Back to top

Bordetektívek a hamisítás nyomában

A borhamisítás története olyan messzire nyúlik vissza, mint maga a borászat története. A 21. században a módszerek egyre kifinomultabbak, és azokat speciálisan képzett szakértők leplezik le.

A bort - különösen egy neves termelőtől származó bort - műalkotáshoz hasonlítják. Akárcsak egy nagy mester festményének, egy üveg bornak is vannak bizonyos jellemzői, amelyek megkülönböztetik a hamisítványtól.

Már a római Plinius is panaszkodott, hogy barátai hamis borokat fogyasztottak, amelyeket ő - mint a történelem egyik első ismert borszakértője - meg tudott különböztetni a hiteles boroktól.

A mi időnkhöz közelebb eső botrány az úgynevezett glikol-ügy volt, és ezt laboratóriumi dolgozók fedezték fel.

1985-ben kiderült, hogy több millió liter osztrák bort mesterségesen érleltek mérgező glikollal. A borágazat gigantikus válsága után az osztrákok nagy erőfeszítéseket tettek a bortermelés hitelességének visszaállítása érdekében. Ma a világ legjobbjai közé tartoznak.

De vannak olyan csalók is, mint a híres indonéz Rudy Kurniawan, aki a 21. század első évtizedében gyanúsan nagy mennyiségű, állítólag a világ legnevesebb termelőitől származó borokat árul. Az FBI nyomozása során kiderült, hogy a csalónak valódi hamisítványgyára volt otthon, tele dugókkal, címkékkel, palackokkal és pecsétekkel.

A borok hitelességének biztosítása terén az egyik legújabb fejlesztés a blokklánc, azaz a termékinformációk rögzítésére szolgáló rendszer. Ez a technológia többek között betekintést nyújt abba is, hogy kik voltak egy adott palack korábbi tulajdonosai.
A bornyomozók még mindig ritkák, és szakmájuk rendkívül exkluzív. A borászati ágazatban azonban egyre több a csalás. A borhamisítás viszonylag alacsony büntetési tételei csábítóan hatnak az új, jól felkészült csalókra.

Egy palackot annak ellenőrzésére, hogy valóban egy adott termelőtől származó bort tartalmaz-e, csak nagyon kevés esetben bontanak fel. Emellett még a legtapasztaltabb kóstolók érzékei is megbízhatatlanok lehetnek, és az e területen tevékenykedő csalók a legérzékenyebb szakembert is képesek becsapni. Ezért a modern technológiákat és ellenőrző rendszereket vetik be.

Szakértők becslése szerint a világ borainak akár 25 százaléka nem felel meg annak, amit a címke állít. Ez az olcsóbb, szupermarketekben kapható borokra is vonatkozik, de általában a legértékesebb palackok kerülnek a bordetektívek figyelmének központjába.

Számos módja van annak, hogy az éles szemű szakember megkülönböztesse az értékes bort az értéktelen ócskaságtól - különösen, ha megfelelő felszerelés áll rendelkezésre. Legalább tucatnyi ilyen technika létezik.

Ellenőrzik például a palack súlyát, valamint a címkepapír típusát és textúráját.

A címkén többek között vizsgálják a vízjelek, a mikroszkopikus betűk és a csak UV-fényben látható betűk jelenlétét. Még a tinta kémiai összetétele is döntő lehet.

Az is előfordul, hogy a gyártók különleges mikrochipek-kel, valamint egyedi, megfelelően kialakított dugókkal látják el értékes palackjaikat, amelyeket nem lehet összetéveszteni mással. Ezen kívül a palackban lévő bor mennyiségét is mérik. Ha például egy több évtizedes üvegben túl sok van belőle, a helyzet nagyon gyanús lehet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holnap tartják az idei Furmint Nagykóstolót

Csaknem nyolcvan kiállító több mint százötven féle, furmintból készült borát kóstolhatja a közönség az idei Furmint Nagykóstolón, amelyet a járványhelyzet miatt nem februárban, hanem csütörtökön tartanak meg Budapesten, a Hagyományok Házában.

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

Több tonnányi búza vesztegel az indiai kikötőkben

Több mint 1,8 millió tonna búza ragadt be az indiai kikötőkben, miután a kormány megtiltotta a gabonafajta exportját. A döntésre emelkedett a búzajegyzés az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

Tovább nő a grill termékek piaca

A grillkolbászok piaca átlépte a 4,5 milliárd forintos forgalmat a tavaly márciustól ez év februárjáig tartó időszakban, ami 7 százalékos értékbeli növekedés az egy évvel korábbihoz képest - írta a Világgazdaság kedden a Nielsen adatai alapján.

Budapesten is pénztár nélküli üzlet nyílt

A Kende Gastro Zrt. bemutatta Magyarország első mesterséges intelligenciát alkalmazó, automatizált konténerüzletét; a cég az alkalmazott technológia kizárólagos európai forgalmazója, és a szomszédos országokban is tervezi a terjeszkedést - mondta Kende Gábor, a Zrt. alapítója, gazdasági igazgató az MTI-nek.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

Németországban élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztetnek a feldolgozók

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Ezért folytatódik az élelmiszerek drágulása

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.

A következő fajtaváltást valószínűleg a klímaváltozás fogja meghatározni

„A borászattal csak teljes odaadással, szenvedéllyel érdemes foglalkozni. Ha ez szüretkor napi tizennyolc óra munkát jelent, akkor annyit. Augusztustól októberig ki lehet bírni.”