A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) Észak-Amerika és Mexikó területén őshonos. Európában először Svájcban jelent meg az 1980-as években, Magyarországon 2012 nyarán igazolta a hatóság a jelenlétét Kőszeg környékén. Mivel nem honos kártevő, fontos növényvédelmi feladat megakadályozni terjedését, annál is inkább, mert Európa, így Magyarország éghajlati adottságai, illetve a dió széles körű termesztése elősegíti a gyors terjedését és kártételét.
Tápnövénye a közönséges dió, melynek termésburkában károsít.
A légy 5-6,5 mm hosszú, barna alapszínű, feje sárga, szemei sötétek. Tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán, ami az egyik fontos megkülönböztető bélyege. A lárvák piszkosfehérek, kifejletten 5-6 mm hosszúak. A kifejlett egyedek július elejétől szeptember közepéig rajzanak, ezalatt folyamatos a tojásrakás. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg.
A nyugati dióburok-fúrólégynek évente egy nemzedéke van és báb alakban a talajban telel át. A következő évben az imágók július elejétől rajzanak ki.
A kártevők a lárvák (nyüvek), amelyek a dió zöld burkában rágnak. A termés felületén kezdetben apró szúrások láthatók a tojásrakás nyomai. A termésburok a kártétel következtében megbarnul, pépessé válik, majd megfeketedik. A fertőzött termés általában idő előtt lehullik a fáról, a burok rátapad a dió kemény héjára, megpenészedik, a termés fogyasztásra alkalmatlan lesz.
A nyugati dióburok-fúróléggyel ellentétben a baktérium nemcsak a dió burkán okoz szabálytalan, vizenyős, elfeketedő foltokat, hanem a leveleken, hajtásokon, vesszőkön is. Legfontosabb különbség azonban, hogy a dióburoklégy kártétele esetén a károsított részeken a kártevő lárvái, a 6-8 mm-es nyüvek láthatók.
Védekezés
A nyugati dióburok-fúrólégy természetes ellenségei egyelőre nem ismertek, ezért a kártevő csak mechanikai, előrejelzési és kémiai módszerek együttes alkalmazásával győzhető le.
A előrejelzéséhez használható sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdákat (CSALAMON® PALZ) a rajzás megkezdése előtt, június végétől, a fán elszórtan, és főleg a korona felső harmadában, a termés magasságában kell elhelyezni. A kártevő elhúzódó rajzása miatt a követést egészen október közepéig célszerű folytatni.
Mivel az előrejelzésre használt sárga ragacsos csapda nem szelektív, a védekezés szempontjából nagyon fontos a fúrólégyfélék családjába tartozó légyfajok (cseresznyelégy, dióburoklégy) imágóinak megkülönböztetése.
Ez elsősorban a szárnymintázat alapján lehetséges. A dió buroklégy imágójának szárnyvégén lévő 3. elágazó pigmentált folt külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren.
A kártevő ellen engedélyezett rovarölő szerek közül a kontakt hatásúakkal (Karate Zeon 5 CS, Mospilan 20 SG) nyártól-őszig többször szükséges permetezni a nagyméretű fákat a megfelelő hatás eléréséhez, a rajzásmegfigyelésre alapozva. Az első legyek megjelenésekor, az imágórajzás kezdetén célszerű permetezni. A rendszeres növényvédelemmel jelentősen gyéríthetjük az egyedszámot, de az általában elhúzódó rajzás miatt a kezelések nem adnak teljes védelmet, azaz önmagukban nem kellően hatékonyak e kártevő ellen. Ezen kívül a diófák nagy mérete miatt speciális permetezőgép is szükségessé válhat.
A csalétekként és hatásjavítóként használható Combi Protec egy táplálkozási csalogatóanyag, amely azzal, hogy odavonzza a kifejlett dióburok-fúrólegyeket, jelentősen növeli a felhasznált rovarölő szer biológiai hatékonyságát. A permetlé készítése során a készítményt meleg, 40 °C-os vízben előzetesen feloldva kell a permetlétartályban lévő vízhez önteni és folyamatosan elkeverni.
A gyümölcsfák (pl. dió is) esetében az alkalmazott rovarölő szer hatásjavítása céljából végzett permetezés során, a Combi Protec 1,0 l/ha-os (házikertben 10-20 ml/10 l permetlé) dózisát az adott kultúrában engedélyezett rovarölő szer előírt dózisával keverékben, az előírt permetlémennyiség felhasználásával kell kipermetezni az imágórajzás időszakában.
Csalétek célú alkalmazás esetén a Combi Protec 500 ml/10 l oldatával a kezelendő fa lombfelületének 10%-át szükséges permetezni a házikertben ajánlott (4 1/100 m2) lémennyiséggel, nagy cseppmérettel kijuttatva az imágórajzás időszakában. Ebben az esetben a felhasználható rovarölő szer engedélyezett maximális dózisának 10%-át szükséges az oldathoz adagolni.
Ahol a fák egymástól távolabb állnak (pl.: szórványgyümölcsös, házikert), a megfelelő hatás eléréséhez a lombfelület több mint 10%-ának a kezelése is szükségessé válhat. Ilyen esetben célszerű a lombozat 25%-át lepermetezni.
Mechanikai módszerekkel is megakadályozhatjuk a kártevő terjedését. Így például a talaj fóliatakarásával, valamint a kártevővel fertőzött diótermés megsemmisítésével megakadályozható, hogy a lárva bábozódjon a talajban. A védekezés szempontjából fontos még, hogy a tenyészidőben is folyamatosan szedjük fel a lehullott termést, és ha lehetséges, a fákon se hagyjuk a kártevő lárvaival fertőzött foltos, fekete szemeket.