A japán Spiber startup cég úgy döntött, hogy megvizsgálja, vajon a pókháló anyaga megváltoztathatja-e a textilipart. A biotechnológiára szakosodott vállalat a pókselyem másolatának laboratóriumi előállításával kezdte.
A pókok úgy készítik hálójukat, hogy folyékony fehérjét selyemfonallá alakítanak, de a pókok kannibálok, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tenyésztésüket, nem úgy, mint a selyemhernyókat, amelyeket már évezredek óta selyem előállítására tenyésztik. Ezért két barát, Kazuhide Sekiyama és Junichi Sugahara, a Spiber alapítói úgy döntöttek, hogy olyan szintetikus anyagot hoznak létre, amely molekulárisan azonos a pókselyemmel.
Az új anyaggal még a Keio Egyetem hallgatójaként kezdtek kísérletezni 2004-ben. 2007-ben pedig megalapították a
Végül sikerült olyan szintetikus selymet létrehozniuk, amely a pókok által készített selyemháló tulajdonságaival rendelkezik, amelyet Brewed Protein- nek neveztek el. A mesterséges anyag úgy készül, hogy vizet, cukrot és tápanyagokat fermentálnak speciálisan módosított mikrobákkal acéltartályokban, hogy fehérjepolimereket állítsanak elő. A polimereket egy fúvókán keresztül juttatják át, és szálakká alakítják. Ez egyszerűen hangzik, valójában viszont egy bonyolult folyamatról van szó.

2015-ben a Spiber a The North Face Japánnal együttműködve 50 darab „Moon Parka” elnevezésű kabátot készített limitált példányszámban a Holdra szállás 50. évfordulója alkalmából. A tervezési folyamat során azonban a csapat felfedezte, hogy a pókselyem nedvesség hatására zsugorodik, ezért módosítaniuk kellett a fehérjét, hogy a szál alkalmas legyen a kültéri kabáthoz. Négy évbe telt, mire sikerült olyan ruhadarabot gyártani, amely megfelelt az elvárásaiknak, mondja Higashi. Az egész kis kollekció pillanatok alatt elfogyott. Egy kabát 150 000 jenbe, azaz körülbelül 500 000 Ft-ba került.

A cég most növeli a termelést és készül a textiltermékek teljes kereskedelmi bevezetésére, reméli, hogy technológiája segít megoldani néhány nagy globális kihívást, amellyel szembe kell néznünk- mondta Higashi.
Évente a világon mintegy 40 millió tonna textilhulladék keletkezik, amelynek nagy része a hulladéklerakókban vagy az égetőkben végzi, ezért ez az új textília fenntarthatóbb alternatívát jelenthet.
Éppen ezért egyik fókuszunk a ruházati és divatipar. A pamuttól és a kendertől a kasmírig és a selyemig a természet bővelkedik változatos és lenyűgöző anyagok példáiban. Azonban elkerülhetetlen költségekkel jár az ezekből az anyagokból készült termékek hasznosítása és újrahasznosítása, amint azok elérik életciklusuk végét. Eddig üzleti szempontból nem volt megvalósítható az újrahasznosítása fenntartható módon, ami azt eredményezte, hogy e potenciális „erőforrások” nagy része hulladéklerakókban vagy elégetéssel került elhelyezésre. A Brewed Protein a kulcsa ennek az akadálynak a leküzdéséhez, írják honlapjukon.


