Back to top

A világ legjobb bor(fel)ismerői

Igaz, a hír még tavaly ősszel látott napvilágot, ám a magyar Sommelier Szövetség invitálására a közelmúltban a Molinári Kávézóban a 2021-ben borfelismerő világbajnoki címet szerzett magyar csapat tagjai tartottak beszámolót a versenyről, valamint a részvevők is bekapcsolódhattak egy tesztelő feladat megoldásába.

A Franciaország egyik legfontosabb szakfolyóirata, a Revue des vins de France című havilap tavaly már kilencedik alkalommal rendezte meg a versenyt, amelyen 27 ország csapata vett részt. Természetesen a versenyen a legnagyobb bornemzetek csapatai is részt vettek, köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Amerikai Egyesült Államok, illetve Dél-Afrika. Emellett olyan nemzetek csapatai is képviseltették magukat, amelyek bár a borokat nagyrészt importálják, de a borkultúrájuk kiemelkedő: Japán, Anglia, Svédország, Finnország, illetve Dánia. Ilyen illusztris mezőnyben hatalmas sikert jelent a magyar csapat győzelme.

Nagy meglepetést okozva Magyarország csapata - Aranyos Attila, Molnár Levente, Rabcsánszki Laura és Didier Sánchez versenyzők, valamint Palágyi Krisztina tanácsadó - győzött, maga mögé utasítva a legnagyobb bornemzetek kóstolóit.

Rabcsánszki Laura és Molnár Levente
Rabcsánszki Laura és Molnár Levente
Fotó: viniczai

„Mindig jó érzés nagy bornemzeteket magunk mögé utasítani”- osztotta meg tapasztalatait Molnár Levente, aki hozzátette, az eredmények nem tükrözik, ki és honnan érkezett, az olaszok gyakran a sor végén – de vidáman – végeznek.

A borfelismerés világbajnokságaként emlegetett Championnat du monde de dégustation történetében először nyert Magyarország csapata, amely 2020-ban és 2018-ban egyaránt az ötödik, 2019-ben a 12., 2017-ben pedig még a 7. helyen végzett.

„A versenyt nagyon nehezíti, hogy a borok a világ bármely szegletéből érkezhetnek, és bármilyen évjáratúak lehetnek, illetve bármilyen fajta szőlőből készülhetnek. A tavalyi versenyen a szervezők például az óvilág borai mellett helyet adtak egy argentin, egy ausztrál és egy dél-afrikai tételnek is”

- magyarázta a győztes csapat másik tagja, Rabcsánszki Laura. A borsor ebben az évben különösen nehéz volt, de a 6 bort követően a magyar csapat az élre állt és a verseny végéig megőrizte magabiztos vezetését.

Mint megtudtuk, a világbajnokságon részt vevő minden csapat négy versenyzőből és egy tanácsadóból állt. Az első körben hat bort kellett vakon azonosítaniuk, megadva a szőlőfajtát, az országot, az évjáratot és a termelőt. A selejtezőből továbbjutó csapatoknak újabb hat borral kellett folytatniuk a versenyt. A tizenkét borból hat vörös, hat pedig fehér volt.

A versenyzők teljesen vakon kóstolnak, nem láthatják a borok palackját, nem kérhetnek külső segítséget, csak egymással beszélhetnek és közösen dönthetnek. A borok a világ bármelyik térségéből és bármelyik évjáratból származhatnak, és bármilyen szőlőből készülhetnek. A szervezők emellett még a borok hőmérsékletével is „trükköztek”.

A fajta felismeréséért 9 pont járt, az ország sikeres beazonosításáért 5 pontot adtak, s ha a régiót is sikerült eltalálni, azt 4 ponttal jutalmazták.

Fotó: viniczai

Az idei versenyen a legnehezebb feladatnak egy, az észak-spanyolországi Aragón régióból származó, garnacha szőlőfajtából készült bor felismerése bizonyult. Ezt csak a luxembourgi versenyzők találták el. Sokkal könnyebb feladatnak bizonyult például egy osztrák fehérbor vagy éppen egy jurai fehérbor azonosítása.

Az előző két évben első helyen végzett Franciaország csapata idén a hatodik helyre szorult, míg hazánk 166 pontot, a második helyezett Belgium 154 pontot, míg a harmadik spanyol csapat 136 pontot szerzett.

„A győzelemhez összeszokott csapatra van szükség, ismernünk kell egymás erősségeit, érzékenységét. Nem szabad, hogy egyvalaki rátelepedjen a többiekre”- fogalmazta meg a kívánalmakat Molnár Levente hozzátéve,

a csapat tagjai sokat bírálnak nemzetközi borversenyeken, s a franciaországi esemény előtt együtt „edzenek”.

A versenyen mindig vannak kötelezően felismerendő fajták – például a rizlingek, vagy éppen a Chardonnay –, ám hiába azonosítják be, ha ismeretlen helyről származnak. A versenyborok között vannak 20 eurós és 250 eurós tételek is.

A két beazonosított bor
A két beazonosított bor
Fotó: viniczai

A Molinári Kávézóban két – egy fehér és egy vörös – borral megkezdődött a felismerés. Lépésről-lépésre kell meghatározni elsőként a fajtát, majd az országot, végül a termőhelyet. A versenyzők elmondták, itt más a megközelítés, mint egy sommelier-é, hosszú viták előzhetik meg a döntést. Az első benyomás alapján akár több fajtát valószínűsítenek, majd a kört tovább kell szűkíteni.

Minden bornak megvannak a maga egyedi beazonosítható jegyei, amit az eltérő termőhely, az évjárat vagy éppen a technológia alól is ki kell tudni kóstolni.

Az eseményen résztvevők szívesen mentek bele a játékba, repkedtek a fajtanevek, az országok vagy éppen a borrégiók. Ha mégsem mindenki találta el a vakon kóstolt borokat, akkor is tanulságos estét töltöttünk a borfelismerő bajnokcsapat két tagjával.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

Négymillió kilogramm élelmiszert mentett idén az Élelmiszerbank

Összesen 4 millió kilogramm élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulók között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.