Hogyan látja jelenleg a hazai szójatermesztés helyzetét? Milyen folyamatok határozzák meg a piacot, és milyen kilátásokkal számolhatnak a termelők?
Az egész mezőgazdaság, a növénytermesztés és az állattenyésztés is rendkívül nehéz időszakot él át. Ilyen helyzetet még nem tapasztaltam. Ha kifejezetten a szóját nézzük, a vetésterület csökkenése már korábban elkezdődött, de az időjárás az utóbbi években drasztikusan felgyorsította ezt a folyamatot.
A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben 112 ezer hektáron vetettek szóját Magyarországon, 2025-ben már csak 78 ezer hektáron, 2026-ban pedig mindössze 48 ezer hektár körül alakul a vetésterület. A pesszimistább becslések szerint ez inkább 42 ezer hektár lehet. Vagyis 2024-ről 2025-re 30 százalékos, 2025-ről 2026-ra pedig közel 40 százalékos visszaesés következett be.

A csökkenés nem kizárólag Magyarországot érinti. Ha a Kárpát-medence tágabb térségét nézzük, beleértve Szlovákiát, Romániát, Romániát, Szerbiát és Horvátországot, mindenütt hasonló folyamatokat látunk. Elsősorban az időjárás miatt kezdett drasztikusan visszaesni a szójatermesztés.
A gazdálkodók felismerték, hogy a megváltozott körülmények között egyre nehezebb eredményesen termeszteni a növényt. A Maygar Szója és Fehérjenövény Egyesület alelnökeként magam is szívügyemnek tekintem a szója népszerűsítését és támogatását, de a termelők döntéseit meg kell értenünk. Azt tapasztalják, hogy a nyári csapadékhiány olyan mértékű, hogy a szója egyszerűen nem képes megfelelően teremni.
Az imént elmondottak az európai helyzetre is igazak. Az Európai Unióban a vetésterület a hivatalos adatok szerint ugyan némileg csökkent, az aszály miatt a megtermelt mennyiségben azonban közel 20 százalékos csökkenés várható. A korábbi 2,7–2,8 millió tonnás termés helyett várhatóan csak 2,2–2,4 millió tonna kerülhet a tárolókba.
A szárazság mellett egy másik, számomra különösen döbbenetes problémával is szembesültünk. Szójás roadshow-kat szervezünk, amelyek során az ország három-négy, egyes években akár öt pontján értékeljük a Magyarországon forgalmazott fajtákat. Ezeken a rendezvényeken szakemberek részvételével 30–40 szójafajtát vizsgálunk meg.
Az egyik legutóbbi ilyen alkalom Csongrád vármegyében, Eperjesen volt. Olyan száraz volt a talaj, hogy egy mobiltelefon akár fél méterre is eltűnhetett volna a talajrepedésekben.
Azóta több helyről is megerősítették ezt a tapasztalatot. Gyümölcsökön, zöldségeken és szántóföldi növényeken egyaránt megfigyelhető a jelenség. A szakemberek szerint az ózonréteg elvékonyodása és a felhőzet hiánya miatt az UV-sugárzás olyan mértékben éri a növényeket, hogy az már közvetlen károsodást okoz.
Ez azért különösen ijesztő, mert a vízmegtartással és az öntözéssel ugyan javíthatunk a helyzeten, de az UV-sugárzás ellen a szántóföldi növénytermesztésben egyelőre nem látok megfelelő védelmi lehetőséget.



