Back to top

A méhek virágporgyűjtési szokásainak áttekintése

Milyen virágporforrásokat kedvelnek a méhek? Létezik-e olyan virágpor, amelyik árt a méhek egészségének? Ezekre és egy sor más kérdésre keresték a választ a méhek virágporgyűjtési szokásaival kapcsolatos korábbi tanulmányok, amelyeket most a német méhészújság hasábjain foglaltak össze.

Egy svájci és egy osztrák vizsgálat 2005-ben és 2010-ben végzett megfigyelései szerint Közép-Európában egy méhcsalád 10–33 kilogramm virágport gyűjt össze egy év alatt. A begyűjtött virágpor mennyisége természetesen számos tényezőtől függ (elhelyezkedés, évjárat, időjárás).

A berni méhészeti kutatóintézet hosszú távú, a negyvenes évektől a kilencvenes évekig végzett vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy

bár a méhek sokféle növényről gyűjtenek virágport, az év folyamán behordott virágpornak több mint a fele mégis mindössze öt növényfajról, illetve -nemzetségről származik.

Közép-Európában gyakori virágporforrás például a repce, a pitypang, a fűz és a borostyán. Talán kevéssé ismert, de a méhek szívesen hordanak virágport a perjefélékről, a zanótról és a boglárkafélékről is. Korábbi (harminc évvel ezelőtti) tanulmányok még fontos virágporforrásként nevezik meg a fehér és a vörös herét, mára azonban ezeknek a növényeknek a gazdasági jelentősége visszaszorult. Mindenesetre a mézelő méhek virágporellátása szempontjából nem elhanyagolhatóak a kultúrnövények.

A virágporforrások térbeli és időbeli megoszlásáról elmondható, hogy a méhek március–áprilisban főként a füzekről, nyárfákról, tölgyekről, juharokról és gyümölcsfákról, illetve sok helyütt a pitypangról gyűjtenek. Májusban és júniusban különösen sokféle növény biztosít számukra virágport, a repcétől a vadvirágokon át a cserjékig. Nyár közepére és végére főként az egy-egy területre jellemző növényfajok adnak virágport, mint például bizonyos kultúrnövények.

A méhcsaládok kevesebb virágport raktároznak el, mint mézet, és készleteik még megfelelő virágporellátás esetén sem gyarapodnak korlátlanul. A megfigyelések szerint a méhek a felhalmozott virágpor mennyiségétől függően folytatják a gyűjtést.

Több tanulmány igazolja emellett, hogy minél több virágpor áll rendelkezésre, annál erőteljesebb a méhcsaládban a fiasítás. Ez még kora tavasszal is így van, amikor a méhek részben még az előző évi virágportartalékaikat élik fel. Azt is megfigyelték, hogy minél több virágpor áll rendelkezésre, annál rövidebb a kifejlett méhek élettartama. Több virágpor tehát több fiasítást eredményez, de nem feltétlenül több méhet. Ha nincs elegendő virágpor, a fiasítás mennyisége csökken. A súlyos virágporhiány a fiasítás, majd végül a méhcsalád pusztulásához vezet.

Fotó: MTI/Varga György

A méhek számára a virágpor a benne található fehérjék, illetve aminosavak, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok miatt fontos.

A különféle növényfajok virágporának fehérjetartalma világszerte 2,3–61,7 százalék között változik, Közép-Európában 10–40 százalék közötti, átlagosan körülbelül 20 százalék. A legmagasabb a májusi virágporok fehérjetartalma. A kísérletekben a 23–30 százalékos fehérjetartalom bizonyult a legmegfelelőbbnek a méhek számára. A legtöbb méhlegelőnövény virágpora kellő mennyiségben tartalmaz létfontosságú aminosavakat, amelyeket a méhek nem tudnak más anyagokból előállítani. Kivétel ez alól a pitypang, ám ennek virágzásakor a méhek sok más virágporforrásból pótolni tudják a hiányt.

Bizonyos tápanyagok hiánya visszaveti a méhcsaládot a fejlődésben, amint azt például a kukorica virágporával kapcsolatban megfigyelték. Egy kísérletben különböző méhcsaládokat etettek kísérleti sátrakban virágporkeverékkel, virágporpótlóval, valamint kukorica virágporával. A virágporkeverékkel etetett méhek több utódot neveltek és tovább éltek, mint a két másik csoport tagjai.

Mivel a kukorica virágpora elegendő fehérjét tartalmaz, ám a kísérletben részt vevő méhek különösen nagy mennyiséget fogyasztottak belőle, felmerült a gyanú, hogy ezzel valamilyen tápanyag hiányát próbálják ellensúlyozni.

Egy másik tanulmányban különféle haszonnövények virágporával etették a méheket. Ezek közül mind a repce virágpora, mind a vegyes eredetű virágpor jó hatással volt a méhek egészségére, a július végén virágzó kukorica virágpora azonban az egészségi állapotuk romlásához vezetett.

A grazi egyetem összehasonlító tanulmánya kimutatta, hogy a virágpor sok vitamint tartalmaz. A méhek számára a sikeres fiasításhoz ezek közül különösen a B6-vitaminok, valamint a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok a fontosak.

A virágpor ásványianyag-tartalmának fontosságát a kutatások még nem tárták fel kellő részletességgel. Némelyik növény virágpora igen egyenlőtlen arányban tartalmaz ásványi anyagokat: a napraforgóéban például viszonylag kis mennyiségben található a méhek számára egyébként fontos foszfor, és általában igen kevés a nátrium a virágporokban, amit a méhek feltehetőleg pocsolyákból, természetes vízállásokból pótolnak.

Újabb tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a méhek riszáló tánccal irányítják társaikat kimondottan olyan virágporforrások felé, ahonnan az éppen fennálló tápanyaghiány pótolható. Ha a méhcsalád semmiben nem szenved hiányt – például egy változatosan kialakított tájon –, a gyűjtőméhek nem egy bizonyos fajta virágport fognak keresni, hanem általában minél nagyobb mennyiségű virágpor behordására törekszenek. Mivel a mézelő méhek sokkal kevésbé kötődnek egy-egy növényfajhoz, mint a vadméhek, a vegyes eredetű virágporok tápanyagtartalma összességében elegendő számukra, hiszen az egyes virágporok tápanyagaiban mutatkozó különbségek kiegyenlítődnek.
A tömeges vegyes virágporhordás szokása akkor jelent gondot, ha a hordásnövények változatossága erősen lecsökken, és hosszabb időn át csak valamely tápanyagban szegény monokultúra virágpora áll rendelkezésre.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Victoria Beckham egy videóban fedte fel férjének, Davidnek a meglepő szenvedélyét

Victoria Beckham divattervező megosztott az Instagramon egy videót, amelyben az egykori labdarúgó látható, amint az általa tartott méheket gondozza a cotswoldsi vidéki otthonukban. A brit Vogue magazin is beszámolt arról, hogy David Beckham méhész lesz és felhívták a figyelmet arra is, hogy a házaspár öltözködésében és megjelenésében is igazodnak új szenvedélyükhöz.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (2.)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

Világos, sűrű, és ami a lényeg: mennyiség is lett!

Idei akáctermésünk emlékezetes marad – világos, sűrű, és ami a lényeg: végre mennyiség is lett. Sok-sok év után a hazai méhészek többsége (majdnem mindenki) örülhet, hiszen az évek óta üresen maradt hordók megteltek akácmézzel. De nemcsak a termés, hanem a virágzás is emlékezetes marad, hiszen az „öregek” sem emlékeznek ilyen hosszan tartó virágzásra, és ismét bizonyított a sarjú: akárcsak tavaly, sok helyen a sarjú (másodvirágzás) adta a nektár zömét.

Kisebbek lesznek a szamócák, ha mérgezett méhek porozzák be a növényt

Azok a magányos méhek, melyek egy klotianidin nevű növényvédő szert fogyasztottak a repceföldeken, lomhábbak lettek. Ráadásul az ilyen méhek által beporzott szamócák kisebb termést hoztak. Erre egy Svédországban, a Lund Egyetemen végzett tanulmány mutatott rá.