Back to top

Csemegeszőlők Kisfáiban

Rendkívüli érdeklődés övezte a Kisfái Ökokertben rendezett csemegeszőlő-bemutatót és tanácskozást, ahol különleges, hazánkban nem minősített fajtákat ismerhettek meg a résztvevők. Napjaink legnagyobb kihívása azonban az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz.

Nem okoz különösebb kárt, de néhány éve nálunk is megjelent a kígyóaknás szőlőmoly
Nem okoz különösebb kárt, de néhány éve nálunk is megjelent a kígyóaknás szőlőmoly
Fotó: Horváth Csilla
Amit eddig csináltunk, már nem érvényes a klímaváltozás miatt, mondta előadása bevezetéseként Németh Krisztina, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet kecskeméti kutatóállomásának munkatársa. A megszokottól eltérően alakul a havi hőmérséklet, az idő előtti fölmelegedést visszatérő hideg időszakok követik. Nagy gond a szárazság is, amit az idén nem kell magyarázni. Már harmadik éve nincs elég téli csapadék, a vízhiány 150-200 milliméter csapadéknak felel meg, figyelembe véve a szőlő vízszükségletét és a talaj párolgását is.

Áprilistól októberig 250-300 milliméter vízre van szükség a szőlőültetvényekben, lehetőleg egyenletes eloszlásban. Különösen a kötődés előtti szárazság befolyásolja hátrányosan a termést.

Az aszály hatására romlik a tápanyag-felvétel, gyakoribbá válik a korai pusztulás és a fás betegségek, a klímaváltozás miatt gyakoribb a napégés és eltolódnak a fenológiai fázisok, a szüretidő. Új károsítók is megjelennek a szőlőben, illetve az ismertek más fejlődési állapotban találkoznak a növénnyel vagy gyorsabban fejlődnek és több nemzedéket nevelnek.

Csemegeszőlők a Kisfái Ökokert fóliaházában
Csemegeszőlők a Kisfái Ökokert fóliaházában
Fotó: Horváth Csilla
Mivel előzhetjük meg ezeket a károkat? Ha öntözni tudjuk a szőlőt, fontos, hogy néhányszor, de nagy vízadaggal (30-40 mm) tegyük, hogy átáztassuk a gyökérzónát és a nedves talajból tápanyaghoz is jussanak a növények. A napégést úgy tudjuk megelőzni, ha nem levelezzük le a fürtzónát, illetve új ültetvényt észak-déli soriránnyal telepítsünk. Fontos a termőhelyre alkalmas fajták kiválasztása is, valamint a megfelelő alany-nemes kombináció. Mostanában arra is érdemes figyelni, hogy az alanyból a megszokottnál nagyobb rész legyen az oltványon, mert úgy jobban kifejti kedvező hatásait.

Különös figyelmet érdemel a tápanyagellátás és a növénykondicionálás, hogy javuljon a tőkék ellenálló képessége a környezeti tényezőkkel és károsítókkal szemben.

A kihajtást és az érést is tudjuk gyorsítani vagy késleltetni különböző módszerekkel, ilyen a metszés ideje, a takarásos termesztés vagy az árnyékolóháló használata.

Fülei Zoltán két fajtát bejelentett állami minősítésre
Fülei Zoltán két fajtát bejelentett állami minősítésre
Fotó: Horváth Csilla
Szögi Gyula családi gazdálkodó Ásotthalomról érkezett, hogy ismertesse csemegeszőlő-termesztési gyakorlatát. Jégháló alatt 2 hektáron, fóliasátorban pedig 1,5 hektáron termeszt szőlőt, elsősorban a megbízható Pannónia kincsét. Kipróbált még néhány ígéretes fajtát, amelyekről megosztotta tapasztalatait. A Victoria (a hasonnevű fajták közül a fehér) esetében hajtatásnál nehéz megtartani a termőegyensúlyt. A fakadás nem egyöntetű még a tőkén belül sem, kötődési problémák is lehetnek. A fajta könnyen reped és lisztharmatra érzékeny. A Black magic nagyon erős növekedésű csemegeszőlő, korán érik, bogyói szép színűek, roppanósak. Telt fürtje nagyon mutatós, időnként azonban madárkás lehet. A Michele Palieri olasz fajta, erős növekedése miatt sok zöldmunkát igényel és késői érése miatt nem éri meg hajtatni.

Fülei Zoltán, a rendezvényt szervező Kisfái Ökokert Kft. ügyvezetője sok csemegeszőlőt kipróbált ökológiai termesztésben és fólia alatt. Különösen büszke arra a tőkére, amire több mint 50 fajtát oltott és a hatalmas, 2 mázsa termést adó Preobrazenie tőkére, ami fóliaházban, folyamatos öntözés és trágyázás mellett képes erre a hozamra. Az ökológiai növényvédelemben segítségül hívjuk a természetes ellenségeket, ennek egyik hatékony módja a rovarcsalogató virágzó növények ültetése. Ilyen vetőmagkeverékből néhány sávot láthattak is az érdeklődők a bemutatón. Csapdázással is jól össze lehet gyűjteni a kártevőket, erre a célra feromon-, szín-, illat- vagy fénycsapdákat lehet használni a kártevőktől függően.

A Preobrazenie termése fóliaházban
A Preobrazenie termése fóliaházban
Fotó: Horváth Csilla

 Permetezésre olajokat és egyszerű anyagokat lehet használni, mint a narancsolaj vagy a tejsavó.

Fülei Zoltán azt is bejelentette, hogy megkezdte két fajta, a nála nagyszerűen bevált Preobrazenie és Dubovszkij Rozovij csemegeszőlő honosítását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál és ideiglenes szaporítási engedélyt kapott rájuk.

A kárpátaljai Csepéről mutatott be fajtákat a rendezvény sztárvendége, Borisz Rebrik. Egy-egy fürtöt láthattak az érdeklődők különböző ukrán, moldáv és orosz fajtákból, amelyek azonban hazánkban nem szerepelnek a nemzeti fajtajegyzéken, így nem is szaporíthatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.