Back to top

A különleges kárpátaljai méz

Nyár derekára gyakorlatilag minden fontos dolog eldől a kárpátaljai méhészetekben. Ekkorra rég túljutottunk az ágazat éves jövedelmét alapjában meghatározó akácvirágzáson és az akácmézpergetésen, már csak a napraforgóval és a hajdinával bevetett táblák minél gyakoribb látogatása van hátra – no meg a begyűjtött termék értékesítése.

A háború közepette ez nem lesz egyszerű, hiszen mindenki százszor is meggondolja, mire költi a kevéske pénzét.

A hajdina tábla kiváló méhlegelő
A hajdina tábla kiváló méhlegelő

Akkor talán kezdjük is a végén! A megtermelt méz értékesítésében mire számítanak?

– Más években is jobbára a pangás időszakát éljük a hideg, csapadékos őszi időjárás beköszöntéig, így ehhez már hozzászoktunk – válaszolta Szűcs Zoltán mezőkaszonyi méhész. – Bár a pandémia e téren is hozott némi változást, hisz nagyon sokan döntöttek úgy, hogy ezzel a természetes vitaminforrással próbálják védeni maguk és szeretteik egészségét. Így aztán az elmúlt két évben sok családban már szeptemberben beszerezték a jövő év tavaszáig szükséges mennyiséget.

Mondanom sem kell, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben csak minimális mértékben tudtuk emelni a termékeink árát, holott a termeléshez és csomagoláshoz szükséges összes eszközért a dupláját fizetjük, mint tavaly ilyenkor.

Jut eszembe: a vidékünkre látogató turisták is előszeretettel vásárolták ezt a natúr terméket. Meggyőződésük, hogy a kárpátaljai méznek nincs párja.

Pedig Ukrajna köztudottan méznagyhatalom, ahol igencsak bőséges a kínálat.

– Barátaimmal régóta próbáljuk megfejteni a kárpáti méz titkát. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az éghajlati sajátosságok, a talajadottságok mellett a növényállomány sokszínűségének köszönhető ez a valóban egyedi, megbecsülendő érték. Mondok egy hétköznapi példát. A hágón túli régiókban, a sztyeppvidéken a méhész ez idő tájt letelepíti az állományt egy 10 ezer hektáros napraforgótábla közepébe, ami heteken át ott is marad. Ilyenkor a kaptárak népe gyorsított üzemmódba kapcsol, hisz a méhlegelő ugyancsak gazdag. De eközben kevesebb idő jut a behozott nektár átdolgozására, márpedig ez visszaköszön a késztermék ízében, vitamingazdagságában.

Gondoljunk bele, hogy nálunk tavasszal, a gyümölcsfák virágzásának idején hányféle gyümölcs íze és illata kerül szép lassan a kaptárakba!

A harcok elől menekülve emberek tízezrei találtak vidékünkön ideiglenes otthonra. Sokak szerint a turisták helyett most ők bővíthetik a vevőkört.

– Ezeket a családokat egyelőre a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és lássuk be, hogy a méz és a különböző méhészeti termékek nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé. A covid árnyékában persze még változhat a helyzet, de erre a kérdésre csak az őszi hónapok adnak majd választ. Mindenesetre a jelenleg Kárpátalján tartózkodó több mint 300 ezer belső menekült jelentős vásárlóerővel bír.

Meghirdették az idei Magyarok kenyere programot

A kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepség hagyományos helyszíne a Nagydobronyi Gyermekotthon
A kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepség hagyományos helyszíne a Nagydobronyi Gyermekotthon
Talán még soha nem volt nagyobb szükség a gazdatársadalom összefogására, mint ezekben a nehéz, embert próbáló időkben, amikor a háború következtében napról napra nő a kiszolgáltatottak, a segítségre szorulók száma. Ezért a kárpátaljai földművesek, csatlakozva az egész Kárpát-medencét átfogó korábbi kezdeményezéshez, idén is meghirdették a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő akciót.

A program lebonyolításában nagy szerepet vállalnak a történelmi egyházak, az érdekvédelmi szervezetek és számos helyi civil kezdeményezés.

Nemrég közzétett felhívásukban a szervezők hangot adnak meggyőződésüknek, hogy a háború okozta nehézségek és a rég nem tapasztalt mértékű aszály ellenére jelentős mennyiségú búza érkezik a gyűjtőpontokra, biztosítva az egyházi tanintézmények, gyermekotthonok és az egyházak által működtetett ingyenkonyhák éves gabonaellátását. Emlékeztetnek rá, hogy a kárpátaljai földművesek tavaly messze túlteljesítették a saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat, mert 103 tonna terményt gyűjtöttek össze.

Kárpátaljai sajátosság, hogy az itteni méhészek jövedelmének 60–70 százaléka a tavasszal eladott műrajokból származik. Csakhogy, gondolom, most az a probléma, hogy a műrajokat eddig a kelet-ukrajnai kollégák vásárolták, akiknek a földjén jelenleg háború dúl.

– A háború kitörésekor mi is attól tartottunk, hogy ez a jövedelemforrás most egyszerre elapad. Ám kiderült, hogy nem lehet nagy hirtelen, mindent feladva új egzisztenciát teremteni. Így kora tavasszal megkezdtük a méhek serkentő etetését, hogy mihamarabb erős új családok jöjjenek létre.

Idejében felvettük a kapcsolatot az ország belső vidékein tevékenykedő méhészekkel, akik közül sokan szintén a munka folytatása mellett döntöttek, mert egyszerűen nem volt más választásuk.

Májusban aztán sorra megjelentek a műrajokat elszállító mikrobuszok, kisteherautók. Vidékünk nagyon sok méhészével állok kapcsolatban: számításaim szerint egy átlagos békeév mennyiségének a 65–70 százalékát sikerült eladni műrajokból – igaz, eléggé nyomott áron. De lássuk be, most mindenki a túlélésért küzd.

Remélhetően, a háború ellenére azért sokan folytatják ezt a tevékenységet.

– Kétségtelen, számos nehézséggel küszködik az ágazat, ám az utóbbi négy-öt évben lépten-nyomon tapasztalhatók a megújulás jelei. A magyar állam által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően számos méhészetben komoly fejlesztést hajtottak végre. Többek között sokan tudtak olyan modern kaptárakat vásárolni, amelyek jelentősen megkönnyítik a méhek vándoroltatását.

Nálunk a legutóbbi időkig, megfelelő feltételek híján, kevesen alkalmazták ezt a módszert.

Számomra, aki a középnemzedékhez tartozom, mindenképpen örvendetes, hogy fiatal kollégáink új kitörési pontokat keresnek. Néhányan például az anyaméhek szaporításában látnak fantáziát. A méhészeten belül ez egy külön irányzat: a családokat a méhkirálynők futószalagszerű kinevelésére állítják be, levéve róluk a nektár- és virágporhordással járó fáradságos feladatok jelentős részét. Reméljük, hogy Ukrajna és az Európai Unió mind szorosabb együttműködésének köszönhetően hamarosan eljön az az idő, amikor a kárpátaljai méhészek kiváló genetikai potenciállal rendelkező anyaméheket értékesítenek az öreg kontinens országaiban.

Nagy István Ukrajnába látogatott

Nagy István agrárminiszter a hónap közepén Ukrajnába látogatott, ahol először Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett Lembergben az ukrán gabonaexport felgyorsításának lehetőségeiről, majd Kárpátalja kormányzójával, a helyi magyar külképviselet irányítójával és a gazdaszervezetek vezetőivel találkozott.

Nagy István kiemelte, három év kiesést jelentene a világ globális piacán, ha az ukrán tárolókban lévő termést nem tudnák kiszállítani.

Ukrajnában 22 millió tonna gabona ragadt bent, és ha emiatt az idei termés nem fér be a tározókba, akkor a gazdák kénytelenek lesznek lemondani a következő évi termés szaporítóanyagának az elvetéséről is.

Nagy István Ungváron tárgyalásokat folytatott a megye vezetőivel
Nagy István Ungváron tárgyalásokat folytatott a megye vezetőivel

Ez jelentős válsághoz vezetne a világélelmezésben, ugyanis Ukrajna részesedése a globális ellátásban a gabona esetében 9 százalék, a kukoricánál 16 százalék, napraforgóból pedig 40 százalékot tesz ki.

A háború előtt Ukrajna évi 400 millió embert látott el gabonával, vagyis 3 év kiesése esetén 1 milliárd ember élelmezését veszélyeztetné. Magyarországnak érdeke, hogy részt vegyen az ukrán export a szárazföldi kiszállításában. A helyzet igencsak súlyos, mert a háború következtében a fekete-tengeri kikötők, amelyeken keresztül az ukrán kivitel 90 százaléka zajlott, mind blokád alatt vannak. Az agrárminiszter utalt rá, hogy a szárazföldi tranzitútvonalak elhanyagoltak, a magyar-ukrán határ mindkét oldalán technológiai fejlesztésre volna szükség.

A két ország az Európai Unióhoz fordul, hogy a támogatásával a lehető leggyorsabban bővíteni tudják az átrakókapacitást.

Nagy István elmondta, hogy először is gabonaszállító vagonokat kell szerezni, azonkívül kevés a széles nyomtávon is működő tolatómozdony. Jelenleg napi 4 ezer tonna ukrán gabonát tudnak vasúton átszállítani a határon. Azon is dolgoznak, hogy konténerekkel gyorsítsák a közúti gabonaszállítást.

Mindezzel együtt maximum napi 8–10 ezer tonna gabona behozatalát lehet elérni, amit még tovább kell vinni az ország belsejébe. A magyar-ukrán határ szűkös áteresztőkapacitása miatt a szállítási prioritásokat is meg kell határzni. Egyelőre a gabona van napirenden, de sok más árut is Európába kell juttatni. Példaként említette a műtrágyát és a termeléshez szükséges más alapanyagokat, nyersanyagokat. Nagy István elmondta, hogy a megbeszélésen operatív megoldásokat kerestek a magyar-ukrán határ befogadó kapacitásának bővítésére, közös tervezésre, illetve a két ország terveinek összehangolására.

A kárpátaljai érdekvédelmi és gazdaszervezetek vezetőivel folytatott megbeszélésen szóba került, mennyire hátrányosan érinti a megye gabonatermesztőit az ukrajnai gabonaválság, ugyanis az új termés felvásárlási ára mintegy 15–20 százalékkal elmarad a tavalyitól.

Ez teljes kilátástalanságba taszította a termelőket, hisz tavaly ősz óta mind a műtrágya, mind a növényvédő szerek, mind az üzemanyag jelentősen megdrágult.

Mindent összevetve, várható-e, hogy elfogadható évet zárnak a kárpátaljai méhészek?

– Az eddigi mutatók alapján elmondhatjuk, hogy jobbára közepes eredmények születtek, amik a rendkívüli körülmények közepette felértékelődtek.

A hordás a napraforgó- és a hajdinatáblákról természetesen folytatódik.

Bízunk benne, hogy már nem kell sokáig várni az éltető csapadékra, amitől a mezei virágok, rétjeink és kaszálóink növényállománya megújulhat végre.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.