Back to top

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Tóth Péternek a somtermesztés nem egyszerű munka, a megszállottja lett
Az agrármérnök végzettségű Tóth Péter néhány éve, azt követően vágott bele a som termesztésébe, hogy családjával Kaposvárról kiköltöztek a Zselicbe. Először 2013-ban 70 növényt ültetett a családi ház mögötti ezer négyzetméteres lejtős telken, ez ma már a „tesztterülete" a három évvel később eltelepített 2,3 hektáros ültetvénynek, ahol közel ezer növény él.

Azért döntöttek a som mellett, mert jól illik a tájba, jól érzi magát a térségben, és mivel szinte nincs versenytárs, a gyümölcs értékesítése is perspektivikus lehet.

A somnak nem túl bőséges a hazai szakirodalma, így amerikai, szlovák, török cikkeket is lefordított a tulajdonos, mielőtt belevágott a nagyobbik ültetvény telepítésébe. A som hosszú életű, de lassan fejlődő növény. Csak az 5-8. évben fordul termőre, ez is oka lehetett a termesztésből való kiszorulásának, bár a növények 35-50 évig is termesztésben tarthatók.

Árnyékolás, öntözés

Barna erdőtalajon található az ültetvény, az agyagos vályogtalaj gyengén savanyú kémhatású. A lejtős terület természetes gyepborítású, észak-déli irányú, kelet-nyugati benapozottsággal.

Míg az első ültetvénybe 3 × 3 méteres, addig a másodikba 5 × 4 méteres térállásba ültették a növényeket, éréskor ugyanis előnyös, ha éri őket a napfény. A szedést ugyanakkor a tág térállás egyelőre nehezíti.

A mostani nyarakon nem a benapozottság hiánya, hanem éppen a túl intenzív napsütés és a légköri aszály okoz gondot.

A som az első méhlegelők egyike
A som az első méhlegelők egyike
Remélhetően ez egyre kisebb gond lesz, ahogy a növények nőnek, és nagyobb lesz az önárnyékolásuk. Az aszályos nyarakon az évi hajtásnövekmény nem kielégítő, és július végén, augusztusban a napégés tünetei – sötét foltok, felpöndörödés – is láthatók a leveleken. A visszafogott hajtásnövekedés és a vegetációs felület sérülése lassítja a növény föld feletti és föld alatti szerveinek növekedését, végső soron a termőre fordulást. Jelenleg ezen az árnyékolást is megoldó jéghálóval és öntözéssel lehetne segíteni. A „tanuló” ültetvényben már kiépítették a talajfelszín alatti csepegtető öntözést, és azt tervezik a nagyobb területen is, még tart a vízjogi engedélyezési eljárás. Azért választották a műszaki és beruházási szempontból összetettebb talajfelszín alatti csepegtető öntözést, mert nem akadályozza a gyepművelést, és még minimális párolgási veszteség sincs, az öntözővíz egyenesen a gyökérzónába jut.

Korai méhlegelő

A som nagyon korán virágzik, tehát a virága nem fagyérzékeny, ám ennek ellenére vannak évek, amikor kevesebb a termés. Ennek oka az alternancia lehet, ami egy önszabályozó mechanizmus a növényeknél, védi az egyedet a túlterheléstől. Ezért iktat be a növény gyengén termő éveket akkor is, ha a körülmények látszólag megfelelőek számára.

Tóth Péterék ültetvényében eddig fokozatosan nőtt a termésmennyiség, így arra nincs adatuk, hogy egy kifejlett somnövény hány évenként tart „pihenőt”.

A som rovarmegporzású, napos időben a méhek is járják a virágait, ezért ez a növény az egyik legelső méhlegelő. Amennyiben nem kedvező az időjárás a rovarok számára, például ha ráfagy a virágra a hó, a hódara, vagy ónos eső esik, az a termékenyülésben is meglátszódhat, sorolta tapasztalatait a szakember.

Fő fajták, érdekességek

Két fő fajta van az ültetvényben: a bolgár Kazanlak adja a 80%-át, a maradék pedig az osztrák Jolico. Először a Kazanlak érik; nagy, tetszetős gyümölcseinek jó a mag-hús aránya. A Jolico később virágzik és később is érik, de termése hasonlóan jó.

Szőlőskertek között és erdőkben

Hazánkban korábban rendszeresen gyűjtött erdei gyümölcs volt a som. A neve török eredetű. Több földrajzi név is utal rá, például Somogy megye és az ott található Som, valamint Somoskő, Somoskőújfalu települések nevei. Somberek pedig nemcsak egy települést jelöl, hanem a szőlőhegyen a dűlőket elhatároló sombokor-csoportokat is így hívták. A régebben sokkal megbecsültebb, kedvelt, néha szakrális funkciókkal is felruházott som a nagytáblás mezőgazdasági művelés és a településszerkezetek átalakulásának áldozatává vált. Nem tűnt el teljesen – példázza ezt a famatuzsálem császlói som is –, de populációja országszerte jelentősen visszaszorult.

A húsos som hazánkban honos csonthéjas gyümölcstermő növény. Őshazája Közép- és Dél-Európa, a Kaukázus környéke – nem véletlen, hogy termését leginkább abban a régióban (Törökország, Azerbajdzsán, Bulgária) fogyasztják frissen vagy feldolgozva.

Hazánkban a középhegységek napos, déli lejtőin, az erdőszéleken találkozhatunk leginkább ezzel a növénnyel, nagyobb számban ott, ahol a talaj mésztartalma kedvező feltételeket teremt számára. Sárga virágai korán, február–márciusban nyílnak, így a sokszor még havas tájban könnyen észrevehetők a növények. Korai és hetekig tartó virágzása miatt park- és kertépítészeti jelentősége is nagy.

A megporzást segítendő vad som is van az ültetvényben (ezek minden fajtának jó megporzói, míg a nemesített fajták kevésbé hatékonyan porozzák egymást), és kísérleti jelleggel más fajtákból is található néhány példány, amelyek szintén segítik a fő fajták megporzását.

Ilyen érdekességek a 20-20 példányban ültetett Shan, Shumen, Pancharevo és Lutea fajták, ez utóbbi sárgán érő, muskotályos ízű gyümölcsöt hoz.

A pollenadóként telepített vad somok termését nem használják, mert kicsi a gyümölcsük, és félő, hogy feldolgozásnál a mag átesik a magozógép perforált palástján. Nem ér annyit az így elveszített gyümölcsmennyiség, mint az a kockázat, hogy mag kerül a lekvárba, említette a Somliget tulajdonosa.

Természetes gyepszint

A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
A fák hosszan virágoznak, így az érés is elhúzódik
Még nem metszettek az ültetvényben, de ez a növény azt később sem igényli. Idősebb korában a som ágrendszere besűrűsödhet, ezt alkalmanként koronaritkítással kell orvosolni annak érdekében, hogy a lombozatába besüssön a nap. A 2013-as telepítésű egyedek jelenleg körülbelül két méter magasak, az aljuktól a tetejükig hoznak termést, és eddig nem kellett belenyúlni az ágrendszerükbe.

Telepítéskor a traktoros gödörfúróval elkészített lyukakba ültették az oltványokat, és az állomány feltöltő trágyázást kapott.

Az ültetési módszer kertészeti szempontból nem tekinthető ideálisnak, de a gyepet nem akarták feltörni, és nem vállalták a jelentősebb talajmozgatás – bár a növények fejlődésének jót tett volna – kockázatát a lejtős területen az erózió veszélye miatt.

Kora tavaszonként 20-30 gramm pétisót juttatnak ki tövenként, amelynek a nitrogéntartalmán túl a dolomittartalma is jót tesz a mészkedvelő növénynek. A termesztést jelentős mértékben veszélyeztető kártétellel még nem szembesültek. Egyik leírt kórokozója a som antraknózisa, a kártevők közül pedig a gyümölcsöket szívogató, és ezzel a torzulásukat okozó invazív poloskafajokra kell figyelni, ám ezek sem indokoltak még növényvédelmi beavatkozásokat, mondta Tóth Péter.

A termesztés kritikus pontja az aszály elleni védekezés, ami szükségessé teszi az öntözést. Ezenkívül jelentős munka- és költségráfordítással jár a gyepfelület gondozása. Évenként két-három alkalommal kaszálják a területet kertészeti traktorral, és ha kell, kézi damilos kaszával vágják a tő körüli gyomokat.

Ez igen időigényes munka, ám fontos, hogy a természetes gyepfelület mindenhol megmaradjon, ettől lesz ugyanis a somültetvény környezetbarát és tájba illő módon fenntartható.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Friss fogyasztásra és feldolgozásra is csak az érett termések alkalmasak
Ennek ellenére e növény jelenleg nem szerepel az AKG-ban támogatható növények listáján.

Rendhagyó betakarítás

Gyors sikerekkel nem kecsegtető, de viszonylag kevés problémával kezelhető kultúráról van szó. A szedése igényli az éves munka nagy részét. A késői termőre fordulás mellett ez is oka lehet annak, hogy nem sok somültetvénnyel találkozunk Magyarországon, véli a tulajdonos.

A növény közel másfél hónapig virágzik, és ugyanennyi ideig érik. Ebben az időszakban a bokrokon egyszerre mindenféle érési stádiumú gyümölcs megtalálható. A betakarítást az is nehezíti, hogy a som korlátozottan utóérő, lekvár vagy pálinka készítéséhez ugyanakkor teljes biológiai érettségű gyümölcsökre van szükség. Ez előtt egy-két nappal még savanyú a termés, utána meg a fűbe hullana, ahonnan nehéz kiszedni. Ezért az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó érési szezonban naponta végig kell járni a növényeket, és össze kell szedni az érett gyümölcsöt.

A meggytől eltérően a betakarítási időszak nem rövidíthető le rázással, mivel a növényeken sokféle érési állapotú gyümölcs van egy időben.

A Somligetben éréskor négy vaspálcára hálót feszítenek a tövek alá, hogy abba hulljanak az érett gyümölcsök. Később, ha majd a növények összezárnak, a sorokba kifeszített hálóval oldják meg a gyümölcsök összegyűjtését, említette Tóth Péter.

A som termésátlagára elég szélsőséges értékeket ad meg a szakirodalom, ami nem csoda, hiszen az függ a fák életkorától és a termőhelytől is. A tövek fejlődésével 5-10-20-40 kilogramm a hozam, egy idős bokor pedig már 80-120 kilogrammot is teremhet. A Somligetben 5-8 éven belül növényenként 10-12 kilogramm elérése a cél. A nemesített somoknak jóval nagyobb a gyümölcse (6-8 g) a vad alapfajhoz (1-2 g) viszonyítva. A gyümölcs magozás utáni kihozatala 75-80%.

A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt
A betakarításhoz hálót feszítenek a növények köré, abból szedik össze a gyümölcsöt az érés másfél hónapja alatt

Feldolgozva értékesítik

A som nem magvaváló, ezért az érett gyümölcsök magozásához a kiszúró­tüskés megoldások nem jöhetnek szóba, perforált palástú szerkezetet használnak e célra.

A mag nélküli gyümölcshús, a somvelő a további feldolgozás alapja, és csak némi cukrot tesznek hozzá, tartósítószert nem.

A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A feldolgozás alapja a kimagozott gyümölcshús
A somvelőből a lekváron kívül szörp vagy pálinka is készülhetne, a jelenlegi termésmennyiséget azonban egyelőre csak lekvárként hasznosítják, mert úgy gondolták, hogy kezdetben inkább kevesebbféle terméket, de nagyobb mennyiségben kínálnak. Fő értékesítési csatorna a saját webshopjuk; néhány környékbeli szálloda pedig ezt a zselici kuriózumot adja emlékbe a vendégeinek pihenésük végén, valamint egy cukrászda is készített már belőle kézműves szaloncukrot, és jövőre már somfagylaltot is lehet kóstolni a Zselicben.

Jelenleg kétféle kiszerelésben értékesítik a somlekvárt, de tervben van a termékkínálat bővítése gyümölcsborral és pálinkával. Ezek a termékek ugyanis azonnal felismerhető, markáns és prémium ízélményt kínálnak a hozzáértők számára. Két éve próbaként készítettek sompálinkát, ami nagyaranyérmes lett a 2020. évi Quintessence pálinkaversenyen.

Aszalással és kandírozással tartósítva különleges sütemények és édességek megkoronázója lehet a som.

Készülhet majd belőle úgynevezett gyümölcsbőr is, azaz amikor a pépet kiterítve megaszalják, majd csíkokra vágják. Természetesen egyben is aszalható, csak ebben az esetben a mag jelenlétére oda kell figyelni, sorolta a lehetőségeket és terveket a tulajdonos.

A som gyümölcsét nem árazták be, mert nem céljuk a gyümölcs eladása, hiszen feldolgozva nagyobb hozzáadott értékkel párosul. Egyébként is elég bonyolult módon lehetne meghatározni az árat, és lehet, hogy a végén olyan összeget kapnának többek között a másfél hónapig tartó szedés magas élőmunka-igénye miatt, amit nem fizetnének meg a vásárlók. A feldolgozott, azonnal fogyasztható termék sokkal vonzóbb.

Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben
Egyelőre lekvár készül a termésből kétféle kiszerelésben

A vállalkozásuknak úgy készítettek arculatot, hogy annak elemeit a későbbiekben a többi termékre is alkalmazni lehessen, és ahogy nő majd a termésmennyiség, úgy léphessenek színre új termékek, igényes Somliget csomagolásban.

Szeretnék, hogy idővel a som a környék gasztronómiájának egyik követévé, a zselici táj egyik arculati elemévé váljon – újra. A Tóth család nem a somtermesztésből él, de terveik szerint nyugdíjas korukra stabil bevételi forrást jelenthet majd az ültetvény az addigra már bővített és bejáratott termékkörrel; és választott otthonuk, a Zselic szempontjából is kiemelkedő értéket hagyhatnak gyermekeikre.

Szuperélelmiszer

A som éretten is viszonylag magas savtartalmú, egyedi, semmihez sem hasonlítható kellemes ízű, festő levű gyümölcs. Fogyasztásra akkor alkalmas, amikor a sötétbordóra színeződött termések lepottyannak a növényről. Beltartalma, táplálkozás-élettani hatásai alapján szuperélelmiszernek minősíthető a som: kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, emellett nátrium, kálium, kalcium, foszfor, valamint vas, cink, réz, mangán is van benne. Szervessav-tartalma mellé jelentős cukortartalom társul. Polifenol-, antocianin-, flavonoidtartalma hozzájárul a vérképzőrendszer és az immunrendszer megfelelő működéséhez, továbbá enyhe has­fogó hatású.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.

Kevesebb hulladék, több tápanyag, avagy zöldségtermesztés közvetlenül az étteremben

Egy német étteremlánc eltökélt szándéka, hogy minden egységében helyben termelt zöldségekkel és csíranövényekkel szolgálják ki a vendégeket. Számos fenntarthatósági érv szól az ötlet mellett, a vendégek pedig garantáltan friss és egészséges ételeket fogyaszthatnak.

Csődöt jelentett a holland vállalat

Csődeljárás alá került a holland Codema Systems Group vállalat. Az ügyfélspecifikus kertészeti technológiai megoldások tervezésére, telepítésére és karbantartására szakosodott cégnek mintegy 140 alkalmazottja van.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.