Back to top

Zöld utat kapott az első génszerkesztett húsmarha

A szarvasmarháknál a génszerkesztés során kifejezetten olyan tulajdonságokra koncentráltak, melyek javítják az állatok hőtűrését, és a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérsékletet is elviselik.

Március elején adott zöld utat az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration) a génszerkesztett húsmarháknak. Az marhák egyik fontos tulajdonsága, hogy kifejezetten rövid, sima szőrük van, amivel jobban viselik a forróságot - írja a Modern Farmer.

Senopol fajtájú béranya tehén (embrióátültetés segítségével született) Romosinuano fajtájú borjával. Mindkét fajtát a karibi térségben tenyésztették ki, és természetes módon extrém rövid szőrrel rendelkeznek, így jól bírják a forróságot.
Senopol fajtájú béranya tehén (embrióátültetés segítségével született) Romosinuano fajtájú borjával. Mindkét fajtát a karibi térségben tenyésztették ki, és természetes módon extrém rövid szőrrel rendelkeznek, így jól bírják a forróságot.
Fotó: Scott Bauer, USDA ARS/Wikimedia Commons
A fajta neve PRLR-SLICK, és génszerkesztéses technológiával sikerült kialakítani egyedi szőrzetüket. A génmódosítás (GMO) során idegen géneket ültetnek be valamilyen élőlénybe, olyan szervezetet létrehozva, mely a természetben nem fordulna elő. Ezzel szemben

a génszerkesztés (CRISPR) az adott faj/fajta meglévő génkészletével dolgozik, ezért elméletben az így létrehozott élőlényeket hagyományos tenyésztési eljárással is létre lehetne hozni – természetesen sokkal hosszabb idő alatt.

A szövetségi hivatal úgy döntött, hogy az új húsmarha fajta bevezetése „alacsony kockázattal” jár, miután megállapította, hogy a benne található szándékos génváltoztatások (intentional genomic alteration, IGA) nem jelentenek biztonsági kockázatot. A közeljövőben várható biztonsági felülvizsgálat eredményének függvényében a PRLR-SLICK marha húsa akár két éven belül a boltok polcaira kerülhet.

Sajtóközleményében az FDA kifejtette, hogy az IGA-k "olyan molekuláris technológiákkal végzett módosítások, amelyek az állat genomjának megváltoztatását eredményezik". A Successful Farming szerint a minnesotai Acceligen nevű "precíziós tenyésztő" cég hozta létre a CRISPR technológia segítségével az extra-rövid szőrű szarvasmarhákat. Azonban nem ez az első cég, amely a technológiát teheneken alkalmazza. 2020-ban a UC Davis kutatói a génszerkesztéssel hoztak létre egy Cosmo nevű tehenet, amely ennek köszönhetően 75 százalékban hím utódokat ellik.

A múltban az FDA már engedélyezte a hasonló genetikai változtatások alkalmazását lazacoknál, kecskéknél, csirkéknél, nyulaknál, és nemrégiben disznóknál is. Azonban a PRLR-SLICK tehenek az elsők, melyek hivatalosan is „a végrehajtási mérlegelés alapján alacsony kockázatú besorolást”, amiazt jelenti, hogy

a hivatal megítélése szerint a génszerkesztett szarvasmarhák és a hagyományos módon tenyésztett fajták húsa között gyakorlatilag nincsenek különbségek.

Az extrém rövid szőr, mint tulajdonság, természetes módon előfordul a szarvasmarhákban. Így a génszerkesztett tehenek ugyanolyanok – legalábbis fogyasztói szempontból – mint a többi ilyen tulajdonsággal bíró fajta. „Továbbá, az ettől a szarvasmarhától származó élelmiszerek ugyanolyanok, mint a hagyományos módon tenyésztett szarvasmarháké, melyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.” – jelentette ki az FDA.

Az FDA felülvizsgálta a genomikai adatokat és a fejlesztő által szolgáltatott egyéb információkat a biztonságossági döntés meghozatalához.

Steven Solomon, az FDA Állatgyógyászati Központjának igazgatója a sajtóközleményben elmondta, hogy a döntés valószínűleg utat nyit a jövőben további génszerkesztések előtt. Arra számítanak, hogy a mostani döntésük más fejlesztőket is ösztönözni fog arra, hogy benyújtsák az állati biotechnológiai termékeiket az FDA-hoz kockázatértékelésre, és ezzel bővülni fog a piacon elérhető, alacsony kockázatú IGA-kat tartalmazó állati termékek köre.

A PRLR-SLICK szarvasmarhát tenyészteni szándékozó gazdáknak nem kell regisztrálniuk magukat a hivatalnál.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.