Back to top

A sirályok szerepét vizsgálták az invazív fajok terjedésében az ökológusok

A sirályok jelentős szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémákban zavart okozó, agresszíven terjedő fajok szállításában - állapították meg az ökológusok Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmának elemzése alapján.

A kutatásban részt vett Lovas-Kiss Ádám, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) ökológusa is, aki spanyol kollégáival együttműködésben vizsgálta a vízimadarak szerepét a különféle élőlények szállításában - tájékoztatta az MTI-t az ELKH.

Mint a közleményben kiemelték, a sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és "remekül érzik magukat" a városokban. Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit.

A beszámoló szerint Barcelona belvárosában elszaporodott a sirálypopuláció.

Ez magas népegészségügyi kockázatot jelent, mivel a madarak több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetik. A spanyol hatóságok ezért gyérítést végeztek, ekkor nyílt alkalmuk az ökológusoknak az elpusztult fiókák béltartalmának vizsgálatára.

Illusztráció
Illusztráció

"A mostani kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő utódaiknak. Azt is megvizsgáltuk azonban, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirályok szerepet játsszanak a növények terjesztésében" - emelte ki a közleményben Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa.

"A kutatás másik ágában felnőtt sirályokra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy hova járnak ki enni, és mely területekre szállíthatják el a növények és állatok terjesztésére alkalmas magokat, petéket" - ismertette az ökológus.

A kutatók a fiókák béltartalmának elemzése révén megállapították, hogy a szüleik által gyűjtött és általuk elfogyasztott növények főként Barcelona környékén honos gyomfajok voltak, azonban kifejezetten veszélyes invazív fajokat is találtak közöttük. A csucsorfélék közé tartozó Solanum elaeagnifolium például annyira új Európában, hogy Magyarországon még meg sem jelent, így magyar neve sincs. Apró pirosodó terméseit az állatok elfogyasztják, majd élőhelyétől messze kiürítik, ahol a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.

Illusztráció
Illusztráció
A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú. A sirályok új növényfajok magvait hozzák be a városba, ugyanakkor az ott elterjedt invazív fajokét kifelé is szállítják, sokszor olyan természetes élőhelyekre juttatva el azokat, ahol e növények még nem voltak honosak.

Természetesen más madarak is felelősek az invazív növények terjesztéséért, a sirályokat azonban életmódjuk kifejezetten alkalmassá teszi erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra, mivel mindenevőként szinte minden ehetőt elfogyasztanak a városokban - mutattak rá.

Lovas-Kiss Ádám szerint a sirályok intelligenciája és mozgásképessége együttesen teszi őket ideális terjesztővé.

"Egy nyomkövetővel felszerelt madár a Hortobágyról egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, onnan a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy az invazív növények magvait bélrendszerükben szállítva a sirályok egyik napról a másikra hatalmas távolságra juttathatják el azokat" - érzékeltette a kutató.

A kutatást összefoglaló tanulmány a Science of The Total Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

Ínyencek lehettek már a neandervölgyiek is

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok - számolt be róla a The Guardian.