0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A gének teszik „szuperkártevővé”

A krumplibogár több, mint 50 különböző növényvédőszerrel szemben rezisztens, emiatt úgy tekinthetünk rá, mint „szuperkártevőre”. Ez a magyarázata annak, hogy világszerte számos országban képes óriási károkat okozni a burgonyaföldeken.

Egy új kutatás szerint a bogár a meglévő génkészletének köszönheti az ellenállóságát, így a különböző populációi nagyon gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani szinte bármilyen hatóanyaggal szemben, amivel az emberek védeni próbálják a haszonnövényeiket – írja a phys.org.

Mivel hihetetlen változatos, már meglévő génkészletről van szó, így várhatóan a jövőben sem lesz egyszerűbb a védekezés ellene, mindegy milyen rovarölő hatóanyagot fejlesztenek ki a kutatók.

Azonban azzal, hogy feltérképezték a génjeit, már össze lehet állítani egy olyan kezelési tervet, amivel sakkban tarthatjuk a krumplibogarakat.

„Az első olyan kártevők közt volt ez a bogár, melyet kemikáliákkal igyekeztünk kiirtani a modern időkben, azonban nagyon sikeresen védekezett ellenük” – mondta Sean Schoville, a Wisconsin–Madison Egyetem entomológus professzora, aki a kutatást vezette. „Ahhoz, hogy a jövőben a többi kártevő rovart kontroll alatt tarthassuk, tanulnunk kell a múltbeli kártevőktől. Vajon milyen mechanizmust használ ez a bogár ahhoz, hogy túlélje a növényvédőszereket?”

Schoville és kollégái több más intézettel együttműködve készítette el a tanulmányát, melyet január közepén a Molecular Biology and Evolution tudományos lapban publikált.

Az entomológus professzor csapata már 2018-ban szekvenálta a burgonyabogár genomját. Azóta igyekeztek megérteni azt, hogyan képes a kártevő ennek segítségével ilyen gyorsan rezisztenciát kialakítani a különböző rovarölőszerekre.

Ehhez több tucat, az USA különböző régióiból származó bogár genomját szekvenálták. Ezek a regionális populációk aszerint különböztek egymástól, hogy milyen típusú növényvédőszert alkalmaznak helyi szinten. Ez alapján a kártevő evolúciós múltjára is fényt lehet deríteni.

A tudósok megállapították, hogy a különböző régiókban élő populációk azért fejlődhettek ki olyan gyorsak, mert a szülő-populációban jelentős mennyiségű genetikai forrás állt rendelkezésre a rovarölőszerek elleni rezisztancia kialakítására.

„Ezek a kifejlődő gének közismerten fontosak a rovarok rezisztáncájában. Ami azonban érdekes, hogy (a krumplibogár esetében) a különböző populációk a gének különböző szakaszait változtatják meg, vagy épp más génjeik változnak ugyanolyan módon” – mondja Schoville. Ez a hasonló, de nem egyforma fejlődés nyitott utat a különböző populációkban az ellenállóképesség kifejlődéséhez, melyet ismételt evolúciónak neveznek.

Ez a gyors evolúciós változás, mely egy meglévő diverz génkészleten alapul, ellentétben áll egy régebbi evolúciós modellel, mely szerint a ritka mutációk lassan keletkeznek a populáción belül.

Miközben valóban előkerülnek új mutációk és segíthetnek a rezisztencia kialakításában, a krumplibogár gyors válaszkészsége az új kemikáliákra az világ különböző tájain kizárólag a meglévő génkészletén alapul.

Ez az új felfedezés természetesen nem túl örvendetes a növénytermesztőknek és a kutatóknak sem, akik igyekeznek visszaverni ezt a kártevőt. Schoville szerint elég valószínűtlen, hogy bármilyen új rovarölő hatóanyag valaha is hosszú távú megoldást fog kínálni a krumplibogár ellen.

Azonban így, hogy tudjuk, mitől ilyen ellenálló a bogár, a jövőben olyan kreatív stratégiák születhetnek, melyek képesek felvenni a harcot ezzel az ősellenséggel.

„Sokkal kifinomultabb modellek segítségével olyan új gyakorlati technikákat fejleszthetünk ki, mely a bogár evolúciójára hatnak. Ezzel változtathatunk a kezelési terveken és lelassíthatjuk a kártevőt.” – tette hozzá Schoville.

Forrás: phys.org