Kilátások a meggypiacon

Fontos gyümölcsünk a meggy, mégsem bánunk vele úgy, ahogy megérdemelné, hangsúlyozta előadásában Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint ki kellene billenteni a jelenlegi iparigyü­mölcs-státuszból.

A magyar meggyből 30-40 ezer tonnát a hazai konzervipar használ fel, és nemcsak a piac korlátozott, hanem a napi feldolgozói kapacitás is, ezért ha egyszerre sok meggy érik, piaci zavarok lépnek fel. Lassan bővül a hazai hűtőipar és légyártás meggyfelhasználása is, mert más piacra tudnak szállítani, mint a fagyasztott meggyben piacvezető lengyelek és szerbek.

Jó fajták, gyengébb alanyok

Kiváló magyar fajtákkal rendelkezünk, amelyek a gyümölcstermesztési kutatóintézet érdi állomásán jöttek létre keresztezéses nemesítéssel (Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Mali­ga emléke stb.), illetve Újfehértón tájszelekcióval (Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, Kántorjánosi). Az utóbbi öt-nyolc évben telepített ültetvényekben megjelent a Petri és az Éva fajta, mindkettő igen bőtermő, a Petri hektáronként 30 tonnás termésre is képes. Növekedési jellemzőik is kedvezőek, egyetlen hátrányuk, hogy érési idejük nagyon közel esik az Újfehértói fürtöséhez.

Ahhoz, hogy friss fogyasztásra ajánlani lehessen egy gyümölcsöt, hosszú ideig kell tudni szállítani az áruházaknak, hangsúlyozta Takács Ferenc, vagyis ütemezni kell a különböző érési időben szedhető fajtákat. Jelenleg június közepétől egy hónapon át lehet friss meggyet kapni hazánkban.

A friss gyümölcsöt kézzel kell szedni, lehetőleg hatékonyan, kis fákról. Napjainkban is legalább 660 fát kell telepíteni egy hektárra ahhoz, hogy támogatható legyen az ültetvény, ami 5 × 3 méteres tér­állásnak felel meg. A cél az intenzív ültetvényekben a 4-4,5 × 1-1,5 méter, amihez gyenge növekedésű alanyra kell oltani a fajtákat, a jelenleg szinte egyeduralkodó sajmeggy alany túl erős növekedésű hozzá. A Maxma 14 alanyon a sajmeggy növekedésének 80-90, GiSelA 5 és GiSelA 6 alanyon 60%-a érhető el, a legkisebbre pedig GiSelA 3 és Edabriz alanyon nőnek a meggyfák. Az eddigi kísérletek szerint a négyéves ültetvényben jól szerepeltek a GiSelA 5 és 6 alanyú fák, kedvező az oldal­ágak helyzete és nem túl erős a növekedés. Ez nemcsak a fák mérete miatt lényeges, hanem a rendszeres metszést is megkönnyíti.

Tárolni is lehet

Rendszeres metszést igényel a meggy, ami a hagyományos térállású fákra is érvényes, különösen az ostorosodásra hajlamos fajtáknál. Az intenzív ültetvényben pedig szüret után és a nyugalmi időszakban is kell metszeni a kis fákat. Hazai példák is vannak már sűrű telepítésű ültetvényekre, ahol 4,5 × 2 méteres térállásban, gépi síkfalmetszéssel tartják fenn az ültetvényt. A koronát fölfelé keskenyedő kúpformára kell alakítani, és nem ajánlott minden évben géppel metszeni, mondta Takács Ferenc. Idővel az 5 × 3 méterre telepített ültetvényben is ki lehet alakítani a kellően benapozott, fölfelé keskenyedő koronaformát.

Újfehértón hat éve kezdett tárolási kísérletek bizonyítják, hogy tovább is lehetne nyújtani a meggyszezont a cseresznyére kifejlesztett, szabályozott légteret teremtő zsákok használatával. A speciális műanyag zacskókban 6%-ra emelkedik a szén-dioxid-szint, ami lassítja a gyümölcs légzését és visszaszorítja a kórokozók fertőzését is. Ezáltal csekély apadási veszteséggel és romlással hat hétig lehet hűtőtárolóban eltartani a meggyet. Normál hűtőtárolás során hat hét alatt 10% apadási veszteséggel és 20% rothadt gyümölccsel kell számolni.

Nem a meggyre vonatkozik ugyan, de Takács Ferenc megemlítette, hogy az idén is kapott engedélyt a Harvista, amivel az alma érése lassítható. A várható szüret előtt 7-10 nappal kell kipermetezni a készítményt, ami a fán blokkolja a további érést, de a színeződést nem befolyásolja. Ezzel a módszerrel a Jonathan is visszatérhetne a piacra, mert három héttel tovább lehet a fán tartani, szépen színeződik és nagyobbra nő, mint a szeptember eleji szüretkor.

A későn érő német fajtákat a kezelés hatására decemberig lehet tárolni és piacra vinni.

Európában vegyes a kép

A meggypiaci helyzetet Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, a Debreceni Egyetem docense elemezte. A világon 230-240 ezer hektáron termesztenek meggyet, és 1,3-1,4 millió tonnát takarítanak be belőle. Folyamatosan bővül a termelés, ezzel szemben az Európai Unióban húsz év alatt 80 ezerről 50 ezer hektárra csökkent a termőterülete, de a termés nem ilyen arányban lett kevesebb, csak körülbelül 50 ezer tonnával esett vissza, 300-350 ezer tonnára. Európában stagnál a meggytermesztés, ami azért komoly átrendeződést takar: Németországban tizedére, 10-15 ezer tonnára csökkent a termés, Lengyelországban viszont 50-ről 160 ezer tonnára nőtt. Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán és Törökország együtt 600 ezer tonna meggyet visz piacra, ezzel ők határozzák meg a sűrítmény árát.

Friss meggyet legfőképp konzervipari célra szállítanak egyik országból a másikba, az EU termésének több mint tizede, 35-40 ezer tonna kerül így forgalomba, a többit helyben dolgozzák föl. Magyarország a friss meggy egyik legnagyobb exportőre, de a 2015–2018-ban jellemző 22-26 ezer tonnáról mára 10 ezerre csökkent a kivitelünk, és Szerbia megelőzött bennünket. Sőt, már hazánkba is érkezik szerb és lengyel befőtt­alapanyag. A legnagyobb vásárló Németország, az összes uniós forgalom fele náluk landol. Ennek megfelelően a magyar meggy célpiaca is Németország, kivitelünk háromnegyede irányul oda, a többit Ausztria, Lengyelország, Szerbia, Románia, Lettország és Litvánia vásárolja meg. Szerb és lengyel versenytársaink is elsősorban Németországba szállítanak, illetve a lengyelek második piaca mi vagyunk, a szerbeké Oroszország.

Unión belüli forgalom

A meggybefőtt piacát együtt kezeli az uniós statisztika a cseresznyebefőttel, de a forgalom zömét a meggy adja, mondta Apáti Ferenc. A 27 tagország 40-42 ezer tonna befőttet vásárol, ami 700 grammjával számolva 60-70 millió üvegnek felel meg. Ez a mennyiség a hat-nyolc évvel ezelőtti 100-110 millió üvegről esett vissza.

A meggybefőtt-kivitel háromnegyede hazánkból származik, ám a tíz évvel ezelőtti 55-60 millió üvegről visszaesett 42-43 millió üvegre. Eladási áraink nem érik el az egy eurót, míg például holland meggybefőttet 2-2,5 euróért lehet venni. Azok viszont nem áruházi márkás termékek, hanem a gyártó márkanevén szerepelnek. A 3 euró körüli áron forgalomba kerülő spanyol és francia befőtt pedig valószínűleg cseresznyéből készül.

Fagyasztott meggyből hazánk az uniós forgalom 3%-át adja, jelentéktelen mennyiséget kínálunk. A tagországok 80-95 ezer tonna fagyasztott meggyet vásárolnak, ennek több mint a fele Németországba kerül. Az utóbbi években kissé visszaesett e termék forgalma is. A legnagyobb szállító Lengyelország, ahonnan 50-60 ezer tonna fagyasztott meggy kerül forgalomba, Szerbiából pedig 30-40 ezer tonna. Kilogrammonként egy euró körüli áron folyik a kereskedelme, ami 150-200 forintos alapanyagárat feltételez. Ezért sem tud kilépni a hazai fagyasztóipar a 4-5 ezer tonnás gyártási mennyiségből.

Tavaly jóval több, 8 ezer tonna került hozzájuk, de csak a rossz minőség következtében, kármentésként.

Az esőtől függ az idei termés

Összegzésként Apáti Ferenc megállapította, hogy Németország nem fog több meggyet vásárolni sem frissen, sem feldolgozva, a hazai gyártás a fagyasztott meggyből bővülhet, de akkor tudni kell az említett 150-200 forintos áron eladni. A friss meggy forgalmazása pedig a munkaerőhiány miatt kockázatos a szakember szerint. A Debreceni Egyetemen beállított kísérletek alapján érdemes lenne magasan feldolgozott formában, hatóanyagként eladni a magyar meggyet, amihez azonban termékfejlesztésre és a gyártás beindítására van szükség.

Bármilyen formában kerül is forgalomba, sokkal szervezettebben kell értékesíteni a meggyet. Akkor lenne kedvező alkuhelyzet, ha három-négy termelői értékesítő szervezet vinné piacra a meggy zömét. Annál is inkább fontos lenne összefogni, mert exportpiacainkon 10-12 ezer tonnás visszaesést szenvedtünk el, hangsúlyozta a FruitVeB elnöke.

Hazánkban a termés mennyisége és minősége is a következő hetek csapadékától függ. Tavaly körülbelül 60 ezer tonna meggyet szedtek itthon, amit 20-30%-kal is meghaladhat az idei termés, ha lesz eső. Ha viszont marad a szárazság, akkor nagy kérdés, hogy a tavalyival megegyező mennyiségből mennyi lesz a 18 milliméternél nagyobb, konzervipari minőségű meggy aránya. Az európai meggytermelőktől sem érkeztek megbízható előrejelzések, de sehol nem lesz kevesebb a termés, mint tavaly, sőt Lengyelországban nem volt tavaszi fagy, ott több meggyre számítanak. Igaz, az elsősorban a hűtőiparhoz kerül.

A hazai átvételi árak attól függően alakulnak, hogy a konzervgyárak mennyiért tudnak üzletet kötni a német vásárlóikkal, egyelőre nem tudni szerződéskötésről, mondta Apáti Ferenc. Az ő tárgyalásaikat is megtámogatja, hogy

Fenntartható növénytáplálás

Magyar vállalkozás a Bloomair Zrt., amit a szemléletváltás jegyében, a termőtalaj megőrzése céljából alapítottak. Szolgáltatásként kínálják a precíziós talajtáplálást, amiről Kerekes Zoltán kommunikációs vezető beszélt részletesen. A talajt sokféleképp károsítjuk, a FAO szerint a világon percenként 23 hektár megy végképp tönkre, és 2060-ra nem is marad termőréteg a mezőgazdasági területeken. Az egyik veszélyes tényező a műtrágyázás, ami nélkül viszont nem lesz elegendő termés. A Bloomair szakemberei szerint a megoldás az, hogy a megfelelő táp­anyagot megfelelő mennyiségben és időben oda adagoljuk, ahol a növények fel is használják. Ehhez precíziós talajinjektálást ajánlanak, amikor 12 bar nyomással a gyökérzet közelébe juttatják a tápoldatot, ráadásul levegővel is lazítják a talajt. A módszer előnye, hogy nincs tápanyagveszteség és javul a talajélet. A trágyázást az adott kultúra igényeihez és a fejlődési szakaszokhoz igazítva lehet megoldani.

Precíziós művelés lévén pontosan lehet tudni, hogy hol mennyi és milyen összetételű tápanyagot juttattak ki, ami hosszú távon segíti az eredményesebb gazdálkodást, a jobb minőség elérését.

Az Ekoprevent Kft. ajánlatából a telepítés előtti talajfertőtlenítésre hívjuk fel a figyelmet. Barabás Máté fejlesztőmérnök elmondta, hogy klórpikrin hatóanyagú készítménnyel végeznek talajgázosítást, ami a gyomok, talajlakó rovarok és kórokozók ellen is hatásos. Különösen újratelepítés előtt célszerű igénybe venni ezt a szolgáltatást. Szűz területen is érdemes elvégezni, mert serkenti a talajéletet: érdekes módon megkíméli a hatóanyag a Trichoderma-gombákat, a kezelés után két héttel megugrik a számuk a talajban. A talajfertőtlenítő szert zárt technológiával juttatják ki, bomlásterméke pedig olyan nitrogéntartalmú vegyület, amit a növények hasznosítani tudnak. A szolgáltatáshoz alapos előkészületekre van szükség:

Gyümölcsösök telepítésekor általában a leendő sorokat fertőtlenítik ily módon. A készítmény szükséghelyzeti engedéllyel, november elejéig használható hazánkban a szolgáltatás keretében, nem kerül kereskedelmi forgalomba.