Back to top

A semmiből a világhírig

A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.

Dr. Studinka László a múlt századi magyar vadgazdálkodás egyik legkiemelkedőbb alakja. A híres vadászíró, természetbúvár és vadgazda 1959 tavaszán kapott megbízást a Lábodi Vadászterület irányítására. Kezdetben az itt-ott megbúvó apróvadon és őzön kívül alig-alig volt haszonvad a területen. A szarvas csak váltóvadként bukkant fel az elenyésző számú dám mellett. Azonban a tudatos vadóvó tevékenységnek köszönhetően, az 1960-as évek elejétől már egyre nagyobb vaddisznóterítékek előtt tiszteleghettek elődeink Lábodon.

teritek.jpg

Vaddisznó- és apróvadteríték az 1970-es évekből
Vaddisznó- és apróvadteríték az 1970-es évekből

Később a gím- és dámszarvas-gazdálkodás világra szóló sikereket hozott a vadászterületnek. Számos 13 kg-nál nagyobb trófeájú gímbika elejtésének örülhettek itt a vadászvendégek és kísérőik. Tudomásunk szerint a Lábodi Vadászterületen elejtett gímbikák közül 15 érte el a trófeabírálaton a 240 pontot.

A vadgazdálkodási tevékenység Lábodon 2004 óta a SEFAG Zrt. berkein belül zajlik. Állami erdőgazdaságként a vállalat – a gímszarvas génrezervátum megőrzése mellett – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Lábodra látogató érdeklődők örökre szívükbe zárják a belső-somogyi táj szépségeit.

Mára – az erdőgazdaság következetes munkája nyomán – valamennyi pusztulásra ítélt, nagy múltú épület újjászületett itt, és teljesen új építmények is létrejöttek. 2009-ben vadászház épült Csokonyavisonta szomszédságában, az egykor népes és virágzó Széchenyi-birtok, Alexandra puszta mellett. Az Alexandra Vadászház őrzi a napjainkra már az enyészeté lett kistelepülés nevét, és ezzel együtt gróf Széchenyi Imre feleségének, gróf Sztáray-Szirmai Alexandrának is emléket állít.

petesmalom_szoba_-_foto_schmall_rafael.jpg

A Petesmalmi Vadászházban is megszállhatunk
A Petesmalmi Vadászházban is megszállhatunk
A vadászberkekben kultikus helynek számító Petesmalmi Vadászházat 2012-ben korszerűsítette az erdőgazdaság, abban alakították ki a Studinka László Természetismereti Központot. Az épületet jó ötven évvel korábban Studinka László fedezte fel, később az elhanyagolt erdészházban Magyarországon elsőként német vadászvendégeket fogadtak. Az erdők mélyén, halastavak között megbúvó épületből közkedvelt vadásztanya lett, melynek gyakori vendége volt gróf Széchenyi Zsigmond és báró Schell József grafikus, festőművész is. Az 1960-as évek elején átélt lábodi vadászataik felejthetetlen emlékét a ház ebédlőjének falára festett, felbecsülhetetlen értékű Schell-festmények őrzik. Ezek leválasztása és restaurálása is megtörtént a felújítás során. Studinka László lábodi munkásságának emlékét emlékszoba őrzi korabeli fotókkal, könyvekkel és relikviákkal.

Rekorder trófeák

Lábod máig leghíresebb gímbikáját Hans von Auloch német vadász hozta terítékre Studinka László és id. Galamb Gábor kíséretében 1967. szeptember 9-én, a Nagyatádtól délre eső Ágerdő védkerület északi felében (képen). Az Auloch-bikaként ismert trófea kerek 14 kilogrammot nyomott és 246,13 pontjával az akkori világranglista 7. helyére került. Az agancs szolgált mintájául az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás emblémájának, később pedig – egy vérebfej rajzával együtt – belekerült a Lábodi Vadgazdaság címerébe.

A másik unikum 2001. szeptember 12-én esett el a Serpe védkerületben, Petró István hivatásos vadász kíséretében.

A 16,81 kg-os trófeasúlyával – a hahóti 17,40 kg-os után – mai napig hazánk második legnagyobb elejtett gímbikája. 265,67 nemzetközi pontjával jelenleg is a világranglista 8. helyét foglalja el. Elejtésével Theodor Heisig német vadász büszkélkedhet.

Az 1968-tól dr. Studinka Lászlót követő dr. Galamb Gábor a kezdetektől fogva – eleinte még csak egyetemistaként – jelen volt a Lábodi Vadgazdaság Studinka-alapok lerakásánál. Harminc éven át volt Lábod vadászati igazgatója, és 1994-ben személyesen vehette át Fokvárosban a Nemzetközi Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc-díját, melyet a vadászterületen végzett kiváló szakmai tevékenységének elismeréseként ítéltek Lábodnak.

Az 1960-as évek végén elsőként Lábodon indult meg a vérebtenyésztés hazánkban, majd az 1977-ben ott megrendezett nemzetközi versenyen a Jakab István vezette Didó világgyőztes véreb lett.

A vadászlaktól induló 10 kilométeres tanösvény – Nagysallér érintésével – a rinyabesenyői erdő mélyén kialakított Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolához kalauzolja a természetjárókat.

sziagyi_erdei_isk.jpg

A Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola a helyi adottságokhoz igazítja nevelő munkáját
A Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola a helyi adottságokhoz igazítja nevelő munkáját
A Lábodi Erdészet egykori igazgatója – Horváth József erdőmérnök – a Festetics-család elhanyagolt, egykori erdészlakásából álmodta meg az erdei iskolát, ezzel hosszú évekre megmásíthatatlan utat jelölt ki az utódai számára. Országunk egyik legrégebbi erdei „tanodáját” 1995-ben vehették birtokba az első tanulócsoportok.

Az iskola – mint ahogy a jól működő erdei iskolák – nem egyszerűen otthont ad a környezeti neveléshez, hanem a helyi adottságokra rávilágítva oktat a programcsomagokból választható speciális tanórákon.

sziagy_bicikli.jpg

Kerékpárral is felfedezhetjük a Besenyői erdőt
Kerékpárral is felfedezhetjük a Besenyői erdőt

A gyerekek a valóságban találkoznak az erdő sajátságos rendszerével, növény- és állatvilágának együttesével, a természet különleges és a létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen folyamataival.

Megvizsgálhatnak mindent, ami az erdőben megvizsgálható, felfedezhető, és közben az erdei táborokhoz hasonlóan, elsajátíthatják a szabadban tartózkodás elemi szabályait, és az egymást segítő közösség kialakításának módját is. Egyidejűleg bepillanthatnak az erdővel mint természeti erőforrással gazdálkodó szakemberek munkájába.

alexandra_kulso_-_foto_schmall_rafael.jpg

Alexandra Vadászház Csokonyavisontán
Alexandra Vadászház Csokonyavisontán

Mára az ország egész területéről érkeznek iskolások Sziágyra, azonban családi, baráti vagy munkahelyi társaságok is szívesen kikapcsolódnak a létesítményben. A csend, a nyugalom, a tiszta levegő és a belső-somogyi természet utánozhatatlan szépsége egyre több mindenkit idecsábít. Az erdei iskola környezetében számos túraútvonal és izgalmas erdei környezet bejárható. A 3 kilométerestől a 6 kilométeresig, hét különböző hosszúságú tanösvény közül választhatnak a túrázók. Az útvonalak bejárását erdész kolléga segíti, de a rutinosabbak önállóan is teljesíthetik. A 22 kilométeres Mesél a Besenyői erdő tanösvényen végighaladva számos új ismerettel gazdagodhatnak a látogatók.

baro_schell_jozsef_emlekpark_-_foto_horvath_mihaly.jpg

A világkiállítás jegyében készült el a báró Schell József-emlékpark
A világkiállítás jegyében készült el a báró Schell József-emlékpark

A táj minden évszakban változatos: tavasszal a virágzó fákban gyönyörködhetünk, nyáron hallgathatjuk az erdőlakó madarak énekét, ősszel megfigyelhetjük a lombszíneződést és a gombákat, hallgathatjuk a gímek bőgését és a dámszarvasok barcogását, a téli hóban pedig állatok nyomaira bukkanhatunk.

Sziágypusztán, a Sziágyi temető maradványainál, az öszpötei és a varasdi egykori erdészházak helyén, valamint az egyre inkább feledésbe vesző uradalmi vasútvonal nyomvonalánál helytörténeti szempontból nevezetes emlékhelyek is újraélednek. Az útvonal mentén számos pihenőhely létesült, illetve tablók segítik megismerni a térség flóráját és faunáját, a történelmi és kulturális értékeit, de Studinka László életútjáról is olvashatunk. Nemrégiben új tűzrakó helyek, védőházak, valamint kettő kilátó (sziágyi és németmezői) is épült.

nagysaller_bejarat_oldalrol_-_foto_schmall_rafael.jpg

Nagysallér Vadászház 2013-ban épült újjá
Nagysallér Vadászház 2013-ban épült újjá

Sziágytól nem messze – a rinyabesenyői erdőben – duglászfenyőcsoport őrzi Erzsébet királyné magyarországi látogatásának emlékét. A gróf Széchenyi Antal által telepített Sissi-fák napjainkra tekintélyes méretűre nőttek, így kultúrtörténeti vonatkozásuk mellett dendrológiai értékként is említést érdemelnek.

muzeum_kisterem_-_foto_schmall_rafael.jpg

Schell-festmények a Vadászati és Helytörténeti Emlékházban
Schell-festmények a Vadászati és Helytörténeti Emlékházban

Nagysallér 1971 óta tekinthető a Lábodi Vadászterület gazdálkodási központjának, a benne lévő nyolcszobás vadászház azonban 2013-ban bezárta kapuit. Helyén közel egy év alatt megépült az impozáns, korszerű, mégis hagyományos jegyeket hordozó Nagysallér Vadászház.

Nem messze tőle, 2014-ben Vadászati és Helytörténeti Emlékházat építtettek a SEFAG Zrt. kollégái, amelyben korabeli relikviák és a Schell-festmények mellett egy – szintén az erdőgazdaság által megmentett – Muray Róbert-freskó is megtekinthető.

Az emlékház segít megismerkedni a helyi vadgazdálkodással és annak történetével, a térségben élő vadfajokkal és a természeti környezettel, valamint a majd’ 800 éves helytörténettel. A múzeum közelében egy iskolás osztályra vagy kirándulócsoportra méretezett szabadtéri foglalkoztató is található.

A 2021. évi „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében az épület környezetében kialakították a báró Schell József Vadászati és Természeti Emlékparkot. Átadásán a méltán híres vadászfestő unokája is jelen volt.

A Nagysallér Vadászház közelében működő Vadaspark bemutatja a Dráva menti térség flóráját és faunáját Magyarország öt nagyvadja közül a gímszarvasnak, a dámszarvasnak, az őznek és a muflonnak ad otthont.

A Lábodi Vadászterület jelenében annak ellenére is terítékre jutnak megsüvegelendő gím- és dámbikák, hogy térségünkben a trófeás vadnak – sajnálatos módon – kizárólag a vadászterület határain belül van esélye megöregedni. 2014-ben Nagysallérban 12,15 kg-os, 2020-ban pedig Alexandrán 13,75 kg-os gímbika mellett harsanhatott fel a büszke kürtszó. A nehézségekkel szemben azonban a SEFAG Zrt. kollégáinak kitartó elhivatottsága áll, az állami erdőgazdaság vezetése pedig a mai napig elkötelezetten őrzi a „lábodi dicső múlt” emlékét. A fenntartható vadgazdálkodás alapjait megteremtve, a hely történetét és természeti környezetét bemutató közjóléti létesítményeket újjáélesztve és megőrizve igyekszik évről évre tovább éltetni Lábod nevét.

Horváth Mihály, Kovácsné Kiss Zita
SEFAG Zrt.

Fotók: Horváth Mihály, Schmall Rafael

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.