Back to top

A szőlőt is öntözni kell

Ma már nem az a kérdés, hogy öntözzük-e a borszőlőt, sokkal inkább, hogy mikor és mennyit. Időszerű témát vetettek fel a szervezők, amikor „A szőlő öntözésének és öntözésvezérlésének lehetőségei” címmel bemutatót szerveztek Tatán. A Mikóczy Szőlőbirtok, a KITE Zrt., a MATE, valamint a T-Markt Kereskedőház Kft. által jelzett eseményre sokan voltak kíváncsiak.

„Elsők között vágtunk bele az öntözésbe, s ma már nem csodabogárként tekintenek ránk”- köszöntötte a résztvevőket a házigazda Mikóczy Nárcisz. A 80 hektáros szőlő ültetvénnyel – melyből 40 hektár törzsültetvény - rendelkező családi gazdaság területéből 28 hektárt rendeztek be öntözésre.

Ennek során 92 kilométernyi vezetékrendszert építettek ki, s a csöveket 40 centiméter mélységben helyezték el.

Ehhez a Netafim biztosította a technikát, a kereskedő és kivitelezői feladatokat a KITE Zrt. vállalta, s mivel korábban ezen a területen nem voltak kutatási eredmények, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetét is bevonták a munkába. A Mikóczy Szőlőbirtok a szőlő felszín alatti öntözésében hazánkban úttörőnek számít.

Mikóczy Nárcisz
Mikóczy Nárcisz
Fotó: viniczai

„A szőlő fejével kell gondolkoznunk”- hangzott el a tanácskozáson, látványos különbségek mutatkoznak az öntözött és a kontroll parcellák között. Nagy kérdés, miért is öntözzünk? A klímaváltozást felhozni szinte már lerágott csont, de ahogyan a szakember is bemutatta a 2012-2021-es időszakban két évben haladta csak meg a lehulló csapadék az ötven éves átlagot, miközben hatszor alatta maradt, miközben a hőmérséklet minden esztendőben az átlagnál magasabb volt.

A szakirodalom alapján régóta elfogadott adat, hogy a sikeres szőlőtermesztéshez átlagosan évi 400-500 milliméter csapadék szükséges.

Hazánkban ez a kritérium ugyan teljesül, hiszen a sokévi átlag Magyarországon 500-800 milliméter közé tehető. Azonban ezek mellett azt is meg kell említeni, hogy míg a mennyiség valóban elegendő lenne, addig az eloszlás sajnos nem egyenletes. A szokatlan csapadékformák és az éghajlatváltozás következtében megnövekedett hőmérséklet sok régióban valószínűleg gyakoribbá teszi az aszályokat, növeli az édesvízi erőforrások iránti igényt. Az indokok között szerepel a fenológiai fázisok eltolódása, az egyre korábbi szüret, a gyakori tavaszi fagy, a szárazság – aszály –, a tápanyag ellátási problémák, a talajpusztulás vagy éppen új kórokozók és kártevők megjelenése. Mivel szőlőt értékesítenek, a felvásárlók oldaláról jogos elvárás, hogy évről évre azonos – és kiszámítható – mennyiséget és minőséget szállítsanak.

A vállalkozás számára egyetlen megoldás maradt, az intenzív gazdálkodás.

Éppen ezért döntöttek a felszín alatti öntözés mellett, melynek egyik nagy előnye a víztakarékosság. „A felső 30 centis földréteget felesleges öntözni, mert a szőlő gyökérzete csak ez alatt kezdődik”- fogalmazta meg véleményét Mikóczy Nárcisz, hogy ezáltal nem generálnak gyomosodást sem. Ha nem ezt a technológiát választják, megváltozott volna a mikroklíma, ami kedvez a gombabetegségek megtelepedésének. Nagyon fontos szempont volt az is, hogy ezzel nem befolyásolják a művelési technológiát, a gépi munkákat. A hátrányok között említette a rendszer kissé bonyolultabb kiépítését. A szakember elmondta, korábban ide sorolta volna a tisztítást is, de ma már ezt önerőből, szinte ingyen megoldják.

Elképzelésüket a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével valósították meg.

A beruházásra a tatai Látó-hegyen 2016-ban telepített, 28 hektáros ültetvényünkben került sor. Mikóczy Nárcisz optimizmusukat említette, amikor elsőként a víztározót építették meg, csak ezután került sor a kútra, az épületre, az energetikai rendszer létrehozására, ami a tervezéssel és az engedélyeztetésekkel együtt a költségek kétharmadát adták. Ehhez jött az öntözőrendszer, s ezzel együtt az összes költség 106,7 millió forintban állt meg, amihez 50 százalékos állami támogatást kaptak. Visszaszámolva egy hektár költsége 3,8 millió forint – támogatással 1,9 millió –, ami az elérendő célok tekintetében nem is olyan sok. A szakember kis kalkulációt is elénk tett. A 15 tonnás átlagtermésüknél az öntözés jellemzően 30 százalék pluszt ad, ami 4 éves beruházási megtérülést tesz lehetővé. Ugyanakkor több más előnnyel is számolnak, így a minőség növekedésével, az okszerűbb tápanyag gazdálkodással, az élettani folyamatokra gyakorolt pozitív hatással, és ezen keresztül a növények élettartamának növekedésével.

Fotó: viniczai

A kutatásaikat a Tata melletti szőlőültetvényben végzik, ahol 5 soronként különböző öntözési technológiákkal (felszín feletti, felszín alatti, valamint felszín alatti és feletti) pótolják a szőlőültetvények vízigényét.

Ezen öntözési módszereket Hárslevelű szőlőfajta vegetatív teljesítményére, élettani folyamataira, a termés mennyiségére, valamint, a termés minőségére vizsgálják.

Fontos szempont, miként lehet a vizet – és a tápanyagot – a szőlő gyökérzónájába juttatni, hogy ne csak a gyomokat hizlalják. Tapasztalataik szerint a felszíni csepegtető berendezés nem csak táplálja a gyomokat, de az általa létrehozott párás mikroklíma kedvez a gombabetegségek terjedésének is. A felszín alatti öntözőcsöveket a sorok közepébe húzták be, az ültetvényben szenzorok segítik megmondani, mikor, mennyi vizet juttassanak ki. A szakember elmondta, szerencsés lenne fajtaspecifikusan megtudni a növények víz iránti igényét, melyek még fenofázisonként is eltérést mutatnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat.