Az eseményen nem csak lerántották a leplet a pezsgők gyártásának fortélyairól, hanem leleplezték Törley József egész alakos szobrát, melyet Törley Mária készített, s a pincészet kertjében kapott helyet.

Az évforduló kapcsán nem maradhatott el az ünnepi koccintás – amit megelőzött egy huszáros pezsgőnyitás, azaz a sabrage –, s a programot pezsgőlimonádé készítés zárta, melynek során ki-ki elkészíthette a maga Törley Limóza italát.
A szervezőknek köszönhetően magam is szablyát kaptam a kezembe, hogy így szabadítsam meg a palackot a dugótól.

De térjünk vissza Törley Józsefre, aki szorgalmával, kitartásával, tehetségével és szakmai alázattal a korszak egyik kiemelkedő személyiségévé nőtte ki magát. Lörik Tamás márkamenedzser szakszerű vezetésével jártuk be a látogatóközpontot és a 8000 négyzetméteres, három szintes pezsgőpincét, hogy minél többet megtudjunk a Törley család legkisebb fiának életútjáról, a pezsgőkészítésről.
Kevesen tudják, de a Törley cég még Reimsben alakult, majd 1882-ben költözött haza, és végül 1890-ben települt át a mai helyére, az Anna utcába, ahol Törley egy húszezer négyzetméter alapterületű pincét épített, a gyárat pedig a kor legmodernebb berendezéseivel – gőzgépekkel, villanymotorokkal, felvonókkal, sőt komplett dobozgyárral – szerelte fel.
A közben nemesi címet kapott Csantavéri Törley József váratlan és korai halála után oldalági örökösök vitték tovább a pezsgőgyártást, de a világháborúk, majd a kommunista államosítás átmenetileg véget vetettek a sikertörténetnek.
„Évekkel ezelőtt azon célból utaztam ki Franciaországba, hogy ott a Champagne-i bor készítését tanulmányozzam, s tapasztalatomat hazámba, Magyarországba visszatérve értékesítsem” – írta 1879-ben egy pesti lap hirdetésében a pezsgők fővárosában, a Champagne-beli Reimsben már sikert sikerre halmozó fiatalember, Törley József.
„Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt”- volt Törley József jelmondata, s hogy ezt mennyire komolyan vette, jelzi az is, akadt olyan év, amikor a minőséget nem tartva elég jónak, inkább kiöntötte az alapbort.
Kiváló marketing zseni is volt, aki elsőként védette le a Talizmán pezsgőjét. A piaci előnyért vívott harcban az úttörő pezsgőgyáros igen sokféle és nagy mennyiségű reklámmal élt.

A kampány folytatásaként, 1890 márciusában Törley Bécsben nyitott új pezsgőpavilonjának hirdetése szerepelt sorozatban (ugyanezen a helyen), már több információval, természetesen, a „Bécsbe felrándulók figyelmébe” ajánlva az elegáns (az Opera mellett nyílt) találkozóhelyet. Hasonlóan hatásvadász gesztus érzékelhető az 1885-ös kiállításra felállított pavilon körül is, ami nem csak eleganciájával, de a bejárat mellé állított „óriási pezsgő üvegekkel” is felhívta magára a figyelmet, „melyek aranyos kerekeken ágyukat példáznak”
A beszélgetés kapcsán elhangzott, a pezsgőskelyhet nem másról, mint Madame Pompadour bal kebléről mintázta egy üvegfúvó. Hogy mi a valóságalapja a legendának, nem tudjuk, de XV. Lajos szeretője kora egyik legkitartóbb fogyasztója volt.

Napjainkban újra reneszánszát éli a pezsgőmanufaktúra, ahol a múlt ápolására is komoly figyelmet fordítanak. A tűhegynyi, apró buborékok a tradíciók továbbélésének jelképei. Ma évente 20-22 millió palack pezsgő – Törley fénykorában 7 millió palack – hagyja el a gyár kapuit, hogy a világ több országában ismertessék meg a magyar pezsgőkészítést.