Érdemes hát odafigyelni azokra, akiknek mindent átható a tekintetük, akik másként látják a növénytermesztést, mint az átlagos gazdálkodók. A tél végén a Pro-Feed Kft. volt az egyik szervezője egy országos szemlekörútnak, amelynek keretében több helyszínen tartottak szakmai tájékoztatót. A cég üzletág-fejlesztési igazgatója, Szabó István – mint lelkes amatőr növényélettanos – olyan információkkal szolgált, amelyek a kicsit is érdeklődők számára nagyon érdekesek lehetnek.
A gondok ott kezdődnek, hogy bár a magyar agrároktatás elismert, ám a részleteiben akadnak hiányosságok. Az általános agrármérnök-továbbképzés nálunk ma nem gyakorlat. Mindeközben a könyvelők, orvosok, ügyvédek vagy a növényorvosok folyamatosan különféle továbbképzéseken vesznek részt – nagyon helyesen. A NAK tanácsadóinak és a talajvédelmi szakértőknek pedig kötelező összegyűjteni meghatározott számú kreditet.
Ebből jött az ötlet, hogy az agráriumban is ki lehetne emelni néhány fontos témakört, amikre érdemes volna jobban fókuszálni. Szó lehet a digitalizációról, a növényélettanról és a talajbiológiáról, különböző analitikai-vizsgálati módszerekről – vagy esetünkben a terepi talajvizsgálatról.
Ez utóbbi annál is inkább fontos volna, mert – ahogyan Gyuricza Csaba, a MATE rektora egyik előadásában kifejtette –
A precíziós gazdálkodásban megkerülhetetlen RTK-rendszerek használatáról általában kapnak valamilyen képzést a termelők – leginkább az integrátoroktól –, de az egyetemi szintű oktatása még csak most kezdődött meg. A növényélettanban is óriási volt a haladás az utóbbi 10 évben. Olyan képalkotó technológiák (pl. szkennelő elektronmikroszkópok) alkalmazása kezdődött meg benne, amelyekkel korábban nem is sejtett új dolgokat fedeztek fel. Bizonyos növényi részeket már 3D-ben tudnak megjeleníteni velük, ami nagy segítség a kutatók számára, mert a látottak alapján a növényélettanosok olyan következtetésekre jutnak, amilyenek korábban fel sem merülhettek. Ezek a publikációk – amelyekből Szabó István is merített – már a 2010–2020-as évek eredményeit tárják fel. Igaz, azt is gyakran írják, hogy egyik vagy másik témakörről még nincs elég tudásunk, azaz a növényélettanban jó pár dologgal még nem vagyunk tisztában.
Erre példa egy 2021-es publikáció (Pereira és mtsai, Frontiers in Plant Science), amiben a bór növényélettani szerepét taglalják. Hová épül be ez az elem a növényen belül, molekuláris szinten mely folyamatokban és miként vesz részt – még nem teljesen világos.
Tudjuk a bórról, hogy szerepe van a megtermékenyülésben, segíti a sejtfal stabilitását, de az nem tiszta, hogy hol lép be egy-egy folyamatba, és a végén hol van a végleges helye.
Miközben tudjuk, hogy a bór milyen hiánytüneteket okozhat – ismerjük a gyengébb termékenyülést, a felrepedt sejtfalakat, a cukorrépánál a szívrothadást –, de nem vagyunk tisztában az ok-okozati összefüggések magyarázatával. A hiánytüneteit ismerjük, de a bórnak a növényen belüli beépülési mechanizmusát nem.
Miért fontos, hogy mindent részletesen ismerjünk és átlássunk?
A növényélettanban az egyes folyamatok időpontja, a fejlődésen belüli időspecifikáció óriási jelentőségű tud lenni. Ha a növény életébe valahol be akarunk avatkozni, vagy ha segíteni akarunk neki, akkor pontosan kell tudni, hogy egy adott folyamat éppen mikor zajlik. Ennek ismerete a makro- és a mikroelemeknél egyaránt fontos, mert a mostani drágulástól függetlenül is meghatározó a kiadott mennyiség és a kijuttatás ideje. A növényélettani beavatkozásokat okszerűen kell – mondjuk úgy, kellene – alkalmazni, különben akár kárt is okozhatunk a növénynek, ezzel pedig magunknak is.
A téli szemlekörutak ötlete tavaly merült fel, ugyanis a covid-járvány miatt nem volt rá mód, hogy az inputanyag-értékesítők személyesen találkozzanak a termelőkkel. Néhányan ezért online platformokat hoztak létre. A Pro-Feed Kft. közvetlenül értékesíti a termékeit, ezért ha nem találkoznak közvetlenül a gazdákkal, akkor az egyébként hatásos anyagaikat nem tudják eladni. Pedig nem akármivel foglalkoznak, hanem biostimulátorokat és fiziológiai lombtrágyákat forgalmaznak.
Mivel a termékekkel növényélettani folyamatokba lehet beavatkozni, ezért célszerű lenne, ha a gazdák tudnák, hogy a növényben éppen mi történik. Sajnos az agrárosok úgy vannak a növényélettannal, hogy csak azt tudják, amit az egyetemen belevertek a fejükbe: ismerik a képleteket, a folyamatábrákat, de a lényegi kérdéseket csak szőrmentén érintik. Ennek is következménye, hogy bár sok-sok remek biostimulátorból lehetne választani, de a termelők egy része még nem okszerűen használja fel őket. A mai ismeretek inkább az egyes személyek vágyain alapulnak, semmint igazi tudáson.
|
Ha valaki biostimulátorhoz nyúl, annak ismernie kell az egyes termékek hatásmechanizmusát. Ezen az alapon négy csoportot különböztethetünk meg: támogatók, irányítók, aktiválók és szabályozók. A támogató biostimulátorok közé tartoznak az aminosavak, ezek energiamegtakarító hatásúak. A szabályozó biostimulátorokkal némely élettani folyamatok erősíthetőek, intenzívebbé tehetők. Az aktiváló típusú anyagok a növényben valamiféle reakciót váltanak ki, azaz az élettani folyamatra hatnak. Ezek a szerek bizonyos energiaráfordítást követelnek a növénytől, ugyanakkor a növény működésében valamilyen irányító szerepet töltenek be. Ide tartoznak többek között a szintetikus anyagok és a regulátorok. Az irányító típusú anyagokkal pedig a növény működését irányítja, tartalékainak felhasználására kényszeríti a kezelést végző szakember. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző hormonvegyületek és a közismert algakivonatok. Ezek más-más funkciók ellátására tudják rábírni a növényeket. |
Amikor a termék forgalmazója a portékáját kínálja, általában 5 dolgot említ meg a termékről támogatólag: növeli a termés mennyiségét, javítja a minőséget, a termésbiztonságot, a tápanyagok felvételét, és ellenállóbbá teszi a növényt a stresszhatásokkal szemben. Olyan gazda nincs, aki ne szeretne ilyen eredményeket elérni. Tehát ilyenkor a két elvárás, a gazda és az eladó vágya találkozik, ami pozitív, mert az üzlet létrejön. A gyakorlatban ma ezt az eljárást tapasztaljuk, néhány kivételes esettől eltekintve.
A szerek általában 5–15 százalékkal javítják az elérhető eredményt, így kifizetődő az alkalmazásuk, pedig szemmel alig látható, hogy mit okoznak.
A forgalmazót kettős cél vezérli. Az egyik, hogy eladja a hatásos termékeket, amiből megél, mert a lombtrágyák, a stresszkezelő készítmények és a biostimulátorok egyaránt hatásosak a növénytermesztésben. Ha ezzel tisztában van a termelő, akkor hajlandó is megvásárolni őket. De ehhez ismerni kell a termék működési mechanizmusát, amit általában az eladó oszt meg a növénytermelővel.
Az idei szemlekörök egyes állomásain mindig azt a növényt mutatták be, amelynél talajszelvényt tártak fel. Helvécián ez egy kajsziültetvény volt, a többi helyen szántóföldi növények. A 2022-es szemlekör Kartalon kezdődött, Kaposfüreden és Zombán folytatódott, aztán Tiszavasváriban, Pitvaroson tartottak újabb szabadtéri tanácskozásokat, majd az egész Mosonmagyaróvárott, a tanüzemben fejeződött be.
A szemlekört a megszokott tanácskozásokhoz képest másként tartották. Nem ültek be terembe, hanem végig az adott táblán, a talajszelvény mellett állva magyaráztak az előadók és kérdezhettek a hallgatók.
A mostani, tél végi program a talaj-növény kapcsolatra fókuszált, a speciális helyzetnek megfelelően. Helvécián évelő kultúrákban mutatták be, hogy a növény miként készül fel a nyugalmi időszakra, és hogy növényélettanilag miként működik a tartalékképzés. A barack az előző év második felében állítja elő azokat az anyagokat, amelyekkel kibírja a telet, és amelyekkel a következő tavaszon megkezdi virágzást, valamint a termés kialakításának energiaellátását biztosítja. Lényeg, hogy a raktár mindig föl legyen töltve, és ha valahol kiürül, akkor a növényen belülről, egy távolabbi részből, például a gyökerekből föl tudja tölteni a saját készletét a barack.
A kajszi a termés betakarítása után kezd el felkészülni a télre, mégpedig a fotoszintézissel. A fás szárú növényeknél ez azért fontos, mert a termés kinevelése legalább 1 éves folyamat, de sokan nem veszik figyelembe, hogy ez az időszak két részre osztható. A virágzástól a betakarításig terjedő hónapokra mindenki nagy gondot fordít, de az utána következő virágdifferenciálódásra, majd a virágzás megkezdéséig tartó időszakra jóval kevesebbet. Pedig ha nyártól kezdődően gond mutatkozik a lomb egészségügyi állapotával, azaz a fotoszintézissel kapcsolatban, akkor a virágrészek kifejlődése csorbát szenved, vagy nem lesz eléggé ellenálló, esetleg meddővé válik.
Oda kell tehát figyelni a betakarítás utáni állapotra, mert ha ilyenkor rendben vannak a környezeti feltételek, akkor nem lesz gondunk. De ha az évjárat kedvezőtlen, akkor szükség lehet a növénykondícionáló készítmények alkalmazására. Ha fertőződnek a levelek, ha erős az atkafertőzés, ha rovarok rágják a lombot, tehát ha sérül a fotoszintézis, akkor hatásos megelőző növényvédelem kell. A stresszelő növényeknél a sztómák zárnak, ezért nem tudnak párologtatni és nem tudnak vizet felvenni. A feladat tehát, hogy a sztómákat megnyissuk, ezzel elősegíthetjük az akadálytalan víz- és tápanyagfelvételt.
A kalászos gabonáknál a terméseredményt a hektáronkénti növények száma, a növényenkénti átlagos kalászszám (bokrosodás), a kalászok hossza, a kalászpadkán levő szemek száma, végül az ezerszemtömeg határozza meg. Ez utóbbi a június végi időjárás függvénye, az összes többi már jóval előbb kialakult. Az egyes terméselemek kialakulása a virágzat fejlődésénél általában 7–10 napot vesz igénybe, ez az az időszak, amikor a gazda be tud avatkozni. A kalászdifferenciálódás március 15–20. táján válik véglegessé, ilyenkor rögzül, hogy a kalászpadkán hány szem lehet abban az évben.
Mivel a búzánál a hozamot döntően a szemek száma határozza meg, így ennek az elősegítésére érdemes odafigyelni (pl. osztott műtrágyázás).
Ezt akkor lehet megtenni, amikor a búza gyökérzónájának a hőmérséklete eléri az 5 Celsius-fokot, a levegő pedig már melegebb. Ekkor érdemes segíteni a növényt a fejlődésében.
Az idei szemlekörre 240-en regisztráltak előzetesen, és több mint 200-an jelentek meg valamelyik eseményen. Az idei szemleköröknek még nincs vége, ősszel folytatják őket. Ugyanakkor már május 2-3. hetére is szerveznek növényszemléket a tavaszi növényeknél, amiken növényélettanról és talajbiológiáról lesz szó. Napraforgót, kukoricát, szóját, cirkot, búzát és valamilyen kertészeti állókultúrát mutatnak be részletesebben a résztvevőknek.
