A járvány alatti tojáshiány oka főként a megváltozott vásárlói magatartás volt: sokan otthon főztek, így többet vásároltak, ráadásul igyekeztek bespájzolni nagyobb mennyiségeket. Most azonban erről szó sincs – írja a Phys.org.
Ausztráliában nagyjából 17 millió tojást fogyasztanak naponta. A 2020-21-es pénzügyi évben a gazdák 6,3 milliárd tojást termeltek, aminek 52 százaléka volt szabadtartású. Egy évtizede ez az arány 38 százalék volt. A növekedés azonban nem volt egyenletes. 2012 és 2017 között 10-ről 48 százalékra nőtt. Az elmúlt öt évben ennek azonban csak felével emelkedett ez az arány.
A magasabb profit érdekében egyre több gazda váltott szabadtartású technológiára. Új-Dél-Wales-ben 2017-18-ban tetőzött a szabadtartású tyúkok száma.
A termelés költségei is növekedtek. 2018-ban az ausztrál fogyasztóvédelemért felelős bizottság új szabályozást vezetett be arra, hogy mit lehet „szabadtartású”-ként megjelölni. Ennek értelmében csak azok a tyúkok szabadtartásúak, melyeknek folyamatos és „tartalmas” hozzáférése van kültéri részhez a nappali órákban, ahol maximum 10 ezer tyúk lehet hektáronként.
A szabadtartású termelésből származó tojás előállítása azonban költségesebb, mivel több terület kell hozzá, és az így tartott tyúkok nem is tojnak egyenletesen.
Amíg az ólban tartott madarak folyamatosan 16 órás megvilágítást kapnak és a hőmérséklet is állandó, ami optimalizálja a tojástermelést, a szabadtartásúak ki vannak téve az évszakok változásának.
A tojáságazat valamilyen szinten rugalmas és képes alkalmazkodni, de a 2022-es gazdasági és környezeti események megnehezítették a gazdák dolgát. A tojóállomány növelése nagyjából 4 hónapot vesz igénybe. Három hét, mire kikel a tojás, és ideális körülmények közt még 17 hét, mire tojni kezd a tyúk. Így a gazdák, akik már múlt hónapban elkezdték növelni állományaikat, decemberre fognak tudni több tojást termelni. Addigra azonban Ausztráliában már nyár lesz, így nem lesz szükségük a 20 százalékkal több tojótyúkra, hogy a téli visszaesést pótolják.
A takarmány ára, mely a termelésnek nagyjából 60-70 százalékát teszi ki, szintén növekszik a szállítással, energiával és a kamatlábakkal együtt. Ezért a gazdáknak figyelmesnek kell lenniük, és jobban járnak, ha kevesebb árut szolgáltatnak, mintha túlkínálatban csődbe mennek.
Az időjárás előrejelzés sem kedvező: a meteorológusok esősebb időt jósolnak augusztustól októberig, kétszeres eséllyel a szokásosnál nagyobb esőzésekre. Ez pedig kevesebb napfényt és hűvösebb időt jelent. A tojáshiányért így nem a tyúkok, hanem a negatív Indiai-óceáni dipólust lehet okolni.
Amennyiben a fogyasztók nem hajlandók többet fizetni azért, hogy a téli hónapokban és folyamatos legyen az ellátás, addig várhatóan téli tojáshiánnyal kell számolni amiatt, hogy átálltak a szabadtartású technológiára.
