Minden évben három fafaj közül lehet választani. A másik két jelölt a kecskefűz (Salix caprea) és a rezgő nyár (Populus tremula) volt. 2021 novemberében, élénk érdeklődés mellett, három héten át zajlott a távszavazás, amelyen idén összesen 2192 érvényes szavazatot adott le az egyesület tagsága, az erdész szakemberek és az erdők-fák világa iránt érdeklődők. A szavazatok értékelése után, 1419 szavazattal a nagylevelű hárs lett a 2022-es év fafaja!
Az Év fája mozgalom Németországban indult 1989-ben.
Magyarországon 1996-ban indult el ez a kezdeményezés. Számos eddig megválasztott fafaj jelentős méhészeti értékkel is bír, így nekünk, méhészeknek is érdekünk, hogy nyomon kövessük e nemes hagyományt. Ismerkedjünk hát meg a 2022-es év fafajával!
Nagylevelű hárs
Hegyvidékeink üde erdeinek elegyfája, köves-sziklás, kőgörgeteges talajokon is megél. Matuzsálemi példányai több száz évesek, jó mézelő, szárított virágzata ismert gyógytea. Intenzív felújulóképessége miatt a gazdasági erdőkben visszaszorították, a nagyvad is erősen károsítja. Elterjedési területe lényegesen kisebb, mint „testvéréé”, a kislevelű hársé, dombvidékeken csak szórványosan fordul elő. A botanikusok öt alfaját különítették el, ezek hazánkban is megtalálhatók:
- Bársonyos nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos ssp. grandifolia): a Bakonyban és a Mecsek szurdokerdeiben él.
- Valódi nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos ssp. platyphyllos): hazánkban ez az alfaj a legelterjedtebb.
- Kopasz nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos ssp. pseudorubra): a Balaton-felvidék, a Vértes és a Budai-hegység déli lejtőin gyakori.
- Vörös nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos ssp. rubra): ritka, inkább csak arborétumokban található alfaj.
- Kaukázusi nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos ssp. caucasica): előfordulása nálunk nagyon ritka.
Termőhelyi igénye, külalakja
Az éghajlati szélsőségeket kevésbé viseli el, mint a kislevelű hárs.
Közepesen melegkedvelő, kiegyenlített éghajlatot igénylő fafaj, a késői fagyoktól szenved. Eléggé páraigényes, ezért csak a gyertyános-tölgyes és a bükkös éghajlati zónában érzi jól magát.
Többletvizet nem igényel, de megél az 1-2 hétnél rövidebb ideig elárasztott területeken is. Tápanyagigénye nagyobb, inkább mészkedvelő. A sekély és középmély termőrétegű, de humuszban gazdag talajokat jól hasznosítja. Leggyakrabban váztalajokon és kőzethatású talajokon találjuk. Félárnyéktűrő. Gyökérzete plasztikus, a talajviszonyokhoz alkalmazkodó. Magassága elérheti a 30 métert.
Rügye tojásdad, hegyes, a külső rügypikkely rövidebb a rügy felénél. A levéllemez vékony, a fonákon az érzugokban fehér szakáll található. A harmadrendű erek párhuzamosak és a levélfonák síkjából tapinthatóan kiemelkednek. (Megjegyzés: könnyen hibázhatunk, ha a kislevelű és a nagylevelű hárs megkülönböztetésénél csak a szakáll színét vizsgáljuk. A kislevelű hárs tavaszi, friss levelein ugyanis a szakáll még meglehetősen világos, szinte fehér. Ugyanakkor a nagylevelű szakálla nyár végére, ősz elejére meg szokott barnulni. Ezért ebben az időszakban fontos, hogy a harmadrendű ereket is megvizsgáljuk.)
Az álernyőben 2–7 virág lehet, a porzószám 25-30. A hársak közül a legkorábban, június végén virágzik. Termése 7–10 milliméter nagyságú, gömbölyded alakú, erősen bordás és molyhos felületű, kézzel nem roppantható össze.
Fiatalon gyorsabban nő, mint a kislevelű hárs, és nagyobb méreteket is ér el. Vágáskora 80–100 év, természetes életkora akár 1100 év is lehet. Fája valamivel puhább, de ugyanazokra a faipari célokra (fafaragásra, trófeaalátétek készítésére, furnér-, ceruzagyártásra stb.) használható fel, mint az ezüst vagy a kislevelű hárs faanyaga. Jól szegelhető, kiváló keretléc készíthető belőle.
Méhészeti jelentősége
Hasonló a kislevelű hárséhoz. Mivel azonban több alfajjal, változattal rendelkezik, bővítheti egy-egy terület méhlegelő-lehetőségeit. Ezeknek a virágzási dinamikája ugyanis némileg eltérő. Előfordulhat, hogy a bársonyos, a valódi és a kopasz nagylevelű hárs akár egy röpkörzeten belül díszlik (például északi–déli kitettségben), elnyújtottabb hordást biztosítva. Célszerű lenne ezeket az alfajokat/változatokat ilyen szempontból átfogóan vizsgálni.
A hársvirág porzói előbb érnek meg, bibéje csak később válik megporzásra alkalmassá.
Meg lehet ismerni az ilyen virágot arról, hogy a szirmai még nem terpeszkednek szét. A porzók később elfonnyadnak, a bibeszál pedig eléri teljes hosszúságát. Az ilyen „öreg” virág nektárban gazdag, és cukortartalma is nagyobb. A párnaszerűen megvastagodott nektármirigyek a kanálhoz hasonló csészelevelek tövében találhatók, mindegyikben egy. A fiatal virág nektárját a méhek a „kanál” szőrfedele miatt is kevésbé tudják elérni. A nektár később kifolyik a szőrök alól és szabadon, könnyen elérhetően csillog. Cukorértéke 0,4–1,1 közötti.
A hársakra általában jellemző, hogy a legtöbb nektárt éjjel termelik, éjféltől reggel hat óráig. A méhek reggel gyűjtenek róluk legszorgalmasabban.
A kiszívott nektár napközben csak gyengén pótlódik. A hárs levelén élő levéltetvek mézharmatot is termelnek. A levelek fényes mézharmatbevonata legtöbbször júliustól jelentkezik, ez azonban méheink számára a magas ásványianyag-tartalma, nehezebb emészthetősége miatt rossz téli élelem.
Ültetése, telepítése
Ügyeljünk arra, hogy a párásabb környezetet, a félárnyékot kedveli. Gyakran ültetik egyébként díszfaként, parkfaként. Útfásításoknál érdemes is előnyben részesíteni. Ugyanakkor
Egy-két éves és iskolázott csemetéit az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) névjegyzékében szereplő csemetetermelők közül Hatvanban, Debrecenben, Nyíregyházán és Lovasberényben működő csemetekertekben forgalmazzák nagyobb mennyiségben (további információk: www.csemete.hu). A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban a méhlegelő célú facsemeték, s így a nagylevelű hárs csemetéinek vásárlására is lehetőség van, a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint.
A támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje: 2022. április 6.
Lászka István Attila
okleveles erdőmérnök, agrármérnök-tanár,
Vanyarc/Domoszló
