Back to top

Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság: lóról lóra

Talán nem véletlen, hogy a Mezőgazdasági Bizottság a Bábolnai Gazdanapokon kihelyezett ülésén a ménesgazdaságok szerepéről és küldetéséről volt szó. Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok vezérigazgatójának meghívására érkezett szakpolitikusok az ágazat helyzetéről tájékozódtak.

Mint elhangzott, a három, a szakmát meghatározó állami vállalat, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., valamint a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság Zrt. komoly értéket tartanak a kezükben.

Olyan őshonos lófajtákkal dolgoznak, melyeknek idáig elsősorban a múltjukra lehettünk büszkék, ám az elmúlt években egyre nagyobb sikereket aratnak hazai és nemzetközi porondokon.

Fotó: Nagy Mihály

Nem könnyű a kivételes genetikai alapokkal gazdálkodó vállalatok helyzete. A magyar ember szinte szent állatként tiszteli a lovat, ám napjainkban mint gazdasági, mind hobbi szerepe háttérbe szorult. Ahogyan megfogalmazták, a ló két dolgot nem visel: a butaságot és a szegénységet.

Míg régebben a szép lóra volt kereslet, napjainkban fontos, hogy használható is legyen.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója
Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója
Fotó: Nagy Mihály
Éppen ezért hazai és nemzetközi versenyeken kell megmutatni, mit is ér a magyar tenyésztés. A versenyeken elért sikereknek köszönhetően a néhány évvel ezelőttihez képest ma már legalább kétszeres áron lehet az állatokat értékesíteni.

Bár a három állami cég számára a ló a legfontosabb, ugyanakkor gazdálkodni is kénytelenek. A szántóterületek mellett például Mezőhegyesen tejelő marhát, sőt vetőmagüzemet is fent kell tartani. További kihívást jelent, hogy Bábolnán és Mezőhegyesen műemléki épületek sorsáról is gondoskodniuk kell. „Egyszerre vagyunk gazdálkodó üzem és költségvetési szerv”- hívta fel a figyelmet Haál Gábor, hogy az év végi mérlegükben a bevétel és a kiadás oldala azonos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar győzelem a lipicai kettesfogathajtó versenyen

Hétvégén Hölle Martin nyerte a kettesfogathajtók idei legrangosabb versenyét, sikerét pedig jó előjelnek tekinti a jövő évi világbajnokságra.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.