Back to top

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

A járvány alatti tojáshiány oka főként a megváltozott vásárlói magatartás volt: sokan otthon főztek, így többet vásároltak, ráadásul igyekeztek bespájzolni nagyobb mennyiségeket. Most azonban erről szó sincs - írja a Phys.org.

A hiány fő alapja, hogy megváltoztak a vásárlói igények: egyre inkább a szabadtartású tyúkoktól származó tojást vásárolják.

Ausztráliában nagyjából 17 millió tojást fogyasztanak naponta. A 2020-21-es pénzügyi évben a gazdák 6,3 milliárd tojást termeltek, aminek 52 százaléka volt szabadtartású. Egy évtizede ez az arány 38 százalék volt. A növekedés azonban nem volt egyenletes. 2012 és 2017 között 10-ről 48 százalékra nőtt. Az elmúlt öt évben ennek azonban csak felével emelkedett ez az arány.

A magasabb profit érdekében egyre több gazda váltott szabadtartású technológiára. Új-Dél-Wales-ben 2017-18-ban tetőzött a szabadtartású tyúkok száma.

Azonban a nagyobb mennyiségben termelt szabadtartású tojás túltermeléshez vezetett, így csökkentek az árak és a profit is. Emiatt a következő évben 10 százalékkal esett vissza a tojástermelés.

A termelés költségei is növekedtek. 2018-ban az ausztrál fogyasztóvédelemért felelős bizottság új szabályozást vezetett be arra, hogy mit lehet "szabadtartású"-ként megjelölni. Ennek értelmében csak azok a tyúkok szabadtartásúak, melyeknek folyamatos és "tartalmas" hozzáférése van kültéri részhez a nappali órákban, ahol maximum 10 ezer tyúk lehet hektáronként.

A szabadtartású termelésből származó tojás előállítása azonban költségesebb, mivel több terület kell hozzá, és az így tartott tyúkok nem  is tojnak egyenletesen.

Amíg az ólban tartott madarak folyamatosan 16 órás megvilágítást kapnak és a hőmérséklet is állandó, ami optimalizálja a tojástermelést, a szabadtartásúak ki vannak téve az évszakok változásának.

Ezért az ilyen baromfik télen átlagosan 20 százalékkal kevesebbet tojnak.

A tojáságazat valamilyen szinten rugalmas és képes alkalmazkodni, de a 2022-es gazdasági és környezeti események megnehezítették a gazdák dolgát. A tojóállomány növelése nagyjából 4 hónapot vesz igénybe. Három hét, mire kikel a tojás, és ideális körülmények közt még 17 hét, mire tojni kezd a tyúk. Így a gazdák, akik már múlt hónapban elkezdték növelni állományaikat, decemberre fognak tudni több tojást termelni. Addigra azonban Ausztráliában már nyár lesz, így nem lesz szükségük a 20 százalékkal több tojótyúkra, hogy a téli visszaesést pótolják.

A takarmány ára, mely a termelésnek nagyjából 60-70 százalékát teszi ki, szintén növekszik a szállítással, energiával és a kamatlábakkal együtt. Ezért a gazdáknak figyelmesnek kell lenniük, és jobban járnak, ha kevesebb árut szolgáltatnak, mintha túlkínálatban csődbe mennek.

Így rövid távon várhatóan nem oldódik meg a tojáshiány Ausztráliában.

Az időjárás előrejelzés sem kedvező: a meteorológusok esősebb időt jósolnak augusztustól októberig, kétszeres eséllyel a szokásosnál nagyobb esőzésekre. Ez pedig kevesebb napfényt és hűvösebb időt jelent. A tojáshiányért így nem a tyúkok, hanem a negatív Indiai-óceáni dipólust lehet okolni.

Amennyiben a fogyasztók nem hajlandók többet fizetni azért, hogy a téli hónapokban és folyamatos legyen az ellátás, addig várhatóan téli tojáshiánnyal kell számolni amiatt, hogy átálltak a szabadtartású technológiára.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.