A fűszerpaprika-termelésnek kiemelkedő a jelentősége a város gazdasági életében – hangsúlyozta Filvig Géza polgármester.
A rendszerváltást követő privatizáció során több helyen más-más tulajdonosi körhöz kerültek a termőföldek és a termelőeszközök, így például az öntözési felépítmények, berendezések, ahogyan az Kalocsán is történt – mondta Font Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.
Ezt a sokáig rendezetlen kérdést oldhatják meg az öntözési közösségek és a támogatásuk feltételrendszerét szabályozó 2019-es törvény, amely lehetővé teszi számukra, hogy vállalhatóbb költségek mellett, rentábilisabban öntözzenek.
Emellett olyan fejlesztésekhez, beruházásokhoz kínál magas intenzitású támogatást, amiket saját forrásból nem tudnának megvalósítani.
Jelenleg 100-120 ezer hektár termőföld öntözhető az országban, amely 200 ezer hektárra, hosszabb távon pedig 400 ezer hektárra emelkedhet a gazdálkodók összefogása és az öntözési közösségek állami támogatása révén.
A Sárköz revitalizációja már elkezdődött. Mivel az öntözés rendkívül költséges gazdálkodási mód, és csak egybefüggő földterületen érdemes megvalósítani, óriási szerepe van a gazdálkodók integrációjának. Nem volt egyszerű feladat a Kalocsai járás öntözési közösségének pályázata sem, sok munkát kívánt az érdekegyeztetés és az adminisztrációnak való megfelelés, de mindez hozzájárult, hogy a fűszerpaprika-termelés bölcsője gazdaságosan öntözhetővé váljon.
Példaértékű a kalocsai projekt, hiszen az ország legnépesebb öntözési közösségét fogja össze – emelte ki Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösségek vezetője. Olyan gazdálkodók együttműködésében valósul meg, akik egymás szomszédjaiként és egyben gyakran versenytársaiként, ugyanolya vagy hasonló növénykultúrával foglalkoznak, zömében káposztát, fokhagymát, zöldborsót és fűszerpaprikát termelnek.
A rendszerváltás előtt épített öntözőrendszer felújításának és üzemeltetésének összesen 300 millió forintos projektjéhez 250 millió forintos állami támogatást nyertek el az öntözési közösségeket támogató pályázati felhívás keretében.
Ebből 41 millió forint a mintegy hatvan millió forintos műszaki beruházáshoz, 180 millió forint pedig három évi fenntartáshoz járul hozzá. A további több tízmillió forint értékű állami támogatás a vízjogi engedélyeztetés költsége, amit az Agrárminisztérium intézménye, a Nemzeti Földügyi Központ végzett el.
Szigeti Tamás kiemelte, hogy ezernyolcszáz oldalnyi tanulmány készült az érintett 1400 hektár öntözésének vízjogi engedélyezéséhez, amellyel az NFK óriási terhet vett le a vállukról.
Az öntözési közösség további beruházásokat is tervez a közösen használt öntözőrendszer korszerűsítése érdekében, amelyhez szintén pályázatot nyújtottak be további 150 millió forintos állami támogatás érdekében. Ezt még nem bírálták el.
A termelőszövetkezeti időszakban létrehozott öntözőrendszert jelenleg is használják, de a gazdálkodókra jutó költségeket jelentősen csökkenti az állami hozzájárulás,
aminek következtében várhatóan további termelők fognak csatlakozni az öntözési közösséghez, és a jelenlegi mintegy 700 hektárról 1000-re emelkedhet az öntözött mezőgazdasági terület mérete.
Ez óriási lépés a térség gazdasága és a térségben gazdálkodók számára – hangsúlyozta Szigeti Tamás, aki valamennyi érintett nevében köszönetet mondott az Agrárminisztériumnak és a Nemzeti Földügyi Központnak, valamint személyesen Font Sándornak, Filvig Gézának, Szikszai Tamásnak, a Hartai Öntözési Közösség vezetőjének és Bukros Zoltánnak, az öntözőfürtöt ellátó vízszolgáltató ügyvezetőjének, akik nyomon követték és partnerként támogatták a pályázat beadását, amely sok tekintetben úttörő munka volt.