0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kilátások a meggypiacon

Hazánkban a második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs a meggy, 14 ezer hektáron átlagosan évi 60 ezer tonna terem belőle. Az idei piaci kilátásokról és termesztéstechnológiai újdonságokról beszéltek Kecelen, a meggy szakmai konferencián. A rendezvényt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tész-Ész Nonprofit Kft., a Fresh Fruit Tész és a Kertcenter Kft. szervezte.

Fontos gyümölcsünk a meggy, mégsem bánunk vele úgy, ahogy megérdemelné, hangsúlyozta előadásában Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint ki kellene billenteni a jelenlegi iparigyü­mölcs-státuszból.

A világon is kivételes gyümölcsnek számít, összesen több mint egymillió tonna terem belőle, hazánk a tíz legtöbb meggyet termesztő ország közt foglal helyet, nálunk többet Orosz- és Lengyelországban, valamint Szerbiában szüretelnek.

A magyar meggyből 30-40 ezer tonnát a hazai konzervipar használ fel, és nemcsak a piac korlátozott, hanem a napi feldolgozói kapacitás is, ezért ha egyszerre sok meggy érik, piaci zavarok lépnek fel. Lassan bővül a hazai hűtőipar és légyártás meggyfelhasználása is, mert más piacra tudnak szállítani, mint a fagyasztott meggyben piacvezető lengyelek és szerbek.

Jó fajták, gyengébb alanyok

Kiváló magyar fajtákkal rendelkezünk, amelyek a gyümölcstermesztési kutatóintézet érdi állomásán jöttek létre keresztezéses nemesítéssel (Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Mali­ga emléke stb.), illetve Újfehértón tájszelekcióval (Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, Kántorjánosi). Az utóbbi öt-nyolc évben telepített ültetvényekben megjelent a Petri és az Éva fajta, mindkettő igen bőtermő, a Petri hektáronként 30 tonnás termésre is képes. Növekedési jellemzőik is kedvezőek, egyetlen hátrányuk, hogy érési idejük nagyon közel esik az Újfehértói fürtöséhez.

Előttük érik a nemrégiben bejelentett Olibell fajtajelölt, amit német faiskolák fognak szaporítani.

Ahhoz, hogy friss fogyasztásra ajánlani lehessen egy gyümölcsöt, hosszú ideig kell tudni szállítani az áruházaknak, hangsúlyozta Takács Ferenc, vagyis ütemezni kell a különböző érési időben szedhető fajtákat. Jelenleg június közepétől egy hónapon át lehet friss meggyet kapni hazánkban.

A friss gyümölcsöt kézzel kell szedni, lehetőleg hatékonyan, kis fákról. Napjainkban is legalább 660 fát kell telepíteni egy hektárra ahhoz, hogy támogatható legyen az ültetvény, ami 5 × 3 méteres tér­állásnak felel meg. A cél az intenzív ültetvényekben a 4-4,5 × 1-1,5 méter, amihez gyenge növekedésű alanyra kell oltani a fajtákat, a jelenleg szinte egyeduralkodó sajmeggy alany túl erős növekedésű hozzá. A Maxma 14 alanyon a sajmeggy növekedésének 80-90, GiSelA 5 és GiSelA 6 alanyon 60%-a érhető el, a legkisebbre pedig GiSelA 3 és Edabriz alanyon nőnek a meggyfák. Az eddigi kísérletek szerint a négyéves ültetvényben jól szerepeltek a GiSelA 5 és 6 alanyú fák, kedvező az oldal­ágak helyzete és nem túl erős a növekedés. Ez nemcsak a fák mérete miatt lényeges, hanem a rendszeres metszést is megkönnyíti.

A termésre gyakorolt hatást a virágok és gyümölcsök megszámlálásával fogják vizsgálni. Ezeket az alanyokat jó körülmények közé kell telepíteni, homokos termőhelyen maradhat a sajmeggy alany.

Tárolni is lehet

Rendszeres metszést igényel a meggy, ami a hagyományos térállású fákra is érvényes, különösen az ostorosodásra hajlamos fajtáknál. Az intenzív ültetvényben pedig szüret után és a nyugalmi időszakban is kell metszeni a kis fákat. Hazai példák is vannak már sűrű telepítésű ültetvényekre, ahol 4,5 × 2 méteres térállásban, gépi síkfalmetszéssel tartják fenn az ültetvényt. A koronát fölfelé keskenyedő kúpformára kell alakítani, és nem ajánlott minden évben géppel metszeni, mondta Takács Ferenc. Idővel az 5 × 3 méterre telepített ültetvényben is ki lehet alakítani a kellően benapozott, fölfelé keskenyedő koronaformát.

Újfehértón 0,7 hektáron létesült kísérleti ültetvény Érdi bőtermő, Petri és Éva fajtákkal, GiSelA 5 és 6 alanyon. Az alanyhatást minden fajtán tíz-tíz fa alapos vizsgálatával követik nyomon, megszámolják rajtuk a virágokat és a gyümölcsöket is.

Újfehértón hat éve kezdett tárolási kísérletek bizonyítják, hogy tovább is lehetne nyújtani a meggyszezont a cseresznyére kifejlesztett, szabályozott légteret teremtő zsákok használatával. A speciális műanyag zacskókban 6%-ra emelkedik a szén-dioxid-szint, ami lassítja a gyümölcs légzését és visszaszorítja a kórokozók fertőzését is. Ezáltal csekély apadási veszteséggel és romlással hat hétig lehet hűtőtárolóban eltartani a meggyet. Normál hűtőtárolás során hat hét alatt 10% apadási veszteséggel és 20% rothadt gyümölccsel kell számolni.

Nem a meggyre vonatkozik ugyan, de Takács Ferenc megemlítette, hogy az idén is kapott engedélyt a Harvista, amivel az alma érése lassítható. A várható szüret előtt 7-10 nappal kell kipermetezni a készítményt, ami a fán blokkolja a további érést, de a színeződést nem befolyásolja. Ezzel a módszerrel a Jonathan is visszatérhetne a piacra, mert három héttel tovább lehet a fán tartani, szépen színeződik és nagyobbra nő, mint a szeptember eleji szüretkor.

A tárolást javító Smart Fresh-kezelés már jól ismert az almatermesztők körében, és egyre több szilvatermesztő is használja.

A későn érő német fajtákat a kezelés hatására decemberig lehet tárolni és piacra vinni.

Európában vegyes a kép

A meggypiaci helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, a Debreceni Egyetem docense elemezte. A világon 230-240 ezer hektáron termesztenek meggyet, és 1,3-1,4 millió tonnát takarítanak be belőle. Folyamatosan bővül a termelés, ezzel szemben az Európai Unióban húsz év alatt 80 ezerről 50 ezer hektárra csökkent a termőterülete, de a termés nem ilyen arányban lett kevesebb, csak körülbelül 50 ezer tonnával esett vissza, 300-350 ezer tonnára. Európában stagnál a meggytermesztés, ami azért komoly átrendeződést takar: Németországban tizedére, 10-15 ezer tonnára csökkent a termés, Lengyelországban viszont 50-ről 160 ezer tonnára nőtt. Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán és Törökország együtt 600 ezer tonna meggyet visz piacra, ezzel ők határozzák meg a sűrítmény árát.

Világpiacról a meggysűrítmény esetében beszélhetünk, a befőtt nagyrészt az Európai Unión belül marad, és a fagyasztott meggy világkereskedelme sem jelentős.

Friss meggyet legfőképp konzervipari célra szállítanak egyik országból a másikba, az EU termésének több mint tizede, 35-40 ezer tonna kerül így forgalomba, a többit helyben dolgozzák föl. Magyarország a friss meggy egyik legnagyobb exportőre, de a 2015–2018-ban jellemző 22-26 ezer tonnáról mára 10 ezerre csökkent a kivitelünk, és Szerbia megelőzött bennünket. Sőt, már hazánkba is érkezik szerb és lengyel befőtt­alapanyag. A legnagyobb vásárló Németország, az összes uniós forgalom fele náluk landol. Ennek megfelelően a magyar meggy célpiaca is Németország, kivitelünk háromnegyede irányul oda, a többit Ausztria, Lengyelország, Szerbia, Románia, Lettország és Litvánia vásárolja meg. Szerb és lengyel versenytársaink is elsősorban Németországba szállítanak, illetve a lengyelek második piaca mi vagyunk, a szerbeké Oroszország.

Unión belüli forgalom

A meggybefőtt piacát együtt kezeli az uniós statisztika a cseresznyebefőttel, de a forgalom zömét a meggy adja, mondta Apáti Ferenc. A 27 tagország 40-42 ezer tonna befőttet vásárol, ami 700 grammjával számolva 60-70 millió üvegnek felel meg. Ez a mennyiség a hat-nyolc évvel ezelőtti 100-110 millió üvegről esett vissza.

Késztermékként is Németország vásárolja a legtöbb meggy- és cseresznyebefőttet, háromnegyedes a forgalmi részesedése.

A meggybefőtt-kivitel háromnegyede hazánkból származik, ám a tíz évvel ezelőtti 55-60 millió üvegről visszaesett 42-43 millió üvegre. Eladási áraink nem érik el az egy eurót, míg például holland meggybefőttet 2-2,5 euróért lehet venni. Azok viszont nem áruházi márkás termékek, hanem a gyártó márkanevén szerepelnek. A 3 euró körüli áron forgalomba kerülő spanyol és francia befőtt pedig valószínűleg cseresznyéből készül.

Fagyasztott meggyből hazánk az uniós forgalom 3%-át adja, jelentéktelen mennyiséget kínálunk. A tagországok 80-95 ezer tonna fagyasztott meggyet vásárolnak, ennek több mint a fele Németországba kerül. Az utóbbi években kissé visszaesett e termék forgalma is. A legnagyobb szállító Lengyelország, ahonnan 50-60 ezer tonna fagyasztott meggy kerül forgalomba, Szerbiából pedig 30-40 ezer tonna. Kilogrammonként egy euró körüli áron folyik a kereskedelme, ami 150-200 forintos alapanyagárat feltételez. Ezért sem tud kilépni a hazai fagyasztóipar a 4-5 ezer tonnás gyártási mennyiségből.

Lémeggyet egyértelműen nem éri meg itthon termeszteni, összesen 4-5 ezer tonnát dolgoz fel a három hazai léüzem, amelyik ezzel a gyümölccsel is foglalkozik.

Tavaly jóval több, 8 ezer tonna került hozzájuk, de csak a rossz minőség következtében, kármentésként.

Az esőtől függ az idei termés

Összegzésként Apáti Ferenc megállapította, hogy Németország nem fog több meggyet vásárolni sem frissen, sem feldolgozva, a hazai gyártás a fagyasztott meggyből bővülhet, de akkor tudni kell az említett 150-200 forintos áron eladni. A friss meggy forgalmazása pedig a munkaerőhiány miatt kockázatos a szakember szerint. A Debreceni Egyetemen beállított kísérletek alapján érdemes lenne magasan feldolgozott formában, hatóanyagként eladni a magyar meggyet, amihez azonban termékfejlesztésre és a gyártás beindítására van szükség.

Bármilyen formában kerül is forgalomba, sokkal szervezettebben kell értékesíteni a meggyet. Akkor lenne kedvező alkuhelyzet, ha három-négy termelői értékesítő szervezet vinné piacra a meggy zömét. Annál is inkább fontos lenne összefogni, mert exportpiacainkon 10-12 ezer tonnás visszaesést szenvedtünk el, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke.

Az idei piaci kilátásokról a szakmaközi szervezet rendezett egy tanácskozást, ahol elhangzott, hogy fagyasztott meggyből kifogytak a készletek, befőttből élénkült a forgalom, viszont meggysűrítményből van bőven.

Hazánkban a termés mennyisége és minősége is a következő hetek csapadékától függ. Tavaly körülbelül 60 ezer tonna meggyet szedtek itthon, amit 20-30%-kal is meghaladhat az idei termés, ha lesz eső. Ha viszont marad a szárazság, akkor nagy kérdés, hogy a tavalyival megegyező mennyiségből mennyi lesz a 18 milliméternél nagyobb, konzervipari minőségű meggy aránya. Az európai meggytermelőktől sem érkeztek megbízható előrejelzések, de sehol nem lesz kevesebb a termés, mint tavaly, sőt Lengyelországban nem volt tavaszi fagy, ott több meggyre számítanak. Igaz, az elsősorban a hűtőiparhoz kerül.

A hazai átvételi árak attól függően alakulnak, hogy a konzervgyárak mennyiért tudnak üzletet kötni a német vásárlóikkal, egyelőre nem tudni szerződéskötésről, mondta Apáti Ferenc. Az ő tárgyalásaikat is megtámogatja, hogy

a termelési költségek jelentős növekedése miatt a meggytermesztők az utóbbi három év átlagáránál 30-40%-kal magasabbat tartanak elfogadhatónak, a kívánatos árszint pedig annál is magasabb szerintük.

Fenntartható növénytáplálás

Magyar vállalkozás a Bloomair Zrt., amit a szemléletváltás jegyében, a termőtalaj megőrzése céljából alapítottak. Szolgáltatásként kínálják a precíziós talajtáplálást, amiről Kerekes Zoltán kommunikációs vezető beszélt részletesen. A talajt sokféleképp károsítjuk, a FAO szerint a világon percenként 23 hektár megy végképp tönkre, és 2060-ra nem is marad termőréteg a mezőgazdasági területeken. Az egyik veszélyes tényező a műtrágyázás, ami nélkül viszont nem lesz elegendő termés. A Bloomair szakemberei szerint a megoldás az, hogy a megfelelő táp­anyagot megfelelő mennyiségben és időben oda adagoljuk, ahol a növények fel is használják. Ehhez precíziós talajinjektálást ajánlanak, amikor 12 bar nyomással a gyökérzet közelébe juttatják a tápoldatot, ráadásul levegővel is lazítják a talajt. A módszer előnye, hogy nincs tápanyagveszteség és javul a talajélet. A trágyázást az adott kultúra igényeihez és a fejlődési szakaszokhoz igazítva lehet megoldani.

A mai üzemanyag- és műtrágyaárak mellett különösen fontos, hogy minden kiadott anyag a lehető legjobban hasznosuljon.

Precíziós művelés lévén pontosan lehet tudni, hogy hol mennyi és milyen összetételű tápanyagot juttattak ki, ami hosszú távon segíti az eredményesebb gazdálkodást, a jobb minőség elérését.

Az Ekoprevent Kft. ajánlatából a telepítés előtti talajfertőtlenítésre hívjuk fel a figyelmet. Barabás Máté fejlesztőmérnök elmondta, hogy klórpikrin hatóanyagú készítménnyel végeznek talajgázosítást, ami a gyomok, talajlakó rovarok és kórokozók ellen is hatásos. Különösen újratelepítés előtt célszerű igénybe venni ezt a szolgáltatást. Szűz területen is érdemes elvégezni, mert serkenti a talajéletet: érdekes módon megkíméli a hatóanyag a Trichoderma-gombákat, a kezelés után két héttel megugrik a számuk a talajban. A talajfertőtlenítő szert zárt technológiával juttatják ki, bomlásterméke pedig olyan nitrogéntartalmú vegyület, amit a növények hasznosítani tudnak. A szolgáltatáshoz alapos előkészületekre van szükség:

meg kell munkálni a talajt, lefektetni a csöpögtetőcsöveket, és fóliával takarni a kezelni kívánt területet.

Gyümölcsösök telepítésekor általában a leendő sorokat fertőtlenítik ily módon. A készítmény szükséghelyzeti engedéllyel, november elejéig használható hazánkban a szolgáltatás keretében, nem kerül kereskedelmi forgalomba.

Forrás: Kertészet és Szőlészet