A Rabobank elemzői szerint a zöldség és gyümölcs áfájának tervezett csökkentése a fogyasztói árban legfeljebb 1 százalékos csökkenést tenne lehetővé, aminek eredményeként mintegy 0,5-0,6 százalékkal vásárolna nagyobb mennyiséget a lakosság.
Ez annyira messze van az elérendő fogyasztásnövekedéstől, hogy jószerivel fel sem tűnne,
olvasható a fruchthandel.de portálon az Agra Europe anyaga alapján írt cikkben.
Az új holland kormány abból a célból tervezi az áfa-csökkentést, hogy valamelyest feltornássza a lakosság katasztrofálisan alacsony zöldség-gyümölcs fogyasztását, jelenleg ugyanis mindössze napi 130 gramm zöldség és 113 gramm gyümölcs jut egy főre a statisztika szerint. A WHO ajánlása napi 400 gramm (zöldség és gyümölcs összesen), a hágai egészségügyi központ pedig 250 gramm zöldséget és 200 gramm gyümölcsöt javasol, amitől igen messze vannak, és az áfa-csökkentéstől remélhető 15 grammal nem is jutnak hozzá érdemben közelebb, vélik a Rabobank szakértői. Ráadásul azzal is számolni kell – írja a cikk –, hogy az említett 15 gramm csak akkor jön össze, ha az áfa-csökkentéssel megspórolt pénzt, országos szinten mintegy 500 millió eurót egy az egyben zöldség-gyümölcsre költi a lakosság, ez azonban nyilvánvalóan nem így működik.
A Rabobank szakértői azt javasolják, hogy
az áfa-csökkentés járjon együtt fogyasztásösztönző és felvilágosító akciókkal, adott esetben az egészségtelen termékekre kivetett szankciókkal.
Mindezzel együtt a holland gazdaszövetség rávilágított, hogy ha a fogyasztást érdemi növekedését nem is szolgálja, a termesztők szempontjából akkor is van értelme az áfa-csökkentésnek, az ő esélyeiket ugyanis növelné az intézkedés.
