Back to top

Budafok: Budapest Grinzingje

A korábbi évekhez hasonlóan az idei Budafoki Pezsgő Bornapok felhőtlen hangulattal, kiváló borokkal, pezsgőkkel, kézműves vásársorral, kulturális, képzőművészeti és családi programokkal, valamint koncertekkel várta a nagyérdeműt. A hagyományosan szeptember első hétvégéjéhez köthető eseményre nem csak a fővárosiak voltak kíváncsiak, sokan jöttek vidékről, sőt a határon túlról is.

Aki járt már Bécs különleges városrészében, a Grinzingben megérti a látogatók lelkesedését. Ha év közben nem is tudunk olyan sok borkiméréssel – Heuriger-el, azaz borozóval – találkozni, mint az osztrák fővárosban, a Budafoki Pezsgő Bornapok három napján egy helyen nagyon sok magyar borral lehet ismerkedni. Ráadásul csak néhány villamosmegállónyira a város szívétől… Budafok is lehetne egész évben Budapest „grinzing-je”, talán még megélem, hiszen minden adottsága megvan hozzá.

Fotó: viniczai

Már a római időkben is lakott volt, a borról lett híres - az innen bányászott kövekből épült a fél belváros, és bohó napjaiban itt lubickolt Krúdy éjszaka a Dunában –, a főváros legmediterránabb negyede, XXII. kerülete, Budafok. A Duna fölé magasodó, hegyre kapaszkodó zegzugos utcák még úgy különleges hangulatot árasztanak, hogy a városrészben az elmúlt 50 évben jó pár lakótelepet és modern épületet emeltek.

A Camponában állomásozott római légiók telepítették itt az első tőkéket, és ők voltak azok is, akik először építkeztek a Tétényi-fennsíkon található mészkőből.

Újbóli benépesülése Savoyai Jenő nevéhez kötődik. A francia katona, aki az osztrák seregben épített karriert, a törökök kiűzése után egy földbirtokos özvegyétől vette meg a Dunába omló szirtfalról Promontoriumnak elnevezett területet Csepellel és Ráckevével együtt 1698-ban. A Csepellel szemben lévő területre ekkor még tilos volt házat építeni, de a Savoyai által betelepített rác és német ajkú telepesek 7 évre adómentességet kaptak, ha a Duna szemközti oldalán lévő mészkőhegy lankáira szőlőt telepítettek, majd azt művelték. Végül az utcákba rendeződött, templommal, iskolával ellátott település alapításának engedélyéről szóló dokumentumot Mária Terézia adta ki. Az 1739-ben zsellérközséggé kinevezett Promontor élete innentől kezdve bő száz éven át főleg a borról szólt.

Fotó: viniczai

A bányászat nyomán azonban nemcsak a barlanglakások, de az a 80-120 km hosszú – a pontos számot ma sem ismerjük –, szerteágazó vájatrendszer is megjelent, amely a filoxéra előtt tökéletes hely volt a helyi szőlősgazdáknak a bor tárolására – az üresen maradt pincerendszert pedig budai és pesti vendéglősök bérelték bortárolás céljából. A város és így a vámhatár közelsége nemcsak a vendéglősöket inspirálta arra, hogy Budafokon tartsanak fenn pincét, de mások is úgy gondolták, hogy a bornak és a pezsgőnek van létjogosultsága Budafokon.

Budafok az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb borkereskedelmi központja volt, a saját szőlő termesztésén és a borászaton túl.

Budafokon az 1900-as évek elején már 302 kereskedelmi borpincészet üzemelt. Nem mellékesen 1882-ben jött létre a ma is világszerte ismert Törley Pezsgőgyár, 1886-ban pedig a Francois Pezsgőgyár.

Szakemberek elmondása szerint

Budafokon több olyan pinceágat is találunk, amely „behajózható”, azaz Dunára nyíló bejárattal rendelkezik.

Mindezek felfedezése a turizmus fellendítésében óriási segítséget jelenthetne. Ha néhány évvel ezelőtt fesztiválmentes hétköznapokon a szomjas turista szeretett volna egy pohár borra beülni valahová, igencsak kereshette a nyitva lévő poharazót, nem találta. Ma több helyen is várják azokat, akik a régi budafoki hangulatot szeretnék megidézni. Ebben is segít az új lendületet kapott Promontórium Borlovagrend, amely szorgalmasan dolgozik a budafoki borkultúra megújításáért. Budafoki Pezsgő Bornapokon évek óta szervezi a lovagrendek felvonulását, új tagok avatásával teszi színesebbé a programot, s hogy a szakmaiság se maradjon el, Dr. Urbán András kistermelői borversenyen aranyérmeinek kiosztására is itt kerül sor, idén pedig közös koccintást szerveztek a közönséggel a megalakulásuk 30. évfordulója alkalmából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ma van a Tej Világnapja

A tej pozitív élettani hatásai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, a Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben május utolsó keddjét nevezte ki, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től pedig már konkrét dátumot, a június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának.

Elindult az élelmiszerek kötelező akciózása, árleszállítása

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - erősítette meg csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Jó évet zárt tavaly a Pick Szeged Zrt.

Jelentősen, 2021-es 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte értékesítésből származó nettó árbevételét tavaly a Pick Szeged Zrt. - derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett éves beszámolójából.

Villány nem áll meg – tanulmányút Günzer Tamás Pincészetében

Günzer Tamás meghívására a Magyar Sommelier Szövetség a Magyar Borszakírók Körének tagjaival szakmai látogatást tett Villányban. Tamás állattenyésztő mérnökként 12 éven keresztül vezette Borjádon a szarvasmarha telepet, de Villányban akkora a nyomás, ott – ahogyan mondja - mindenkiből borász lesz. A szakember 2002-ben kötelezte el magát végleg a szőlő és a bor mellett, az eredmények őt igazolták.

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Jó hír a Kéknyelű szerelmeseinek: az év legnagyobb kóstolója Badacsonyban

A Badacsony Szőlőhegyért Egyesület, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomása, valamint a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend szervezésében idén június 3-án, harminckettő, Kéknyelűt termelő badacsonyi borászat részvételével, kulturális programokkal, zenével, kiváló borokkal és ízletes fogásokkal az év legnagyobb Kéknyelű kóstolójára várják a Badacsonyba érkezőket.

„A hegyközség maga a termelő”

Erős vezetést ígért Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, akit a május 30-i tisztújításon választottak a szakmai szervezet első emberévé.

Állati eredetű termékek tárolási, szállítási szabálya

Az állattenyésztő kistermelők közül sokan vannak, akik feldolgozott formában a helyi piacokon értékesítik termékeiket. Ennek szabályozására rendelet is született, amelynek célja az élelmiszer-biztonság. A kistermelők számára a jogszabály semmi olyan pluszt nem tartalmaz, amelyet fogyasztói oldalról ne tekinthetnénk alapelvárásnak. A NÉBIH segítségével most összefoglaljuk ezeket a szabályokat.

Alacsony zsír vagy alacsony szénhidrát: melyik a jobb?

Ha egészségesebb életmódra szeretnénk váltani, valószínűleg hallottunk már az alacsony zsírtartalmú és a szénhidrátcsökkentett étrendekről.