Back to top

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A helyszínen készült fotógalériánkat ide kattintva tudja megnézni

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra | MMG

 

A gondolatot idehaza tettek követték. Szerencséjükre ekkor hirdették meg először a Fiatal Gazda támogatást, amit mind a ketten megpályáztak. A pozitív elbírálást követően megkezdődtek a munkálatok. Gyakorlatilag a nulláról hozták létre a farmot, és immáron 13 éve lesz annak, hogy megérkeztek az első állatok. Azóta töretlen lendülettel fejlesztenek.

A piac diktál

Jelenleg 23 hektáron zajlik a tenyésztés, az állatok szabadtartásban legelnek, télen pedig a legelőkről betakarított szálastakarmányt kapják az állatok. Az állatlétszám 80-110 között mozog, a kereslet és az értékesítés függvényében ingadozik, ami az állomány ivararányát is befolyásolja.

– Nem könnyű a piac diktálta változó trendeket követni, de általánosságban elmondható, a tenyésztésre szánt tarvad* kifejezetten kelendő. Ez számunkra a szelekció szempontjából hasznos, hiszen a legjobb képességű nőivarú egyedeket meg tudjuk tartani, amit a későbbiekben tenyésztésbe állítunk – mondja Bokor Árpád.

A tenyésztésből származó egyedeket tenyészállatokként értékesítik kismértékben itthon, de főként külföldre, vadaskerteknek, vadfarmoknak.

A tenyészbikákat is a piaci igényekhez próbálják igazítani, változó, hogy a vadaskertek milyen típusú trófeás bikával kívánják frissíteni állományukat.

Lett, dán és horvát mellett főként az ukrán és orosz vevőkör igényeinek kielégítésére törekednek – a visszajelzések alapján sikerrel.

Forradalmi kutatások

A tenyészállat-előállítás mellett a gímszarvas genetikai, illetve agancsfejlődési vizsgálataival is foglalkoznak. Ezek részben lezajlott, részben zajló kutatások, amiket javarészt Árpád felesége végez; a farmon végzett kutatások eredményeire támaszkodva írta doktori disszertációját a gímborjak növekedéséről.

Fotó: Bokor Ádám

– Lényegében a fiatal állatok különböző paramétereit – fej- és csípőszélesség, mellkaskörméret, testsúly – mértük havi rendszerességgel, aminek köszönhetően sikerült egy olyan optimális növekedési görbét modellezni, ami megfelelően leírja a gímszarvas növekedésének sajátosságait. Ennek fontossága a húscélú tenyésztésben mutatkozik meg leginkább, hiszen aki rendszeresen mérlegeli állatait, az az eredmények alapján képes szelektálni a korábban érő, nagyobb hústömeget építő egyedekre. Ezek a vizsgálatok más húscélú haszonállatok esetében már lezajlottak, a gímszarvasnál viszont korábban még nem – ismertette Bokor Árpád.

A növekedésiparaméter-vizsgálatok mellett az agancsépítés genetikai hátteréről is kutatás folyik, melynek célja az agancstömeg, a szárhossz és az ágszám öröklődésének feltárása, aminek eredményei később állomány szelekciója szempontjából fontosak lesznek.

Fotó: Bokor Ádám

A vizsgálatok során az agancson megmérnek minden olyan paramétert, ami a trófeabírálatnál számszerűsíthető, a mért adatokból pedig meghatározzák az állat nem hivatalos nemzetközi trófeabírálati pontszámát.

– Minden egyes borjút egyedi krotáliával jelölünk meg, egy szám és egy betű jelzi a különböző évjáratokat és a származást. Az itt élő szarvasoknak gyakorlatilag 5-6 generációs családfája van már nálunk. A származási adatokból és az agancs vizsgálatából pedig megtudjuk, az egyes anyák bikaivadékai milyen agancsot építenek, amivel már tudunk örökölhetőségi adatokat is becsülni. Ezek a vizsgálatok jelenleg is tartanak – ismerteti Bokor Árpád.

Tervben nincs hiány

A kutatások mellett további tervek is szerepelnek a szarvasfarm jövőjében. Az állomány minőségmegőrzésével párhuzamosan a duplájára szeretnék emelni a létszámot. Ennek megalapozása érdekében az elmúlt 13 évben fokozatosan kialakítottak egy olyan tartási-takarmányozási rendszert, ami lényegében jelentősebb környezetterhelés nélküli legelőre alapozott technológia. A terület vadeltartó képessége pedig még bőven elegendő a dupla létszám megtartására is. 

Ezek mellett szeretnének belefogni a juhtartásba is, aminek szimplán gazdasági okai vannak.

Tározóból öntözött telepített gyepeiken a szarvasok megtalálják a számukra preferált növényfajtákat, csakhogy e nemes vadunk meglehetősen válogatós – szelektíven legel. Emiatt rendszeresen szárzúzózniuk kell a gyepeket (kizárólag a borjak kellő fejlettségi szintjét követően, mikor az elfektetett állat a gép hangjára már megugrik), hogy utána beltartalomban gazdag sarj növekedjék. Csakhogy a költséges szárzúzás helyett a birkák ugyanúgy elvégzik ezt a feladatot – csak jóval költséghatékonyabban.

– Mindez egyelőre csak egy kezdetleges terv, még a szükséges juhlétszámot sem tudnám pontosan meghatározni. Ez függ a vegetációtól, hogy szarvasokat mikor és meddig tudjuk az éppen legjobb minőségű legelőre hajtani, miközben a nyáj is optimálisan legel azon a területen a szarvasok után, de ne vegye el a szarvastól a legjobb beltartalmi mutatókkal rendelkező növényeket. Pár év múlva biztosan okosabbak leszünk ebben a témában is.

Farmstruktúra

A farmon belül több legelő található, amelyek kialakításakor két szempontot vettek figyelembe. Az egyik egy hosszú és 8 méteres folyosó létrehozása, ami a két oldalán található legelőket köti össze. Ez a folyosó egy kezelőrendszerbe vezet, ahol bokszokba lehet hajtani az állatokat a vizsgálatokkor, hogy biztonságosan vért tudjanak venni. Az épületben található egy állatkezelő kaloda is, amelynek segítségével a szarvast (az ember és az állat számára is) teljes biztonságban be lehet szorítani. A szorítóban lehetséges a bikák agancsának mérése, a szarvasünők és szarvastehenek mesterséges termékenyítése stb.

A másik szempont pedig az volt, hogy a legelőkertek összenyithatók legyenek, így a szarvasok maguktól megtanulják, hol közlekedhetnek biztonsággal, nem veszélyeztetve testi épségüket. Ezzel a tartástechnológiával, egy-egy incidenstől eltekintve, minimális volt eddig a mortalitás. 

A legeltetésen és a télire betakarított szálastakarmányon túl a megfelelő agancsfejlődésük érdekében a bikák speciális takarmánykeveréket is kapnak az agancsfelrakási időszakot megelőzően.

A keverék alkotóelemei a telepített gyephez igazítottak. A keverék – az adott egyed genetikájától, valamint vérvonaltól függően – kb. 10 százalékot segít az agancsnövekedésben. És nem kell ecsetelni, minél szebb az agancs terpesztése, minél több az ág és vastagabb a szár, annál kelendőbb és jobb áron értékesíthető egy bika. A külföldre értékesített állatok többsége hatalmas vadaskertekbe kerül, ahol a vendégvadász, busás összeg ellenében, terítékre hozhatja a nagyobbnál nagyobb agancsú bikát.

Mottójuk: genetika – szelekció - evolúció

A farm mottója lényegében a tevékenységi kört foglalja össze. Bokor Árpád és felesége igyekezett világszerte a legjobb gímszarvas-genetikájú egyedeket összegyűjteni –szaporítóanyag formájában. Az állatok növekedése során aztán – a megfelelő paraméterek alapján – kiszelektálják azokat az egyedeket, amelyek nem ütik meg az elvárt minőséget. Végül pedig jön az evolúció, vagyis az agancssúly és -méret gyarapodása, ami korosztályonként jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi bő 10 évben.

Fotó: Bokor Árpád

Mint Bokor Árpád elmondta,

az első három évben a hullajtott agancssúly megközelítőleg 3,5 kg volt a második agancsok esetében, most ez mintegy 5,2 kg átlagosan, ez az adat a negyedik felrakás esetében átlagosan 10-11 kg – és akkor még nem beszéltünk a top bikákról.

– Nagyképűség nélkül merem kijelenteni, hogy Európa-szinten igen jó az állományunk minősége. Lettországban minden évben van egy agancsverseny, ahová a tenyésztők elviszik a trófeákat, hogy azokat szakmai zsűri értékelje. A verseny során több életkori kategóriába sorolják az agancsokat, és az elmúlt három évben több kategóriában is kivétel nélkül dobogós helyezést értek el a bikáink – tette hozzá a tulajdonos.

A Deer Trophy Farm a jövőben is ezen elvek mentén kíván dolgozni, hogy minél jobb genetikájú szarvasok kerüljenek ki a farmról, öregbítve ezzel hazánk hírnevét, mert Magyarország mégiscsak gímszarvas-nagyhatalom!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szánóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Tatai izlandilovas a dobogón

A tatai székhelyű Magyar Izlandi Lovas Egyesületet két éve vették fel a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség tagjai közé, a hazai tenyésztést és kiképzést dicséri, hogy a Közép-Európa Bajnokságon egy második és egy harmadik helyezést értünk el.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.