Back to top

Tatai izlandilovas a dobogón

A tatai székhelyű Magyar Izlandi Lovas Egyesületet két éve vették fel a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség tagjai közé, a hazai tenyésztést és kiképzést dicséri, hogy a Közép-Európa Bajnokságon egy második és egy harmadik helyezést értünk el.

Fotó: Magyar Izlandi Lovas Egyesület
Magyarországot 2020 januárjában 22. tagnemzetként vette fel tagjai közé a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség (FEIF). A közelmúltban a Landsmóton, a Nemzeti Izlandi Lóversenyen, a szigetország legnagyobb szabadtéri sporteseményén is felvonták már a magyar zászlót, az elmúlt hétvégi hannoveri Közép-Európa Bajnokságon pedig már magyar színekben is indult versenyző.

Kremmer Veronika, tölt jármódban világranglista-vezető versenyző először képviselte Magyarországot a versenyen. A tölt az izlandi lovak speciális, négyütemű oldalirányú jármódja, amely az izlandi lovasversenyek egyik versenyszáma.

Veronika két lóval indult, Neptún von Vindstaðirral a T4 kategória fináléjában a bronz érmet szerzett, míg Ísbjörn von Vindstaðirral T1 kategóriában ezüstérmes lett az izlandi lovas Közép-Európa Bajnokságon.

A tölt az izlandi lovak speciális, négyütemű oldalirányú jármódja
A tölt az izlandi lovak speciális, négyütemű oldalirányú jármódja
Fotó: Magyar Izlandi Lovas Egyesület

Edzője mellett négytagú magyar stáb vett részt a németországi versenyen, köztük két olyan izlandilovas-versenyző, Németh Krisztina és Valler Veronika, akik a tervek szerint indulnak a 2023-as hollandiai világbajnokságon. A küldöttség egyébként nem pusztán sportszakmai feladatokat látott el, hanem egy kis fogadáson a magyar gasztronómiát, kultúrát, valamint Tatát is népszerűsítették.

− A versenyen elért eredményeink koronázták meg azt a 20 éves munkát, amit Tatán végzünk, aminek az eredménye volt már a világszövetségbe való felvételünk is. Mindezeknek köszönhetően a jövő évi világbajnokságon csapatot indíthatunk, ahol – ugyan még vásárolt lovakkal – de a helyi „nevelésű” versenyzőink is szeretnénk, ha rajthoz állnának.

Tatán Izlandról származó 10 kancával és 1 ménnel indítottunk tenyészprogramot.

Az itt nevelt lovak jövőre még biztosan nem, de reményeink szerint az következő évek világversenyin már rajthoz állhatnak – mondta el a magyarmezogazdasag.hu-nak Straubingar Zoltán, a Magyar Izlandi Lovas Egyesület elnöke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.