0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

A Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoport az elmúlt négy évtized terepi vizsgálatainak eredményei alapján mutatta ki, hogy a legjelentősebb talajnedvesség-csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában volt, míg Észak-Európában jóval kedvezőbbek ezek az adatok.

Ezek alapján természetesen a magyar agrártáj is a legszárazabb földek közé tartozik, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencét nem sújtotta tartós aszályhullám az elmúlt két évezredben.

Az ideit megközelítő szárazság legutóbb 2015-ben csapott le az országra. 

A magyar kutatócsapat egyértelműsítette, hogy a globális éghajlatváltozás északra tolta a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját. Dél-Európában például sorra hagytak fel a termelők a gazdálkodással, mert a búza például semmilyen termésmennyiséget sem produkált, míg a német, lengyel területeken növekedett a kenyérgabona vetésterülete.

A regionális művelésiág-váltás azonban csak átmeneti megoldás lenne a talajnedvesség csökkenése miatt, a klímaváltozás ugyanis alaposan megbolygatta a mérsékelt övi kontinentális éghajlat csapadékeloszlását.  

Azonban vannak olyan technikák, amik segíthetnek számottevően megtartani a talajnedvességet. Ilyen a vetéskor megnövelt tőtávolság, a szántásmentes, minimális talajbolygatással járó talajmunkák, a mulcsozással és más takarással operáló módszerek, amelyek jelentősen csökkentik a talaj nedvességvesztését.

Pinke Zsolt videója, amely megmutatja hogyan alakultak Európában a júliusi aszályok az elmúlt 22 évben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu