Back to top

Változó világ, alkalmazkodó vírusok

Miközben a koronavírus lassan influenzaszerű betegséggé „szelídül”, nem lélegezhetnek fel az állattenyésztők, akiknek állományait továbbra is fenyegeti az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Bognár Lajos főállatorvost Hódmezővásárhelyen kérdeztük arról a tanulmányról, amely szerint az éghajlatváltozás növeli a fajok közötti vírusátvitel kockázatát.

dr. Bognár Lajos, főállatorvos
dr. Bognár Lajos, főállatorvos
Nagyon nehéz megjósolni a vírusok viselkedését, változását – válaszolta a főállatorvos, aki szerint is a globális felmelegedés okolható azért, hogy egyre több olyan kórokozóval találkozunk Európában, amelyek – számunkra legalábbis – az elmúlt évtizedekben még ismeretlenek voltak. Ez komoly kockázatot jelent az európai állategészségügyre, állattenyésztésre és természetesen a közegészségügyre.

A már itt lévők közül, az afrikai sertéspestis ellen, bár komoly erőforrást tesz bele az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína is, nehéz vakcinát kidolgozni. A vírus ugyanis egyedi génszerkezetű, vele szemben nem termelődik ellenanyag az élő szervezetben sem, az nem képes olyan ellenanyagot termelni, amely eliminálná azt. Kikerüli az immunrendszert, mind a sejtes, mind a humorális immunitást. „Ez okozza az igazi problémát, és az, hogy nagyon változékony a felülete” – mondta, hozzátéve, hogy

talán megoldást jelenthet az új típusú, génszerkesztéssel előállított RNS-vakcina. A gondot tetézi, hogy nemcsak házisertésekről van szó, hanem a vaddisznókról is, amik esetében csak a szájon át alkalmazható, csalétek vakcinák jöhetnek szóba.

A humán koronavírussal szemben az ASP ezért nem fog eltűnni, ezért nem szelídül. „ A helyzet tehát nagyon veszélyes, és fel kell készülni rá, hogy hosszú évekig velünk marad az afrikai sertéspestis – a vadállományban mindenképpen” – hangsúlyozta a főállatorvos.

Fotó: Csatlós Norbert

Továbbra is probléma a madárinfluenza terjedése, ami az idén globálissá vált. Egész Európában voltak és vannak járványkitörések, Franciaországban például nagyon komoly járvány tombol. „A madárinfluenza vírusa egyre gyakrabban jelenik meg, egyre gyakrabban okoz járványt Európában. Míg korábban tíz-húsz évente ütötte fel a fejét egy-egy járvány, ma már akár félévente is” – mondta Bognár Lajos, hozzátéve, hogy ellene csak és kizárólag a magas szintű járványvédelem nyújthat megoldást, az tekinthető az egyedüli eszköznek. Ma már ugyanis nemcsak a vándorló madarak rezervoár szerepe látszik bizonyítottnak, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányai szerint az Európában élő vadmadár-populációban is megmaradhat a vírus, azaz cirkulálhat az európai vadmadár és a vándorló madarak között, folyamatos veszélyt jelentve a házimadár-állományokra.

A globális felmelegedéssel ugyanis megváltoztak a vándormadarak vándorlási szokásai, a korábban vándorló madár Európában marad. Ezzel a vírus is megváltozott – mint minden influenza vírusnak, ennek is gyakran változik a génszerkezete –, alkalmazkodik a gazdaszervezethez, jelen esetben a madárhoz.

A hazai baromfitartók járványvédelmi tudatosságát tekintve még van hová fejlődni. Ez azonban nemcsak itthon, egész Európában sincs másként, annak ellenére, hogy milyen nagy kockázatot jelent az alapvető higiéniai, állategészségügyi szabályok be nem tartása. Annak ellenére sem, hogy egyszerű takarítási, fertőtlenítési, takarmánytárolási, alomtárolási, élőállat-kezelési szabályokat kellene betartani.

Fotó: Csatlós Norbert

Pedig a be nem tartásnak anyagi következményei is lehetnek, a módosult rendelet értelmében csak az kaphat 100 százalékos kártalanítást, aki betartotta a járványvédelmi szabályokat, és bizonyítani is tudja, hogy azokat folyamatosan működtette.

„Tavaly több mint 8 milliárd forintot fizettünk ki állami kártalanításként állattartóknak. Az összes eset 15 százalékában kellett alkalmazni valamilyen degressziót, illetve a kártalanításból való kizárást” – tájékoztatott Bognár Lajos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Dobjunk sertést a grillre!

Az Agrármarketing Centrum nyári sertésfogyasztást népszerűsítő kampányát a grillpartiknak szentelték. Szakemberek, a grillmester és a dietetikus is elmondta, miért is érdemes minőségi magyar sertéshúst fogyasztani, és az hogyan illeszthető be a mai táplálkozási rendbe.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.