feldolgozva.

Hazánkban a középhegységek napos, déli lejtőin, az erdőszéleken találkozhatunk leginkább ezzel a növénnyel, nagyobb számban ott, ahol a talaj mésztartalma kedvező feltételeket teremt számára. Sárga virágai korán, február–márciusban nyílnak, így a sokszor még havas tájban könnyen észrevehetők a növények. Korai és hetekig tartó virágzása miatt park- és kertépítészeti jelentősége is nagy.

A megporzást segítendő vad som is van az ültetvényben (ezek minden fajtának jó megporzói, míg a nemesített fajták kevésbé hatékonyan porozzák egymást), és kísérleti jelleggel más fajtákból is található néhány példány, amelyek szintén segítik a fő fajták megporzását.

Ilyen érdekességek a 20-20 példányban ültetett Shan, Shumen, Pancharevo és Lutea fajták, ez utóbbi sárgán érő, muskotályos ízű gyümölcsöt hoz.

A pollenadóként telepített vad somok termését nem használják, mert kicsi a gyümölcsük, és félő, hogy feldolgozásnál a mag átesik a magozógép perforált palástján. Nem ér annyit az így elveszített gyümölcsmennyiség, mint az a kockázat, hogy mag kerül a lekvárba, említette a Somliget tulajdonosa.

Természetes gyepszint

A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
Még nem metszettek az ültetvényben, de ez a növény azt később sem igényli. Idősebb korában a som ágrendszere besűrűsödhet, ezt alkalmanként koronaritkítással kell orvosolni annak érdekében, hogy a lombozatába besüssön a nap. A 2013-as telepítésű egyedek jelenleg körülbelül két méter magasak, az aljuktól a tetejükig hoznak termést, és eddig nem kellett belenyúlni az ágrendszerükbe.

Telepítéskor a traktoros gödörfúróval elkészített lyukakba ültették az oltványokat, és az állomány feltöltő trágyázást kapott.

Az ültetési módszer kertészeti szempontból nem tekinthető ideálisnak, de a gyepet nem akarták feltörni, és nem vállalták a jelentősebb talajmozgatás – bár a növények fejlődésének jót tett volna – kockázatát a lejtős területen az erózió veszélye miatt.

Kora tavaszonként 20-30 gramm pétisót juttatnak ki tövenként, amelynek a nitrogéntartalmán túl a dolomittartalma is jót tesz a mészkedvelő növénynek. A termesztést jelentős mértékben veszélyeztető kártétellel még nem szembesültek. Egyik leírt kórokozója a som antraknózisa, a kártevők közül pedig a gyümölcsöket szívogató, és ezzel a torzulásukat okozó invazív poloskafajokra kell figyelni, ám ezek sem indokoltak még növényvédelmi beavatkozásokat, mondta Tóth Péter.

A termesztés kritikus pontja az aszály elleni védekezés, ami szükségessé teszi az öntözést. Ezenkívül jelentős munka- és költségráfordítással jár a gyepfelület gondozása. Évenként két-három alkalommal kaszálják a területet kertészeti traktorral, és ha kell, kézi damilos kaszával vágják a tő körüli gyomokat.

Ez igen időigényes munka, ám fontos, hogy a természetes gyepfelület mindenhol megmaradjon, ettől lesz ugyanis a somültetvény környezetbarát és tájba illő módon fenntartható.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Ennek ellenére e növény jelenleg nem szerepel az AKG-ban támogatható növények listáján.

Rendhagyó betakarítás

Gyors sikerekkel nem kecsegtető, de viszonylag kevés problémával kezelhető kultúráról van szó. A szedése igényli az éves munka nagy részét. A késői termőre fordulás mellett ez is oka lehet annak, hogy nem sok somültetvénnyel találkozunk Magyarországon, véli a tulajdonos.

A növény közel másfél hónapig virágzik, és ugyanennyi ideig érik. Ebben az időszakban a bokrokon egyszerre mindenféle érési stádiumú gyümölcs megtalálható. A betakarítást az is nehezíti, hogy a som korlátozottan utóérő, lekvár vagy pálinka készítéséhez ugyanakkor teljes biológiai érettségű gyümölcsökre van szükség. Ez előtt egy-két nappal még savanyú a termés, utána meg a fűbe hullana, ahonnan nehéz kiszedni. Ezért az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó érési szezonban naponta végig kell járni a növényeket, és össze kell szedni az érett gyümölcsöt.

A meggytől eltérően a betakarítási időszak nem rövidíthető le rázással, mivel a növényeken sokféle érési állapotú gyümölcs van egy időben.

A Somligetben éréskor négy vaspálcára hálót feszítenek a tövek alá, hogy abba hulljanak az érett gyümölcsök. Később, ha majd a növények összezárnak, a sorokba kifeszített hálóval oldják meg a gyümölcsök összegyűjtését, említette Tóth Péter.

A som termésátlagára elég szélsőséges értékeket ad meg a szakirodalom, ami nem csoda, hiszen az függ a fák életkorától és a termőhelytől is. A tövek fejlődésével 5-10-20-40 kilogramm a hozam, egy idős bokor pedig már 80-120 kilogrammot is teremhet. A Somligetben 5-8 éven belül növényenként 10-12 kilogramm elérése a cél. A nemesített somoknak jóval nagyobb a gyümölcse (6-8 g) a vad alapfajhoz (1-2 g) viszonyítva. A gyümölcs magozás utáni kihozatala 75-80%.

A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt
A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt

Feldolgozva értékesítik

A som nem magvaváló, ezért az érett gyümölcsök magozásához a kiszúró­tüskés megoldások nem jöhetnek szóba, perforált palástú szerkezetet használnak e célra.

A mag nélküli gyümölcshús, a somvelő a további feldolgozás alapja, és csak némi cukrot tesznek hozzá, tartósítószert nem.

A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A somvelőből a lekváron kívül szörp vagy pálinka is készülhetne, a jelenlegi termésmennyiséget azonban egyelőre csak lekvárként hasznosítják, mert úgy gondolták, hogy kezdetben inkább kevesebbféle terméket, de nagyobb mennyiségben kínálnak. Fő értékesítési csatorna a saját webshopjuk; néhány környékbeli szálloda pedig ezt a zselici kuriózumot adja emlékbe a vendégeinek pihenésük végén, valamint egy cukrászda is készített már belőle kézműves szaloncukrot, és jövőre már somfagylaltot is lehet kóstolni a Zselicben.

Jelenleg kétféle kiszerelésben értékesítik a somlekvárt, de tervben van a termékkínálat bővítése gyümölcsborral és pálinkával. Ezek a termékek ugyanis azonnal felismerhető, markáns és prémium ízélményt kínálnak a hozzáértők számára. Két éve próbaként készítettek sompálinkát, ami nagyaranyérmes lett a 2020. évi Quintessence pálinkaversenyen.

Aszalással és kandírozással tartósítva különleges sütemények és édességek megkoronázója lehet a som.

Készülhet majd belőle úgynevezett gyümölcsbőr is, azaz amikor a pépet kiterítve megaszalják, majd csíkokra vágják. Természetesen egyben is aszalható, csak ebben az esetben a mag jelenlétére oda kell figyelni, sorolta a lehetőségeket és terveket a tulajdonos.

A som gyümölcsét nem árazták be, mert nem céljuk a gyümölcs eladása, hiszen feldolgozva nagyobb hozzáadott értékkel párosul. Egyébként is elég bonyolult módon lehetne meghatározni az árat, és lehet, hogy a végén olyan összeget kapnának többek között a másfél hónapig tartó szedés magas élőmunka-igénye miatt, amit nem fizetnének meg a vásárlók. A feldolgozott, azonnal fogyasztható termék sokkal vonzóbb.

Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben
Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben

A vállalkozásuknak úgy készítettek arculatot, hogy annak elemeit a későbbiekben a többi termékre is alkalmazni lehessen, és ahogy nő majd a termésmennyiség, úgy léphessenek színre új termékek, igényes Somliget csomagolásban.

Szeretnék, hogy idővel a som a környék gasztronómiájának egyik követévé, a zselici táj egyik arculati elemévé váljon – újra. A Tóth család nem a somtermesztésből él, de terveik szerint nyugdíjas korukra stabil bevételi forrást jelenthet majd az ültetvény az addigra már bővített és bejáratott termékkörrel; és választott otthonuk, a Zselic szempontjából is kiemelkedő értéket hagyhatnak gyermekeikre.

Szuperélelmiszer

A som éretten is viszonylag magas savtartalmú, egyedi, semmihez sem hasonlítható kellemes ízű, festő levű gyümölcs. Fogyasztásra akkor alkalmas, amikor a sötétbordóra színeződött termések lepottyannak a növényről. Beltartalma, táplálkozás-élettani hatásai alapján szuperélelmiszernek minősíthető a som: kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, emellett nátrium, kálium, kalcium, foszfor, valamint vas, cink, réz, mangán is van benne. Szervessav-tartalma mellé jelentős cukortartalom társul. Polifenol-, antocianin-, flavonoidtartalma hozzájárul a vérképzőrendszer és az immunrendszer megfelelő működéséhez, továbbá enyhe has­fogó hatású.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.