Back to top

Termés beporzás nélkül?

A Marylandi Egyetem sejtbiológiai és molekuláris genetikai tanszékének egyik kutatása azt vizsgálja, hogy a virágos növényekben milyen mechanizmus indítja be a termés- és magfejlődést.

Régóta gyanítják, hogy valamilyen hormonális jel indítja be a termés kifejlődését, ám eddig nem sikerült tisztázni, hogy a beporzás vagy másféle megtermékenyítés miféle rendszert aktivál. A rendszer feltárására az epret választották modellnövénynek.

A beporzás és a gyümölcsfejlődés elemzése során az AGL62 elnevezésű gént azonosították a fejlődés beindítójaként, ami az összes virágos növényben megtalálható.

Az amerikai tudósok megállapították, hogy az auxin nevű esszenciális növényi hormon termelését az AGL62 gén aktiválja. Az auxinszint növekedésének hatására kezdik meg a növények a magvak külső rétegének, az endospermiumnak és a termésnek az előállítását.

Az auxinnak az endospermium-növekedés szabályozásában betöltött szerepe különösen fontos, mert az határozza meg a magvak és a termés méretét. Ha sikerülne rávenni a növényeket minél több auxin termelésére, azzal növelni lehetne a magvak és a termés méretét. Ha kevés az auxin, akkor az endospermium nem képes a csírák megfelelő táplálására, ami kisebb terméseket, adott esetben kereskedelmi szempontból használhatatlan termést eredményezhet.

Az AGL62 gén szerepét a CRISPR-technológiával tisztázták: ha meggátolták az expresszióját, akkor a megtermékenyített szamóca sem termett gyümölcsöt, így magot sem hozott.

Arról is meggyőződtek, hogy a beporzás kapcsolja be az AGL62 gént, ami beindítja az auxintermelést. Azért választották az epret a beporzási kísérletek modelljéül, mert a gyümölcs felszínébe beágyazott magvakat könnyű megfigyelni.

Forrás: 
azolifesciences.com/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.