Back to top

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

A jelenlegi műtrágyákhoz szükséges alapanyagok forrásai végesek, és nem helyettesíthetők igazán, fogalmazott Josephine Cafmeyer, a belga Anorel műtrágyagyártó és -forgalmazó cég vezetője, aki egyúttal a kutatás kezdeményezője.

A fenntarthatóbb mezőgazdaságot célzó jogszabály-módosítások most már korlátozzák azt is, pontosan hol használható műtrágya, ráadásul a termelőknél felhalmozódó növényi hulladék és komposzt olyan kincs, amit érdemes hasznosítani.

Ebből indult ki a kutatás, de ez eredménye válasz lehet arra a tendenciára is, hogy a megújuló erőforrásból származó műtrágyák egyre keresettebbek. Az élénkülő kereslet kielégítésére dolgozta ki az Anorel vállalat ezt az innovatív koncepciót, amelynek a Tombustion nevet adták. Pályázatukat a Genti Egyetemmel együttműködve tavaly nyújtották be a helyi innovációs és vállalkozási ügynökségnek, az májusban jóváhagyta, így még abban a hónapban elkezdte a vállalat a fejlesztési munkákat. Mindenekelőtt a paradicsomból a lehető legkisebb energiafelhasználással visszanyerhető kalcium-foszfát mennyiségére fognak fókuszálni.

Belgiumban és Hollandiában mintegy 2400 hektáron termesztenek paradicsomot, szinte kizárólag hidropóniás rendszerben, és az erre használt közegekből a nehézfémek vagy más szennyezőanyagok növénybe való felszívódása kizárható.

Ez teszi a paradicsomot érdekes növénnyé a fejlesztés szempontjából. A nagy mennyiségű biomasszából vélhetően értékes táp­anyagokat lehet visszanyerni, összegzi Josephine Cafmeyer az újszerű ötletet. Az Anorel cég egyébként elkötelezett a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás mellett, ezekhez az elvekhez nagyszerűen illeszkedik majd az új mű­trágya is.

Forrás: 
floraldaily.com/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.