Back to top

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

A kutatók egyetértenek abban, hogy a görögdinnye Afrikából származik. Azonban hogy pontosan hol és mikor vonták termesztésben a vörös húsú, édes változatát a vadonból, még mindig vita tárgya. A legutóbbi adatok szerint – melyről a PNAS lapban írtak – a gyümölcs karrierje a Nílus völgyében kezdődött, ami egybevág a régészeti bizonyítékokkal – írja a Phys.org.

Ebbe a képbe azonban „belerondít” a Szahara líbiai részén fekvő Uan Muhuggiag barlangjában talált, igen idős magokból álló lelet. Ezek pontos eredetéről azonban a mostani kutatásig nem volt információ.

„A legöregebb dinnyemagokat nem lehet biztonsággal meghatározni, így nem tudni, hogy az édes-húsú termesztésbe vont, vagy a keserű vadon termű formához tartoznak-e.” – mondta Renner.

„A Citrullus nemzetségbe tartozó hét faj magjait gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egymástól.”

Az egusi levesben sűrítőanyagként használják az őrölt dinnyemagokat
Az egusi levesben sűrítőanyagként használják az őrölt dinnyemagokat
Fotó: Okache Ruthie /Wikimedia Commons
„Most, hogy kromoszóma-szinten vizsgáltuk, biztosak lehetünk benne hogy a neolitikumi líbiaiak a keserű-húsú dinnyéket használták.” – mondta el. „Azt gyanítjuk, hogy a gyümölcsök (nagy számú!) magját használták, melyet ma is fogyasztanak napon szárítva, pirítva, esetleg levesbe vagy főzelékekbe használják.”

Guillaume Chomicki szenior társszerző, az Egyesült Királyságban található Sheffieldi Egyetem Nemzeti Környezetkutatási Tanácsának munkatársa a görögdinnye és annak rokonságába tartozó növények több tucatnyi mintáját gyűjtötte össze a Kew Királyi Botanikus Kert herbáriumi példányaiból. A célja az volt, hogy feltérképezze a gyümölcs termesztésbe vonásához vezető utat.

Ő és Renner a kert herbáriumában felleltnél azonban jóval öregebb magokat is szerzett: a 6000 éves líbiai magokat és egy adag 3300 éves szudáni magot.

„Ezek a magok igazi talányt képviseltek, mivel úgy gondolták, hogy a legöregebb valódi görögdinnye magok.”

– mondta Chomicki. „Azonban Líbiából származtak, amit senki se gondolt a görögdinnye termesztésbe vonásának bölcsőjeként.”

A tudósok genomszekvenciákat hoztak létre a Líbiából és Szudánból származó magokból és a herbáriumi gyűjteményekből, és ezeket az adatokat a csíraplazma-gyűjteményekből származó újraszekvenált genomokkal együtt elemezték. Felfedezték, hogy a legöregebb magok az úgynevezett egusi dinnyéből származtak, mely a görögdinnye rokona, és jelenleg csak Afrika nyugati részén található meg. Ennek azonban nem a húsát, hanem a magját fogyasztják.

„Mindkét növényi „fosszíliát” alávetettük C-14-es kormeghatározásnak, és úgy tudjuk, hogy ezek a legöregebb növényi genomok közé tartoznak, melyet valaha is felleltek” – mondta Renner.

A magok fogyasztását az is alátámasztja, hogy a líbiai mintákon emberi fognyomokat fedeztek fel.

„A görögdinnye – mind a vad, mind a termesztett változat – nagy számú maggal rendelkezik, ami jó ízű és olajban gazdag.”

– mondta Renner. „A gyümölcshússal ellentétben a magok sosem tartalmazzák a keserű kukurbitacin nevű kémiai anyagot. A könnyen elérhető, tápláló magok fogyasztása valószínűleg jó dolog volt.”

https://seedkeeping.tumblr.com/post/182894585052/egusi-melon-seed-is-now-available-at

 

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Drasztikus élelmiszer-áremelés, klímaváltozás? Együk meg a kaktuszunkat!

A fügekaktuszok, vagy "medvetalp" kaktuszoknak a szára zöldségként a termése gyümölcsként fogyasztható. E jellegzetes szártagú kaktuszok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Könnyen felismerhetőek lapított szártagjaikról. Hazájukban – fajtól függően - elérhetik a 7-8 méteres magasságot is. A vaskos szártagok általában kerek keresztmetszetű részekkel ízesülnek egymással.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.