Back to top

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Fotó: Fehér János
Házi kedvencünk múltja több tízezer évre nyúlik vissza, hiszen a kutyák a szürke farkasok egyik alfajából lettek háziasítva a kőkorszakban. Azóta a kutya és az ember kapcsolata a kor és kultúra változásával folyamatosan formálódik. A kutya lehet „munkaeszköz”, segítheti a katasztrófavédők, mentősök, vadászok munkáját, és például nélkülözhetetlen társai a látássérülteknek. Európában azonban zömmel a család kedvenc szőrös jószágai, akik egyre gyakrabban elkísérik gazdájukat nyaralni, étterembe, rendezvényekre és az erdei túrákra is.

A felelős gazdik jól tudják, hogy a kutyatartásnak és sétáltatásnak igen szigorú szabályai vannak. A települések közterületén – kivéve a kutyafuttatásra kijelölt helyet – csak pórázon lehet vezetni az ebet.

Ugyanez a szabály érvényes közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat), természeti és védett természeti területen, illetve vadászterületen (a vadászkutyák kivételével). Számos konfliktus alakulhat ki az erdőben szabadon engedett vagy felügyelet nélkül hagyott kutya és a kirándulók, más kutyák vagy az erdő élővilága között.

A kutyaiskolák kiképzéseinek és a felelős kutyatartóknak hála, az ebek egy része jól fegyelmezhető és bármilyen helyzetben visszahívható. De mint ahogy mi, emberek sem vagyunk egyformák, vannak kutyák, amelyeknek a ragadozó ösztöne dominál.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A szabadjára engedett jószág megzavarhatja az erdő élőközösségét, űzi, sőt el is foghatja a vadat. A földön található fészkeket kifoszthatja, és megsemmisítheti a madarak otthonát.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Erdei vadfajok ellési időszakában különösen veszélyes, hiszen elejtheti a gyámoltalan szaporulatot. A trófeás állatok torzult agancsa néha a zavarás következménye, hiszen a megriadt vad menekülés közben figyelmetlenebb, könnyebben nekiütközik valaminek, ami az agancs elferdülését, torz fejlődését okozhatja.

Ha felelős kutyatartóként gondoskodunk kedvencünkről, akkor erdei kirándulásunk során mindenképp pórázon vezessük. Otthon pedig teremtsünk kutyabiztos körülményeket (megfelelő magasságú kerítés, jól zárt kerítésalj), hogy jószágunk ne tudjon ellógni udvarunkról. A kutya nyakába tegyünk nyakörvet, rajta bilétával, melyen a kutyatulajdonos neve és telefonszáma található.

Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, már sokat tettünk a kutyánk és az élővilág védelme érdekében!

Bacik haza

Ahogy a gyerekek hazaviszik az ovis, iskolás bacilusokat, úgy viszik be otthonunkba a szabadon kóborló kutyusok is a betegségeket. Kullancsokat, de más, szemmel láthatatlan, emberre is veszélyes fertőzéseket (pl.: férgesség, leptoszpirózis, Aujeszky-betegség stb.) is begyűjthetnek a szabadban, például a vadon élő állatok hullatékából, elhullott vad maradványaiból.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.