Back to top

Okosabbak a méhek, mint azt eddig feltételeztük

A napokban megjelent Lars Chittka – The mind of a Bee (Egy méh elméje) című kötete, melyben a német etológus és viselkedésökológus a legújabb méhkutatásainak eredményeit részletezi. A könyve egyelőre még csak angol nyelven érhető el, ám a Guardian kritikája szerint a könyv forradalmi megállapításokat rejt a rovarokról.

Chittka már három évtizede a háziméh érzékszervi rendszereit és megismerési mechanizmusait kutatja. Szerinte ezeket a beporzókat a kollektív kaptárintelligencia mellett számos olyan egyéb tulajdonság jellemzi, amelyre még a zoológusok és entomológusok sem gondoltak korábban. Méhkísérletek eredményei például kimutatták, hogy a méhek egyedenként eltérő mértékben, de képesek a számolásra, az absztrakcióra, az utánzáson alapuló tanulásra vagy az eszközhasználatra.

Chittka azt is megfigyelte, hogy amikor jutalmazó kondicionálással arra tanított egy méhet, hogy egy bonyolultabb feladatot hajtson végre az előzőnél, akkor a kaptárban lévő megfigyelő egyed jobb megoldást találva a problémára, egyszerűen kijavította társát. Ez szerinte azt jelenti, hogy a méhek valamiképp modellezik a valóságot, és ez alapján cselekedve érik el a kívánt eredményt.

Chittka könyvében leírja, hogy méheknek összetett érzelmeik vannak. Egy kísérletben például a virágokról gyűjtögető dolgozókat imitált póktámadásnak tette ki. A hatástól a méhek viselkedése megváltozott, megzavarodtak, leszállás előtt tétováztak, vizsgálódtak. Napokkal később is méhek gyanús jelre érzékenyen reagáltak, és inkább továbbálltak.

Chittka szerint úgy viselkedtek, mint a poszttraumás stresszt elszenvedő magasabb rendűnek tartott emlősök vagy az emberek.

Ezek mellett kiemelendő a méhek beporzó munkája. Évi 235 és 577 milliárd dollár közötti összegre becsülik az agrárközgazdászok azoknak a terményeknek és gyümölcsöknek, zöldségeknek az értékét, amelyeket a beporzó rovarok nélkül nem lehetne megtermelni. Továbbá a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A vadon élő méhfajok pedig évi 2 milliárd dolláros közvetlen hasznot hoznak az emberiségnek évente.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.