Május óta 70–140 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a szükségesnél, miközben a talaj egy méteres rétegében már 170–180 milliméteres vízhiány alakult ki.
A probléma ráadásul nem csak Magyarországot érinti, hanem európai léptékű: a műholdas mérések szerint a kontinensen a növények gyökérzónájában jelentős vízhiány mutatkozik.
Lejtmenetben a kukorica
Kép forrása: K&H
A szárazság különösen a tavaszi vetésű kultúrákat sújtja. Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője szerint a kukorica idei országos termése 1-1,5 millió tonna között alakulhat, ami alulmúlhatja a 2022-es, rendkívül aszályos év szintjét.
A visszaesés egy többéves kedvezőtlen folyamat része. A 2023-as mintegy 6,3 millió tonnás termés után 2024-ben 5,3, 2025-ben pedig már csak 3,9 millió tonna kukoricát sikerült betakarítani. Az idei év újabb jelentős csökkenést hozhat, miközben a napraforgó esetében szintén komoly terméskockázatot jelent a tartós vízhiány. Ráadásul a mennyiség mellett a minőség is kérdéses. A vízhiányos, legyengült növények könnyebben fertőződhetnek, így a kukoricánál toxinproblémára lehet számítani, ami tovább növelheti a termelési és értékesítési kockázatokat.
A kedvezőtlen európai terméskilátások a határidős piacokon is megjelentek. A kukorica novemberi európai határidős ára a beszélgetés időpontjában mintegy 270 euró/tonna körül járt, szemben a júniusi, 200 euró körüli szinttel. Az emelkedő árak azt jelzik, hogy a piac már kezdi beárazni a várható terméskiesést, ez azonban önmagában nem ellensúlyozza a mennyiségi és minőségi veszteségeket.
Támpont a következő hónapokra
A szélsőséges időjárás miatt egyre fontosabbá válik, hogy a gazdálkodók ne csak az aktuális termésre, hanem a következő termelési ciklusra is előre készüljenek. Ezt szolgálhatja a K&H ingyenesen elérhető CO₂-kalkulátora is, amely a kibocsátás mellett az inputanyag-felhasználás áttekintésében is segítséget adhat.
A gazdálkodó a MEPAR-azonosító megadásával a saját tábláira vonatkozó, hat hónapos prognózist kaphat a várható csapadékmennyiségről és az aszálykockázatról. Mindezt szintén ingyenesen, a CO₂-kalkulátor kitöltéséért cserébe.
Az előrejelzés a korábbi 20–25 év csapadékadatait és európai klímamodelleket kombinálja. Persze ez sem jelent biztos prognózist, de segíthet a vetésszerkezet, az inputfelhasználás és a termelési költségek tervezésében – tette hozzá Demeter Zoltán.
A K&H negyedévente megjelenő Agrár Iránytű elemzése más oldalról egészíti ki ezt az információt: a gabona-, tej-, sertés- és baromfipiac nemzetközi folyamatait vizsgálva próbálja felvázolni azokat a piaci hatásokat, amelyek a hazai árakra is hatással lehetnek.
Nemcsak vetni, finanszírozni is kell
Az aszály azonban nemcsak agronómiai és piaci, hanem finanszírozási kérdés is. A gyenge termések és az elmúlt évek veszteségei miatt egyes gazdaságok likviditási tartalékai jelentősen beszűkültek. A betéti állományok csökkentek, miközben a forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló rövid lejáratú hitelkeretek is közel teljesen kihasználtak.
Ez különösen azért jelent kockázatot, mert az őszi munkákhoz akkor is forrásra van szükség, ha a termelő még rendelkezik betakarított készlettel, amelyet a magasabb árak reményében nem szeretne értékesíteni.
Éppen ezért a következő időszakban nemcsak azt kell megtervezni, hogy mikor és mit vetnek, hanem azt is, miből finanszírozzák az őszi munkákat. A készletek, a rövid lejáratú hitelek és a rendelkezésre álló működőtőke együttes áttekintése, szükség esetén pedig a bankkal történő időbeni egyeztetés egyre fontosabb része lehet az alkalmazkodásnak.
A vízhiány ugyanis a hozamokon keresztül hat a bevételekre, az árakon keresztül a piacokra, az inputfelhasználáson keresztül a költségekre, végül pedig a likviditáson keresztül arra is, hogy a gazdaság képes-e elkezdeni a következő termelési ciklust.
(x)
