Back to top

A nyitvatermők kártevő atkái

Előszeretettel ültetnek különböző nyitvatermő növényeket (fenyők, tuják, ciprusok és társaik) városi parkokban, kertekben, sőt olyan zavart élőhelyeken is, mint az autópályák pihenői. Örökzöld jellegüknél fogva egész évben díszei lehetnek a környezetüknek, azonban rajtuk is jó néhány őshonos és behurcolt atkafaj él.

Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Leggyakrabban semmilyen utalás, nyom vagy kártétel nem jelzi a jelenlétüket, más esetekben jól látható, sőt súlyos károkat is okozhatnak ezek a fajok. Talán atkák élnek a legnagyobb fajszámban ezeken a növényeken. Számos őshonos fajukat találjuk meg, főleg az Oligonychus nemből, amelynek fajai (pl. a kimondottan fenyőféléken élő O. brevipilosus és O. kamaratus, vagy a más nyitvatermőket is fogyasztó O. ununguis és O. lagodechii) nagyon hasonlítanak egymásra, és elkülönítésük a szakemberek számára is komoly feladat.

Szerencsére kártételük minimális, sok esetben nem is lépi át az észlelési küszöböt. De ritkán más takácsatkanemek képviselőit is láthatjuk nyitvatermőinken, például a kevéssé ismert Eurytetranychus-fajokat.

Az őshonos fajok mellett két behurcolt, idegenhonos atka is él Magyarországon. Az Eotetranychus thujae itthoni azonosítása igen jelentős felfedezés volt, mert amikor Budapesten egy parkban ültetett fenyőről előkerült, az nemcsak az első hazai, hanem az első európai felbukkanása is volt. Aztán kiderült, hogy ezt az állatot hazánkban sokfelé széthurcolták, sokfelé előfordul. A közeli rokon, szintén behurcolt Eotetranychus libocedri csupán néhány apróságban (pl. a háti szőrök alakja) tér el tőle és kevésbé gyakori, eddig csupán Budapestről jelezték.

A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
Mindkét faj első hazai előfordulása egyben az első európai előkerülést is jelentette, mert ezeket a nehezen azonosítható fajokat kevesen vizsgálják, és bár valószínűleg Európa több pontján is előfordulnak, valahogy eddig senki sem találta meg őket. Mivel a természetes terjedés esetükben Észak-Ame­rika és Európa között kizárható, feltételeznünk kell, hogy ezt a két takácsatkát szaporítóanyaggal hozták be Európába, majd hazánkba.

Jelenleg olyan nagy egyedszámban nem láthatók, ami megfigyelhető kártételhez vezetne, de felhívja a figyelmet arra, hogy más, kevésbé ismert vagy még rejtőzködő kártevők is megérkezhettek és bármikor komolyabban károsíthatnak.

Több laposatkafaj is él a nyitvatermőinken. A közkedvelt tuja-, boróka- és fenyőfajokon és -fajtákon nagyon gyakoriak az apró, vörös laposatkák, mint a Pentamerismus oregonensis és a Pentamerismus juniperi. A két faj közötti különbség elenyésző, csupán szakemberek által, nagy nagyításon látható, hogy eltér a háti szőreik száma és alakja.

Illusztráció
Illusztráció

A tiszafa a tujákhoz és a fenyőkhöz hasonlóan kedvelt növény a parkokban és kertekben. Mérgező mivolta miatt kevés növényevő atkafaj található rajta. Ilyen a hozzá alkalmazkodott laposatka, egy szintén apró, piros színű atka, a Pentamerismus taxi. A fenyőkön és tujákon élő rokon fajoktól eltérően ennek az atkának a szőrei aprók, tű alakúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik két fajtól. Mindhárom lapos­atkafaj nagy egyedszámban lehet jelen a növényeken, de látványos károkozásukat még nem jegyezték fel.

A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi
A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi

Ezzel szemben a hazánkban is előforduló Cenopalpus lineola nagyon komoly károkat okoz a mediterrán területeken, az általa megtámadott fák elszáradnak és elpusztulnak.

Hazánkban egyelőre ilyen veszély sem az ültetett, sem a természetben megtalálható fenyőket (főleg az erdei- és feketefenyőt) nem fenyegeti, mert nálunk ez az atka kimondottan ritkának tekinthető. Nemcsak ritka, hanem 45 évig nem is került elő újra Magyarországról. Bozai József, a keszthelyi egyetem egykori professzora találta meg ezt az állatot a hetvenes évek közepén hazánk nyugati területein, majd 45 év elteltével, 2018-ban azonosították újabb példányait Csévharaszton.

A jelenleg hazánkból nyitvatermőkről kimutatott atkák gazdasági vagy esztétikai kárt nem okoznak, de a Cenopalpus lineola példája jól mutatja, hogy egyes fajok felszaporodása, vagy új, idegenhonos atkafajok bekerülése megváltoztathatja a jelenlegi állapotot.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Fakitermelési munkák a Sóstói-erdőben

A nyíregyházi Sóstói-erdő nyugati tömbjében végez fakitermelési munkákat a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. Egy mintegy 6 hektáros területen ún. növedékfokozó gyérítés kezdődött. A vöröstölgyes esetében a cél a visszamaradó állomány jobb növekedésének elérése.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.