0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 22.

A klímaváltozás átírja a fehérjenövények jövőjét

A szélsőséges időjárás miatt néhány év alatt drasztikusan visszaesett a hazai szójatermő terület kiterjedése. Eközben az európai fehérjeellátás jelentős importra szorul. Polgár Zoltán, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület alelnöke nyilatkozott.
Hogyan látja jelenleg a hazai szójatermesztés helyzetét? Milyen folyamatok határozzák meg a piacot, és milyen kilátásokkal számolhatnak a termelők?

Az egész mezőgazdaság, a növénytermesztés és az állattenyésztés is rendkívül nehéz időszakot él át. Ilyen helyzetet még nem tapasztaltam. Ha kifejezetten a szóját nézzük, a vetésterület csökkenése már korábban elkezdődött, de az időjárás az utóbbi években drasztikusan felgyorsította ezt a folyamatot.

A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben 112 ezer hektáron vetettek szóját Magyarországon, 2025-ben már csak 78 ezer hektáron, 2026-ban pedig mindössze 48 ezer hektár körül alakul a vetésterület. A pesszimistább becslések szerint ez inkább 42 ezer hektár lehet. Vagyis 2024-ről 2025-re 30 százalékos, 2025-ről 2026-ra pedig közel 40 százalékos visszaesés következett be.

szója pixabay
Fotó: Pixabay

A csökkenés nem kizárólag Magyarországot érinti. Ha a Kárpát-medence tágabb térségét nézzük, beleértve Szlovákiát, Romániát, Romániát, Szerbiát és Horvátországot, mindenütt hasonló folyamatokat látunk. Elsősorban az időjárás miatt kezdett drasztikusan visszaesni a szójatermesztés.

A gazdálkodók felismerték, hogy a megváltozott körülmények között egyre nehezebb eredményesen termeszteni a növényt. A Maygar Szója és Fehérjenövény Egyesület alelnökeként magam is szívügyemnek tekintem a szója népszerűsítését és támogatását, de a termelők döntéseit meg kell értenünk. Azt tapasztalják, hogy a nyári csapadékhiány olyan mértékű, hogy a szója egyszerűen nem képes megfelelően teremni.

Az imént elmondottak az európai helyzetre is igazak. Az Európai Unióban a vetésterület a hivatalos adatok szerint ugyan némileg csökkent, az aszály miatt a megtermelt mennyiségben azonban közel 20 százalékos csökkenés várható. A korábbi 2,7–2,8 millió tonnás termés helyett várhatóan csak 2,2–2,4 millió tonna kerülhet a tárolókba.

A szárazság mellett egy másik, számomra különösen döbbenetes problémával is szembesültünk. Szójás roadshow-kat szervezünk, amelyek során az ország három-négy, egyes években akár öt pontján értékeljük a Magyarországon forgalmazott fajtákat. Ezeken a rendezvényeken szakemberek részvételével 30–40 szójafajtát vizsgálunk meg.

Az egyik legutóbbi ilyen alkalom Csongrád vármegyében, Eperjesen volt. Olyan száraz volt a talaj, hogy egy mobiltelefon akár fél méterre is eltűnhetett volna a talajrepedésekben.

Az egyik helyi szakember azonban arra hívta fel a figyelmünket, hogy a szárazság mellett az UV-sugárzás is óriási probléma. A növényeket nemcsak a vízhiány, hanem a rendkívül erős napsugárzás is károsítja, szó szerint megégeti.

Azóta több helyről is megerősítették ezt a tapasztalatot. Gyümölcsökön, zöldségeken és szántóföldi növényeken egyaránt megfigyelhető a jelenség. A szakemberek szerint az ózonréteg elvékonyodása és a felhőzet hiánya miatt az UV-sugárzás olyan mértékben éri a növényeket, hogy az már közvetlen károsodást okoz.

Ez azért különösen ijesztő, mert a vízmegtartással és az öntözéssel ugyan javíthatunk a helyzeten, de az UV-sugárzás ellen a szántóföldi növénytermesztésben egyelőre nem látok megfelelő védelmi lehetőséget.

szója
Fotó: MMG/Rimóczi Irén
Forrás: magyarmezogazdasag.hu