Back to top

Itt az ideje, hogy éljen az energiahatékonysági adókedvezménnyel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni.

Éppen ezért különösen aktuális a kérdés, hogy az energiahatékonyságra tekintettel milyen adókedvezményekkel lehet élni. A Mazars szakértői az érintett vállalatok részére összegyűjtötték a legfontosabb információkat.

„A körülöttünk lévő energiaválság nem csak magánszemélyként érint bennünket, a vállalatok életébe is begyűrűzik. 2022 őszére mindennapi életünk része lett, hogy szorosan nyomon követjük a rezsiköltségeink alakulását. Mára már fokozottan fontossá vált, hogy az érintett társaságok tisztában legyenek az adózási kedvezmények lehetőségeivel” – hívja fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Milyen adónemben vehető igénybe a kedvezmény?

A társasági adó rendszerében érvényesíthető adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások után. A jogszabály a 2017-es bevezetés óta ugyan többször módosult, de a kialakult energiaügyi környezetben különösen érdemes megfontolni az energiahatékonysági célú beruházások megvalósítását. Hosszú távon a vállalat energiafelhasználása ezáltal csökkenthető, míg a beruházást az adókedvezményen keresztül az állam is támogatja.

Mikor vehető igénybe és milyen mértékben?

Az adókedvezmény először a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy a társaság döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. A kedvezmény egy adóéven belül a számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig vehető igénybe.

Az adókedvezmény összege a beruházás elszámolható költségének 45 százaléka, Budapesten 30 százaléka, de maximum 15 millió eurónak megfelelő összeg.

Az elszámolható költség a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének egésze is lehet. Amennyiben viszont nem erről van szó, mert nem kizárólag energiahatékonysági célokat szolgál a beruházás, felújítás (ilyen például egy elektromos haszongépjármű beszerzése), akkor az ún. különbözeti módszert kell használni. Ennek értelmében az elszámolható költség az a többletköltség, amely egy alternatív, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz képest merül fel.

„Vannak az adókedvezmény szempontjából kizárt beruházások, így első feladat annak meghatározása, hogy a tervezett beruházásra alkalmazható-e adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybevételéhez energetikai auditor igazolására is szükség van, illetve számos egyéb feltételnek is meg kell felelni”

– figyelmeztet dr. H. Nagy Dániel.

Mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi, így kellő körültekintéssel kell eljárni már a beruházás tervezési szakaszában a műszaki és energetikai szempontokon túl amiatt is, hogy a beruházás megfeleljen az adókedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeknek, és az előírt dokumentáció rendelkezésre álljon.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.

Gyémántdiplomások: az európai hírű mezőgazdaságért dolgoztak

Mint jogutód intézmény vezetője, 32 személynek adott át Gyémánt Emléklapot technikumi tanulmányai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség keretében Mezőtúron Dr. habil Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) rektora  Brinza Attila, oktatási és képzési igazgató úr társaságában.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Elhunyt Dr. Jóri J. István

Másfél éve tartó, gyógyíthatatlan betegségben, 79 éves korában elhunyt Dr. Jóri J. István mezőgazdasági gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritus professzora.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.