Back to top

Hogyan állítsuk meg a parlagfű terjedését?

A parlagfű (Ambrosia) pollenje olyan erős, hogy még azokat is érintheti, akiknek általában nincs pollenallergiája. A növény – nemcsak az emberek, de az állatok esetében is – még kis mennyiségben is kiválthat allergiás reakciókat, például szénanátha, kötőhártya-irritáció és allergiás asztma.

Rozsban megbúvó parlagfű
Rozsban megbúvó parlagfű
Fotó: Nagy László
A magyar természetvédelem jelenleg egyik legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.

A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. Nébih közlése szerint e rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják

Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait.

A szép nevet viselő parlagfű jóval kevésbé „szép” hatással van környezetére, az emberekre és az állatokra. Az egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes gyomnövény. Csírázásának megindulásához tavasszal a talaj hőmérsékletének tartósan 6 ºC fölé kell emelkednie. Az ambrózia a fagy hatására elpusztul, csak a magok élik túl a téli hideg időjárást, és tavasszal tömegesen csíráznak.

A közönséges parlagfű az őszirózsák családjának egyik tagja. A nemzetség minden tagjának a virágpora allergén hatású. Egynyári fajként magvak útján terjed, és minden évben elpusztul az első komoly fagy után. A hím parlagfű virágzata nagy mennyiségű virágport termel, ami erősen allergén. Tavasszal eleinte nagyon lassan fejlődik, fő növekedése csak június közepén/égén indul meg. A növények ezután gyorsan fejlődnek és általában augusztus elejére hoznak virágokat. Ellenállóságát az is mutatja, hogy hosszan, októberig (néha az első fagyig) virágzik.

Hiába kaszáljuk a parlagfüvet?

A parlagfű szinte mindenhol előfordulhat, hiszen akár a legkisebb szél, valamint a madarak eljuttatják a madáretetők köré és a kis kertekre, privát zöld területekre. Ezen túlmenően a gyomnövény nagy mennyiségben van jelen olyan nyílt helyeken, amelyekre az emberek kevés figyelmet fordítanak, például parlagon és vadon élő területeken, szeméttelepeken és földkupacokban, új építési és ipari területeken, valamint közlekedési utak (útvonalak) és autópályák mentén.

Fontos a parlagfű elleni védekezés
Fontos a parlagfű elleni védekezés
Fotó: MTI
Nyugat-Európában a belföldi és nemzetközi kereskedelem és áruforgalom, kavics- és földszállítás, valamint a magán- és a mezőgazdasági-ipari forgalomban (a magvak a járműveken és az autógumik profiljában tapadnak, szél) keresztül terjed.

Ha a parlagfű – 20-200 cm magas, orsógyökerű, felálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény – szárát a talajfelszín magasságában elvágjuk, akkor elpusztul. A talajhoz közeli néhány centiméteres szárrészen viszont 2-3 elágazása is van, ezért a kaszálás után általában újra kihajt. Mégis, minél kisebb, annál könnyebb ellene harcolni.

A parlagfű sárga virágai július közepe táján nyílnak.

A gyomnövény hazánkban már mindenhol előfordulhat, noha elsősorban a parlagon lévő, kiterjedt legelőket kedveli, amiért a legelő állattulajdonosok és a méhészek is igyekeznek védekezni a gyomnövény szaporodása ellen – károsítják az állatok máját, illetve az allergénanyagok a mézbe kerülhetnek.

A növény minden része – frissen és tartósítva is – mérgező a lovakra és tehenekre. A juhok és a kecskék kevésbé veszélyeztetettek. A keserű íze miatt a legelőn általában elkerülik az állatok a parlagfüvet. A szénában és a szilázsban azonban elfogyasztják, éppen ezért a gyomnövénynek nincs helye legelőkön és réteken, ezért a gazdák a rétek és legelők szélét kaszálják, mulcsozzák. Stratégiájuk a parlagfű terjedésének megállítása és egyben a rovarvilág védelme.

A mérgező növény problémát okozhat, ha a szénába vagy a szilázsba bekerül és az állatok elfogyasztják.

Következetesen meg kell akadályozni a parlagfű terjedését. Ez megtehető például – a parlagfüvet eredményesen irtó gyomirtó szerek többség a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak – az időben történő kaszálással, amikor a növekedés nem táplálható, vagy elektromos árammal.

A parlagfüvet az egész vegetációs időszak alatt irtani kell, mert egy-egy növényről több tízezer mag is a földbe juthat, ráadásul a magok 30-40 évig csíraképesek lehetnek.

Hogyan lehet biztosan megszabadulni a parlagfűtől?

Egy áramfejlesztő, egy transzformátor és egy kézi áramvezető. Ennek a speciális gépnek a gyökérhullámmal végzett egyszeri használata is elegendő ahhoz, hogy a zavaró gyomokat egészen a gyökerekig elpusztítsa. A víz és a szén magas koncentrációja miatt a növények az elektromos áram tökéletes vezetői. Az elektromos lándzsa csak az üzem felső részére van rögzítve, és onnan továbbítja az áramot a zölden keresztül. Ez először végighalad a növényen – a levelektől a gyökerekig -, majd végül a talajba kerül. Ez az eljárás nagy hatékonysággal és a megszokott irtási technológiákhoz viszonyítva alacsonyabb energiaráfordítással képes megsemmisíteni a gyomokat. A módszer a környezetbarát, egyáltalán nem károsítja a természetet.

A gyomirtásnak ez a változata drága, de a végső hatás egyetlen menetben érhető el, nagy előnye a precíz alkalmazás.

Ezzel az energiamegoldással csak a gyomokat lehet szelektíven megmunkálni nagyobb területen anélkül, hogy a környező növényeket érintené. Ez az oka annak, hogy a gyökérhullám ideálisan használható például legelőn, szántón, ahol csak a gyomokat „piszkáljuk meg” az elektromos lándzsával és a gyep sértetlen marad. Az elektromos gyomirtó tökéletes eszköz az olyan invazív növények eltávolítására is, mint például a disznófű, a japán göncfű vagy a parlagfű. Nemcsak azért, mert a növényeken végig futó áram a gyomokat is elpusztítja ezeknél a fajoknál egészen a gyökerekig, hanem azért is, mert nem jelent veszélyt a felhasználóra.

Már egész évben védekezünk a parlagfű ellen
Már egész évben védekezünk a parlagfű ellen
Fotó: MTI

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Barcelona megtelt – szigorú szabályok vonatkoznak a turistacsoportokra

Barcelona kiteheti a megtelt táblát, annyi a turista, ezért az ott élők védelmében szigorú szabályokat hoztak, amelyek elsősorban a turistacsoportokra és az idegenvezetőkre vonatkoznak. De a hatalmas tengerjáró hajók korlátozásán is gondolkodik a városvezetés.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.