Back to top

Merre tovább, kárpátaljai gazda?

A földművesek alapvető tulajdonsága, hogy képesek idejében alkalmazkodni a körülmények változásához. Ám úgy tűnik, mintha az utóbbi időben a megszokottnál jóval sűrűbben jelentkeznének a kihívások.

Az ukrajnai agrárium szereplőinek az első covid-hullám idején, 2020 tavaszán például azzal kellett szembenézniük, hogy a zöldségpiacokat hosszú hetekre bezárták, most meg azzal, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok ára az égbe szökött.

Milyen hangulat uralkodik a kárpátaljai magyar gazdák körében? – egyebek mellett erről kérdeztük Őrhidi Lászlót, a több falugazdászt is foglalkoztató Pro Agricultura Carpatika Alapítvány vezetőjét.

– Kezdjük talán azzal, hogy a múlt év második felében a visszapattanónak mondott világgazdaság hatalmas energia­igényét egyes vezetők politikai, gazdasági vagy ideológiai döntése miatt nem sikerült kielégíteni. Emiatt a gáz és az elektromos áram ára soha nem tapasztalt magasságokba ért.

Mint tudjuk, a műtrágya előállítása rendkívül energiaigényes, és emiatt a mezőgazdasági termeléshez szükséges inputanyagok beszerzése az addigi két-háromszorosára drágult.

Ha szárítani kell a kukoricát, akkor oda a haszon jelentős része
Ha szárítani kell a kukoricát, akkor oda a haszon jelentős része
Mindez nyilván a 2022-es szezonban mutatja meg igazándiból hatását, a következményei pedig az idei szezon végén válnak érzékelhetővé. Már most prognosztizálható, hogy a ter­mesztés költsége – az inflációs rátának és a műtrágyák árának az emelkedése miatt – legalább 100 százalékkal nőni fog. Kérdés, hogy a termelők költségeinek a növekedését érvényesíteni lehet-e, vagy be lehet-e építeni az eladási árba. Emiatt most, a tervezés fázisában fokozott óvatosságot tapasztalunk a termelők körében.

Jól emlékszünk még, hogy az elmúlt év is számos meglepetéssel szolgált a gazdálkodóknak.

– Az ország lakossága, benne Kárpátalja számára is meghatározó volt a világjárvány egymást követő hullámaira adott politikai, közigazgatási és gazdasági válasz. Ami minket leginkább érintett, az az ország régióinak adaptív karanténba helyezése időnként, a sárgától a pirosig. A lezárások visszavetették a fogyasztást, és így a piaci keresletet is a termékeink iránt.

Az időjárás is szeszélyesen alakult, többször előfordult, hogy a gazdálkodók szépen megálmodott terveit keresztülhúzta.

A tavasz hűvösre és csapadékosra sikeredett, emiatt az őszi kalászosok rosszul teleltek, számos helyen egyenesen kiáztak. A kukorica vetésideje is jelentősen kitolódott: a máskor április 20-tól május 5-ig tartó optimális vetési időszak helyenként belenyúlt a június elejébe is. Emiatt a nagy termőképességű, legalább közepes tenyészidejű fajták esetében az október 3-ának hajnalán jelentkező -6 °C megakasztotta a kukorica további érését, a szemek víztartalmának a leadását, így magas, 20 százalékot is meghaladó nedvességgel került betakarításra. Szárítani kellett, aminek a tonnánkénti költsége elérte a 11–16 ezer forintnak megfelelő hrivnyát. Ez tovább csökkentette a kukoricatermesztés jövedelmezőségét, hisz aki elérte a hektáronkénti 70 mázsás termést, már az is összetehette a kezét.

Az elmúlt év őszén beköszöntött száraz időjárásnak leginkább a szőlészek örültek.

– Nem úgy a gabonatermesztők. Az őszi vetések tavalyi talajelőkészítése a hosszan tartó aszály miatt időben jelentősen csúszott, nem lehetett kellően morzsalékos magágyat készíteni. Az esetleg szeptember második felében elvetett kalászosok kikelve a vízhiány miatt kisültek, az október végén, november elején vetettek pedig nehezen eredtek meg.

Az utóbbi években tapasztaljuk, hogy a Kárpát-medence időjárása is változik, az enyhe teleket aszályos, hőhullámokkal tarkított nyár követi.

Ez minden termesztő számára kihívás, hisz arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy a megváltozott feltételekhez igazítsák termésstruktúrá­jukat, aszálytűrő fajtákat válasszanak. Kárpátalja síkvidéki részén ez azzal jár, hogy a szántóföldi zöldségtermesztésből egyes növények fokozatosan kiszorulnak a köztermesztésből. Vidékünkön viszont – a hágón túli megyékhez képest enyhébb teleknek és korábbi tavaszodásnak köszönhetően – kedvező lehetőség nyílik rá, hogy a tömegtermelés helyett a primőröket részesítsük előnyben. Ilyen például a Nagydobrony környékén méltán népszerű foszlós héjú újburgonya, a Dercen környéki korai sárgarépa és bébicékla. Továbbra is népszerű a zöldségek és a szamóca fóliás hajtatása, az egyes vidékekre jellemző termékösszetétellel. Például a dobronyi hajtatókörzetben a hónapos retek vagy a hajtatott újburgonya az első kultúra, másutt – Dercenben, Fornoson – ezek mellett a levélzöldség és a zöldhagyma termesztése is népszerű.

Az ugocsai Tiszaháton továbbra is a szamóca hajtatott és szabadföldi termesztése a legmenőbb.

A korai zöldségtermesztés egyik legköltségesebb része a palántanevelés, illetve a kiültetett palánták hőigényének fűtéssel való biztosítása.

– Az ősz folyamán, a fóliházak fűtésére való felkészülés idején egyáltalán nem vagy csak nehezen lehetett beszerezni a szükséges tűzifát, mert az erdészetek megszigorították a tűzifa forgalmazásának rendjét. Ettől a tűzifa ára két-háromszorosára nőtt, és még így sincs elegendő. Úgy néz ki, emiatt az előttünk álló idényben jóval kevesebb gazda fog fűtött hajtatással foglalkozni, az ezt tavaly felvállaló termelőknek legfeljebb 10 százaléka. Egyébként is szembetűnő a termesztési kedv változása. Ezt az alapítványunk által évi rendszerességgel kiírt Első lépés pályázatra beadott kérelmek regionális eloszlásából mérhetjük le.

Tavaly és tavalyelőtt a Nagydobrony környékéről beadott pá­lyázatok száma háromszorosan meghaladta az Ugocsából befutott pályázatok számát, pedig általában egyforma szokott lenni.

Nyilvánvaló, hogy ez összefügg azzal, hogy utóbbi termesztési régióban egyre többen vállalnak külföldön munkát: ahonnan kevesebb pályázat fut be, ott kevesebb család gondolkodik itthoni megélhetésben.

Népszerű a Kárpát-medence gasztronómiája

Sokan próbálták már megfejteni a titkot, hogy az ezernél alig több lelket számláló Bereg-vidéki Mezőgecse miként tud a negyvenmilliós Ukrajnában olyan fesztivált szervezni, ami a legnépszerűbbek egyikévé vált. Vagy talán nincs is titok? Csupán a jó szervezésen, a körültekintően felépített marketingmunkán múlik az egész? Megpróbáltunk ennek utánajárni a január utolsó napjaiban immár tizenötödik alkalommal megszervezett Mezőgecsei Nemzetközi Böllérversenyen, amin a világjárvány ellenére is több mint 2 ezren vettek részt.

– Bár Ukrajna egyik gasztronómiai jelképe a szalonna, és az ország számos térségében ma is általánosnak mondható a háztáji sertéstartás, a hízó téli levágása és feldolgozása során ezeken a helyeken jóval kevesebbféle ételféleséget készítenek, mint nálunk – magyarázza Popovics Sándor, a böllérverseny zsűrijének elnöke. – Ott még mindig csak sózással tartósítják a szalonnát, nem füstölik, és a füstölt sonkának sincs hagyománya. Meg, lássuk be, a nagyvárosok lakóinak százezrei ebből a folyamatból így is, úgy is teljesen kimaradnak.

A téli hízóból készült sok-sok finomság elkészítésével eleink olyan nagyszerűt alkottak, amit érdemes tovább örökíteni
A téli hízóból készült sok-sok finomság elkészítésével eleink olyan nagyszerűt alkottak, amit érdemes tovább örökíteni

Magam sem hittem volna, hogy ennyi sok vendégünk követi nyomon, miként történik a sertés pörzsölése szalmával, tisztítása, szakszerű feldolgozása. Azon viszont már nem csodálkoztam, hogy egy-egy kondért vagy hatalmas serpenyőt tucatnyian álltak körül, hogy megfigyeljék, hogyan készül a bográcsgulyás vagy a toroshús. Idén a pandémia miatt csak Magyarországról érkeztek főzőcsapatok, de az előző években felvidéki, délvidéki, partiumi és erdélyi települések is képviseltették magukat, amiből teljes Kárpát-medencei ízkavalkád állt össze.

– Egy ilyen jó hangulatú rendezvényen, ahol a legvidámabb és a legnépszerűbb csapat külön-külön elismerésben részesül, érdeklődve figyelik a népi gasztronómia elkötelezett hívei, bárhonnan érkezzenek is, hogy a többieknél mi módon készülnek a különböző fogások, és az ízek, eljárások csakhamar visszaköszönnek máshonnan is – hívta fel rá a figyelmet Mester András főszervező. – A mi böllérversenyünk legfőbb hozadékának mégis azt tekintjük, hogy minden alkalommal sikerül bemutatnunk: őseink itt, a Kárpát-medencében a téli hízók feldolgozásával és a disznótor során készített változatos ételekkel különlegeset és maradandót alkottak, ami méltán tarthat számot a hozzánk közelebb és a tőlünk távolabb élő népek érdeklődésére.

Gyakori kérdés: el lehet-e adni a megtermelt minőségi árut? Van-e rá megfelelő, fizetőképes kereslet?

– A statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy az ország munkaképes lakosságának legalább 20 százaléka külföldön keresett munkát. Nyilván ezek ott is fogyasztanak. E szempontból Kárpátalja nem különbözik az ország más részeitől. A társadalom erősen rétegződik. A nyugdíjasok jó része a szegénységi szint alá csúszott, de már a bérből és fizetésből élők is közelítenek hozzá.

Az ezekben a hetekben zajló tanfolyamainkon felhívjuk rá a figyelmet, hogy minden termelőnek olyan termékszerkezetet kell kialakítania, amivel képes híven követni a piaci igények változását, úgy minőségben, mint fajtaösszetételben.

Ehhez megfelelő információáramlásra van szükség: a termelők részvételére képzéseken, fórumokon és kiállításokon.

Minden jel arra mutat, hogy nagy lépés előtt áll a termelői társadalom. Az érdekeik megvédéséhez előbb-utóbb meg kell valósítaniuk a termelői kooperáció valamilyen jogi formáját. A világban számos jó példa van rá, csak megfelelő módon adaptálni kell őket a mi viszonyainkhoz.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Költségoptimalizálás a Fruit Logistica jelszava

2023. február 8–10. között rendezik a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs frissáru-kereskedelem tematikájú üzleti találkozóját Berlinben. A kiállítók hivatalos jelentkezési határideje már lejárt, de a szervezők közleménye szerint várólistára még fel lehet iratkozni.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Műtrágyából ne keverjen AdBlue-t!

Lesz-e elég AdBlue a piacon? Hogyan kell tárolni és meddig áll el ez a fontos adalékanyag? Ha ugyanúgy karbamidból áll, mint a műtrágya, akkor miért nem lehet házilag előállítani? Érdekes AdBlue-kisokost tett közzé a minap az agrarheute.com portál három nagy mezőgépgyártó cég segítségével.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.