Back to top

A legkorszerűbb technikák

A diffúz üveg, az energiaernyő, a mérőműszerek és az üvegházi hajtatásban alkalmazott minden technikai berendezés célja az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatóság. Egyre sürgetőbb lépéseket tenni, ok-okozati összefüggésben gondolkodni, hogy a környezet védelmét szem előtt tartva termeljünk jó minőségű, megfelelő mennyiségű zöldséget. Erről tartottak előadást a Bom Group és a Svensson cég képviselői a mórahalmi Magyar Paradicsom Napján.

Robert de Wit, a Bom Group kereskedelmi igazgatója az üvegház-építések szemszögéből foglalta össze a kertészet nemzetközi helyzetét. A Föld népessége nő, egyre több jó minőségű élelmiszerre van szükség. Mezőgazdasági termesztésre viszont mind kevesebb földterület áll rendelkezésre a világon és a vízkészlet is szűkül. Az energiafelhasználást új alapokra kell helyezni, növelni kell a biomassza, a szél- és napenergia, azaz a megújuló energiaforrások felhasználását.

Mindezek óriási lehetőségek is egyben mind a termesztőknek, mind az üvegházépítőknek, a világméretű kihívásokkal csak magasabb szintű termesztéstechnológiával, robottechnikával és a feldolgozás automatizálásával lehet megküzdeni.

A zöldséghajtatásban a zárt technológia a jövő, mert azzal a szabadföldinél jóval és még a félig zárt technológiánál is kevesebb víz felhasználásával érhetünk el magasabb termésátlagot.

A hatékonyabb termesztéshez mind nagyobb szerepet kap az automatizálás az üvegházakban
A hatékonyabb termesztéshez mind nagyobb szerepet kap az automatizálás az üvegházakban

Sürgetővé válik az élelmiszer-biztonság, a vízfelhasználás csökkentése, az energia-felhasználás optimalizálása, a hatékonyság növelése, valamint a kertészeti beruházások megtérülési mutatóinak javítása. A siker kulcsa, hogy a növényt kell a középpontba állítani és a lehető legkedvezőbb feltételeket kell számára teremteni, nemcsak a technikai háttérrel, hanem megfelelő tápanyag-­utánpótlással, növényvédelemmel.

Változások mindenhol

Ha valaki most rendelne üvegházat, várhatóan csak jövőre tudná elkezdeni az építkezést. Az acél, az alumínium és az üveg rendkívül megdrágult, ráadásul bizonytalan a beszerhetőségük.

A Bom Group a világ összes nagy zöldségter­mesztő körzetében jelen van, így munkatársai aktuális piaci információkat osztottak meg a hallgatósággal.

Egyedül a kínai helyzetről nem naprakészek, mert az ázsiai országban továbbra is szigorú zárlat van érvényben, egyik tartományból a másikba átlépve is kötelező a két hét karantén, ezért most ők sem utaznak oda. Egész Európában sújtja a termelőket, hogy drasztikusan megemelkedtek a fűtési és energiaköltségek, Dél-Európában pedig vízhiánnyal is küzdenek.

A brexittől tartottak az Egyesült Királyságba nagy mennyiségű zöldséget szállító holland termelők, de az végül nem vetette vissza annyira a két ország közötti kereskedelmet, mint amire eleinte számítottak. Ugyanakkor Angliában nagy ütemben fejleszteni kezdték az üvegházi termesztést, korszerű berendezéseket építenek, bár a jelenlegi munkaerőhiány következtében még nem tudják, hogy kik fognak azokban dolgozni.

Világszerte, így Hollandiában is óvatosak a bankok a beruházási hitelekkel kapcsolatban, viszont új befektetők érkeztek.

Sok üvegházat vásárolnak fel más szektorokból érkezők, illetve több nagy üvegházi hajtatással foglalkozó cég vett meg kisebb kertészetet vagy egyesültek vállalkozásaik. Tehát a befektetők látnak fantáziát az üvegházi ter­mesztésben.

Gépek, robotok

Egyre nagyobb az igény a kulcsrakész projektekre, és a hatékonyabb termesztés érdekében a jövőben nagyfokú automatizálás várható, mondta Robert de Wit. Így egyre nagyobb szerepet kapnak az automata permetezőgépek, monitorozó gépek, szedőrobotok, drónok, az automata belső transzport, az automatizált csomagolási rendszerek. Az energiaárak emelkedését látva nem kérdés, hogy a napkollektoroknak és a szélerőműveknek is növekszik a jelentősége. Néhány új berendezésben azzal is próbálkoznak, hogy a külső levegőből nyerjék ki a hajtatáshoz szükséges szén-dioxidot.

A modern üvegházakban újdonság a twinlight-szerkezet, azaz a vékony tartóoszlopok és a Bom fejlesztése, a keret nélküli ablakok beépítése annak érdekében, hogy minél több fény jusson be a termesztőberendezésbe, ami tovább növelheti a termésátlagot.

Állandó tartozékai lesznek az új üvegházaknak a rovarhálók, hiszen 2030-tól az Európai Unió tervei szerint egyáltalán nem akarják engedélyezni a rovarölő szerek használatát a zárt termesztőberendezésekben. Diffúz üveget és energiaernyőket ugyancsak mind több kertészetben alkalmaznak.

Az üvegházak vázának fehérre festése szintén új irány, hogy a forró nyári napokon kevésbé melegedjen fel a szerkezet. A már használatos magas nyomású párásítás szintén hozzájárul a megfelelő klíma kialakításához. A hagyományos HPS lámpákkal szemben pedig a LED világítás terjedése várható a téli fényszegény időszakban.

A Közel-Keleten a Covid felerősítette az önellátásra törekvést. A már korábban megkezdett befektetések folytatódtak, és a lezárások óta még inkább fontos számukra, hogy az eddigi 90%-os élelmiszerimportjukat csökkentsék, minél több élelmiszert maguk termeljenek meg az emelkedő szállítási költségek és a fenntarthatóság miatt is.

Ausztrália szintén csaknem 3 évig elszigetelt volt a járvány miatt, ezért ott is egyre nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszer-termelés bővítése, óriási fejlesztések várhatók.

A kiváló klímával rendelkező Mexikó a megtermelt árujának nagy részét az USA-ba szállítja, rengeteg új termesztőberendezést építettek, de azok leginkább fóliasátrak.

Kanadában a Nagy-tavak környékén sok üvegház épült, ahonnan szintén az USA piacait látják el. Az Egyesült Államokban pedig a „cannabis őrület” hatására felvásárolt növényházak pótlása, valamint az ipari salátatermesztéshez szükséges automata üvegházak létesítése folyik.

A holland kertészek fontos célpiacán, Németországban az elmúlt években sok új üvegházat építettek, leginkább biotermesztésre. Mivel a talajban hajtatásnak ott most hatalmas presztízse van, az így megtermelt élelmiszereket sokkal magasabb áron tudják értékesíteni.

A korszerű növényházakat általában diffúz üveggel borítják
A korszerű növényházakat általában diffúz üveggel borítják
Hollandiáról mindenkinek a jól szervezettség jut eszébe, azonban ott is komoly gondokkal küzdenek. Nemcsak a magas energiaárak, fuvarköltségek sújtják a termelőket is, hanem pl. az egyik legforgalmasabb amszterdami repülőtéren, a Schipholon komoly fennakadásokat okoz a személy- és az áruszállításban, hogy a Covid miatti hatalmas leépítések óta nem tudták pótolni a hiányzó munkaerőt.

Magyarországon is érezzük a klímaváltozást, meleg, csapadékszegény időjárással kell felvenni a harcot, miközben rohamosan drágul az energia.

A geotermikus energia használata azonban most még nagyobb előnye a hazai kertészeknek, mint korábban. Hollandiában például négyszer-ötször többe kerül egy termálkút fúrása, mint nálunk, és ott ráadásul 1500–2000 méterről legföljebb 50 °C-os vízhez jutnak.

A Bom Group rendszeresen jár Magyarországra, az elmúlt években 27 üvegházat építettek nálunk. Látják a kedvező változásokat a magyar ter­mesztésben, csomagolástechnikában és piacszervezésben. Megvan a kellő szaktudás, gyakorlat ahhoz, hogy jó minőségű árut termeljünk. Hazánk jó központi fekvésének köszönhetően pedig Szlovákia, Csehország és Németország déli része is felvevőpiaca lehet a magyar zöldségeknek.

Ma már csakis high-tech üvegházakat érdemes építeni. Magyarországon az utóbbi 5-6 évben épült 7 méter vápamagasságú, diffúz üveggel ellátott üvegházak ennek teljes mértékben megfelelnek, folytatta Robert de Wit.

Különböző üvegek

Fontos kérdés, hogy milyen üveg fedje az üvegházakat. A high-tech üvegházaknál alapvető szempont, hogy minél több fény jusson a berendezésekbe.

Lehet azonban akármilyen modern is a berendezés, ha a kertész nem tudja kihasználni annak előnyeit, nem lesz sikeres a termesztés,

mondta Lodewijk Wardenburg, a Bom Group közép-európai kereskedelmi képviselője.

A hagyományos, standard biztonsági üvegek mellett már léteznek diffúz üvegek is, amelyeket kiegészítésként még 1 vagy 2 oldali anti-reflex réteggel is be tudnak vonni a még jobb fénytörés érdekében.

Középen szív

A Svensson speciális, vízszintesen elhelyezett klímaventilátora középen szívja be a levegőt és finom, egyenletes, körkörös levegőáramlást biztosít az üvegházban. Társítható egy kiegészítő szívóegységgel, ami az energiaernyő fölötti részből szívja be a friss levegőt, ha azt a kedvezőtlen páratartalom miatt be kell húzni. A vízszintesen álló klímaventilátorral sokkal kíméletesebben lehet a levél környezetében lévő levegőt mozgatni, ezáltal a sztómák folyamatosan nyitva lesznek. Sebessége állítható.

A hagyományos, standard üvegekből két fajtát ismerünk. A magasabb vastartalmú, 90 +/- 0,5% fényáteresztő képességű üveget könnyű felismerni, mert ha elvágjuk, a vágási metszetnél halványzöld színű. A másik típus az 1-2%-kal jobb fényáteresztő képességű úgynevezett csökkentett vastartalmú üveg. Ennek a vágási felülete nem zöld, hanem színtelen, átlátszó. Általában ezt a típust a salátatermesztőknek javasolják, mely a költséges vaskivonási technológia miatt némileg drágább.

A standard üvegek a kívülről érkező fény 1%-át elnyelik, 4,5% az üveg külső felületéről, illetve ugyancsak 4,5% pedig az üveg belső felületéről verődik vissza.

Így az üvegházba a fény 90%-a hatol be. Az anti-reflex réteget az üveg külső és belső felületére is fel lehet vinni. Ha csak az egyik oldalon alkalmazzuk, akkor 3%-kal nő a fényáteresztő képesség, ha mindkét oldalon van, akkor 6%-kal több fény jut be a házba, ami 6%-os termésnövekedést eredményezhet. A Wageningeni Egyetem korábbi kutatási alapján felállítható általános aranyszabály szerint ugyanis 1%-kal kevesebb fény 1%-kal csökkenti a hozamot. Szakirodalmi adatok és a termesztők gyakorlati tapasztalatai alapján a paradicsom termesztésénél az 1%-os fénycsökkenés esetén 0,7-1%-kal kevesebb termés várható, salátánál ugyanez 0,8, reteknél 1, uborkánál 0,7-1, rózsánál 0,8, krizantémnál 0,6, mikulásvirágnál 0,5-0,7%. Nem kérdéses tehát, hogy célszerű AR-réteggel bevont üveget használni, bár azt is hozzátette az előadó, hogy például az üvegház külső és belső mosásakor nagyon körültekintően kell eljárni, mert bizonyos vegyszerek használata esetén kophat ez a réteg.

A fény naponta csupán néhány percig éri merőlegesen az üveget, a nap többi részében ennél kisebb szögben esik rá.

Nyáron így is van bőven fény a paradicsom termesztéséhez, inkább ősszel és tavasszal van jelentősége a házak diffúz üveg borításának. A 90 fokos szögtől eltérő mértékben beeső fény adja az úgynevezett hemiszférikus fényt, ami számunkra az igazán fontos. Az üveg direkt és hemiszférikus fényát­eresztő képességét lehet mérni.

Minél szórtabb

Hollandiában az időjárásból adódóan (szinte állandón borús idő) a természetes fény 57%-ban diffúz, a fennmaradó pedig direkt fény.

Az üvegek a diffuzitásuktól függően szórják a fényt a növényházban. Azonban nem biztos, hogy minden esetben a magas diffuzitású üveg használata a jó döntés egy termesztőnek. Több adatot is meg kell vizsgálni a választás előtt. Az üveg diffuzitása mérhető, erre vezették be a Haze-faktort, ami minél magasabb, annál kevesebb árnyék van bent az üvegházban.

A diffúz fénynek azt nevezzük, amelynek a beesési szöge több mint 2,5 fokkal eltér a merőlegestől, amikor áthatol az üvegen.

Hogy a fény egésze 2,5 foknál nagyobb szögben törjön meg a beeséskor, magas Haze-faktorú üveggel lehetne elérni. A Haze-faktor akkor lenne 100%, ha az üveget meghajlítanánk, ez azonban nem lehetséges. A Haze-faktor értékéből viszont még nem tudjuk meg, hogy a megtört fény mennyire szélesen szóródik szét a növényházban, vagyis mennyi szórt fény fogja érni a növények legalsó rétegeit is. Ennek kifejezésére való a Hortiscatter-érték. Az új mutató ismerete tehát szintén nagyon fontos az üveg típusának megválasztásakor.

Többféle lehetőség

Diffúz üvegen keresztül jobb a fény szóródása, egységesen oszlik el az üvegházon belül. Előnye, hogy kisebb hősokk éri a magasabban lévő leveleket, hajtáscsúcsokat, a növénysorok közé is behatol a fény, az alsó levelek is megkapják a szükséges mennyiséget a megfelelő mértékű a fotoszintézishez.

A legmodernebb technikákkal, azaz diffúz üveggel, keret nélküli ablakokkal, a Bom Group által kifejlesztett twinlight oszlopok beépítésével a minimálisra csökkenthető az árnyék az üvegházban.

Kísérletekkel alátámasztott mérések alapján paradicsom üvegházi termesztésekor a Hortiscatter-érték 10%-os növelése 2,5-3,5, uborkánál pedig 2,7-3-7%-kal több termést eredményez. Azonban már tudjuk, hogy a hemiszferikus fénymennyiség csökkenésével kisebb lesz a termésmennyiség. Paradicsomnál és uborkánál 1%-os fénycsökkenés 0,7-1%-os termésmennyiség csök­kenést eredményez. Tehát a túl magas diffuzitás sem jó. Jól kell tudni kiválasztani, hogy adott földrajzi fekvésen, adott növényhez milyen hemiszferikus fény, diffuzitás, Haze-faktor, Hortiscater-érték a legjobb, mennyire fontosak ezek az értékek a fényhiányos tavaszi és őszi időszakban a termesztő számára. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon vajon melyik üveg lenne a legjobb, nem tudnak egyértelmű választ adni, hiszen a döntésnél fontos, hogy a termesztőnek mi a célja, melyik termesztési időszak a fontos neki.

Ha viszont a termelő nem szeretne diffúz üveget használni, mert azt túl költséges beruházásnak érzi, akkor két lehetősége van a fény diffuzitásának növelésére, hogy mégis jobb termésátlagot tudjon elérni.

Az egyik, hogy diffúz festéket fest a tetőre. Ennek az az előnye, hogy bármikor lemosható. A másik lehetőség egy plusz ernyő beszerelése az üvegházban. Egyhektáros üvegházra vetítve a diffúz üveg, diffúz festék vagy plusz egy ernyő felszerelése nagyjából azonos kiadást jelent. Az ennél kisebb vagy nagyobb felületeknél jobban mérhető a különbség. Egy hektárnál nagyobb házban például a nagy tetőfelület miatt drágább a diffúz üveg használata az üvegfestéshez képest, a festést végző gépből ugyanis akkor is csak egy kell.

Növény a középpontban

Pieter Mol, a Ludvig Svensson B.V. európai értékesítési igazgatója újfajta energia- és árnyékolóernyőket mutatott be, és vázolta a legújabb ventilátoruk működési elvét. A Svensson és több holland nagyvállalat közösen hozta létre a ’Plant Empowerment’ nevű kutatás-fejlesztési egyesületet, melynek keretében a növény egyensúlyi szempontjait maximálisan alapul véve integrált szemléletet alakítottak ki a fenntartható növényházi termesztéshez.

A növény egyensúlyának kialakításához a Liebig-törvényből kell kiindulni.

Justus von Liebig német tudós már az 1800-as évek második felében felismerte, hogy a növények növekedését mindig a minimumban lévő tényező határozza meg. A sok tényező közül a három legfontosabb az energia, a víz és a tápanyag. A termesztés során ezeknek az egyensúlyára kell törekedni.

A növény egyensúlyi állapotának kialakításában a klímaernyők is szerepet játszanak, hiszen szerepük van a fényát­eresztésben és árnyékolásban, hőszigetelésben, páraáteresztésben, hőkibocsátásban, hőáteresztésben és hővisszaverésben. Rengeteg faktort kell mérni ahhoz, hogy tudjuk, mikor mi történik a növénnyel, mikor kell az ernyőt alkalmazni. Minél több adat áll rendelkezésünkre, annál jobban meghatározható, mire van szüksége a növénynek. Az ernyő alatt és felett elhelyezett mérőműszerekkel gyűjthetők ezek az adatok. Ilyen a hőgrafikus kamera, a kisugárzást mérő pyrgeométer, az üvegházba beérkező fénymennyiséget mérő Solari nettó besugárzás-mérő.

Alkalmazható a levél-hőmérsékletmérő, a növényinedv-mérő és a legújabb fejlesztésű készülék, a sztómaszenzor, ami jelzi, hogy a légzőnyílások mikor nyitnak és zárnak.

Az ilyen adatgyűjtések, a mért adatok összesítése, folyamatos analizálása egyre gyakoribb lesz a jövőben. Nem is olyan távoli ez a jövő, hiszen már létezik egy üvegház Hollandiában, ahol az összes felsorolt mérőműszert felszerelték és folyamatosan érkeznek az adatok az üvegház klímakomputerébe, ami ezek alapján meghatározza a klímaernyő alkalmazási idejét.

Több termelő használja Magyarországon is a Svensson cég Luxous 1147 FR ernyőjét. Nincs még egy olyan energiaernyő a piacon, amelyik ennyi fényt enged be. 11%-os árnyékolást biztosít direkt fénynél és 47%-os energiamegtakarítást tesz lehetővé. Az újabb változata, a Luxous 1147 ECO FR 30%-ban újrahasznosított anyagból, PET palackokból készül.

A diffúz fény hatására zavartalan a pollenképződés a hajtáscsúcsokon is
A diffúz fény hatására zavartalan a pollenképződés a hajtáscsúcsokon is

Direkt fény hatására a növény csúcsa felmelegszik, az alsó levelek pedig nem kapnak elég fényt és elég hőt. Diffúz fénynél a növény csúcsa sem melegszik, így zavartalan a pollenképzés és a hajtáscsúcs-növekedés, és az alsó leveleknek is egyformán jut a fényből.

A diffúz üveggel kombinálva is használható a Luxous ernyő diffúz szállal készült változata, a Harmony diffúz ernyő, amivel még alacsonyabb a növény csúcsánál a hőmérséklet.

Méréseket végeztek, ami azt mutatta, hogy az üvegháznak abban a felében, ahol felszerelték az ernyőt, 27,5 °C volt a hőmérséklet a hajtáscsúcsnál, amíg az ernyő nélküli felében 31,5 °C. Ez a jelentősen, 4,2 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet nagymértékben elősegíti a pollenképzést a nagyon meleg időszakokban. Az ernyő használatával javítható az üvegház klímája, növelhető vele a növények fotoszintetikus aktivitása.

Kisugárzás

Sokáig azt hitték, hogy csak a Szaharában, a nappalokhoz képest jóval hűvösebb estéken van hőkisugárzás. Ma már tudják, hogy a jelenség mindenütt létezik, csak különböző mértékben. Ráadásul a kisugárzás nappal is végbemegy, csak kompenzálódik a Nap általi besugárzással. Az üvegház hőkisugárzása is éjszaka nagyobb. Termografikus képeken jól látható, hogy a fűtött házakban ilyenkor a növény csúcsa jobban lehűl, mint a talajhoz közelebbi részek.

Ernyő használatával ez a folyamat jócskán enyhíthető és a növény magasabban lévő részeinek a hőmérséklete kevésbé csökken.

Az ernyő megfelelő pillanatban történő nyitásához és behúzásához nagy segítséget nyújtanak az említett besugárzást mérő Solari szenzor és a kisugárzást mérő pyrgeométer által begyűjtött adatok. Hiszen a nyitás annál a pontnál a legeredményesebb, amikor a besugárzás mértéke éppen meghaladja a kisugárzás mértékét. Az ernyő behúzására pedig az a pillanat az ideális, amikor a kisugárzás éppen meghaladná a besugárzást. Egy dél-francia termelő példája és hároméves tapasztalata alapján elmondható, hogy a kisugárzást és besugárzást mérő adatok alapján történő energiaernyő-használattal jelentősen csökkenthető a botrítiszfertőzés az üvegházakban.

Egy rétegű energiaernyő használatakor körülbelül 47%-os az energia-megtakarítás, a további egy réteg alkalmazásával még többet spórolhatunk, de nem kétszer annyit, hiszen eltérő lehet a második ernyő anyaga és a két réteg alkalmazási ideje.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.