Back to top

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

A Nyírbátori Erdészet 6270 hektár állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik: Nyírbátor 50 kilométeres körzetében, 19 községhatár közigazgatási területén, hét erdészkerületre tagolva. A működési terület Magyarország második legnagyobb homokvidékén helyezkedik el. A folyami hordalékból keletkezett vidék változatos geológiai képződményekkel rendelkezik.

Északi oldalán száraz térszíni lösz húzódik (túlnyomó részén homokos lösz), illetve a Nyírség legelterjedtebb képződménye, futóhomok található, északkeleti részén pedig barnaföld fordul elő három területen.

Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Legmagasabb pontja a 186 méter magas Hoportyó, ami Nyírbogát határában található. „Ez az ország egyik legszárazabb területe, éves átlagban mindössze 500-600 milliméter csapadék hullik, és annak eloszlása is kedvezőtlen a növényzet számára” – mutatta be az adottságokat Hajdú Lajos erdészeti igazgató, aki húsz éve irányítja a Nyírbátori Erdészetet.

Errefelé az elmúlt századokban csökkent az erdők területe, és azok is szétszórtan helyezkedtek el. Az 1923-as alföldfásítási törvény hatására egyre nagyobb teret nyert az akác. A kocsányos tölgy elegyes állományaiban magas kőrissel, hegyi, korai és ezüst juharokkal, vénic és mezei szilekkel, ezüst-, kis- és nagylevelű hársakkal, gyertyánnal, cserrel találkozhatunk. Önálló erdőállományokban kis területen előfordul a szürkenyár, vizes élőhelyeken pedig az éger és a fűz.

Az erdőállományok felét adó akácra kiemelt figyelmet fordít az erdészet. A természetes és mesterséges erdősítések intenzív fiatalkori ápolásával, nevelésével teremti meg az értékes erdőállományok kialakulásának feltételeit. A fakitermeléseikből származó alapanyagra épül az erdészet fagyártmány termelése.

„Európa számos országába eljutnak a hungarikumok közé sorolt akácból készült termékeink. Az üzemünk elsősorban a hengeresfa-választékok megmunkálásával foglalkozik: cölöpfák, hengeres oszlopok, karók és szíjácsmart-csiszolt oszlopok készülnek itt. A környező fafeldolgozó üzemeket nagy mennyiségű nyár- és fenyőalapanyaggal, a környező települések lakosságát pedig tűzifával látjuk el, ezek mellett a szőlészeti termékeink is keresettek a térségben”

– ismertette Hajdú Lajos.

2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete
2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete

Kiváló mézelő az akác
Kiváló mézelő az akác
Aranyat érő akác

Kiemelkedő szerepet játszik a NYÍRERDŐ Zrt. életében az akác, a belőle termelt erdei választékok és fafeldolgozási termékek jelentik a társaság eredményességének alapját. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a fafaj az ember szolgálatára teremtődött.

Életében mézet termel, holtában pedig meleget ad. Az akác tűzifaként rendkívül keresett, az összes fafaj közül ennek a legalacsonyabb a nedvességtartalma.

Az akácfa és a magyar akácméz 2014 óta hungarikum. Ez a megkülönböztetés olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével hazánk egyik csúcsteljesítménye.

Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az erdészethez tartozó több mint 900 hektár Natura 2000 területen az erdőterületek aránya meghaladja a 70 százalékot. A kocsányos tölgy mellett külön megemlítendő a magas kőris, ami nemcsak a tölgyesek elegy fafajaként, hanem főfafajként is jelen van. A kemény lombos fafajok közül mocsár tölgy, cser, gyertyán, hegyi juhar, vénic szil, fekete dió, juharlevelű platán él a vidéken, a lágy lombos fafajokból pedig mézgás éger, fehér fűz, ezüst hárs és bibircses nyír példányait láthatjuk. Kis területen találkozhatunk az égeres, a hazai nyáras, a fűzes, a gyertyános-tölgyes, a hársas és a gyertyános faállománytípusokkal, illetve mintegy 80 hektárt foglalnak el a kiemelt közösségi jelentőségű euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek.

Az egykori ősi homoki tölgyesek egyik legszebb maradványa a Bodvaj erdő, aminek természetvédelmi értékeinek megőrzése az erdészet kiemelt feladata.

Nagy őzállományt tart el a terület
Nagy őzállományt tart el a terület

Talán a természetközeli erdőgazdálkodásnak is köszönhető, hogy néhány éve ismét megjelent a fokozottan védett rétisas, illetve fekete gólya is költ ebben az erdőben. Az erdőfelújításokat kis területre korlátozva, mesterséges módon, természetközeli technológiákkal végzi az erdészet, ennek is köszönhető, hogy gyöngyvirág, salamonpecsét, ligeti perje, erdei szálkaperje, illetve erdei gyöngyköles is fellelhető.

A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A terület vadeltartó képessége – elsősorban a magas erdősültségnek köszönhetően – jónak mondható. Az őz- és a vaddisznóállomány nagy létszámú, de az utóbbi években a muflon és a gím populációja is folyamatos növekszik. A terület rovarvilága gazdag, nem ritka a díszes tarkalepke, a nagy szarvasbogár, az orrszarvúbogár, a nagy tűzlepke. A kétéltűek jellegzetes helyi faja a vöröshasú unka, a hüllők közül pedig mocsári teknősök élnek a területen.

A környéken levő természeti értékeket bárkinek alkalma nyílik megismerni, ugyanis ezen a területen átvezet az Alföldi Kéktúra útvonala, illetve a Máriához kötődő szent helyeket az európai zarándokvérkeringésbe bekapcsoló Mária út is.

Kihagyhatatlan célpont a 12 ezer lakosú Nyírbátor. A fellelhető írott forrásokban először a 13. században említették. Történelmét meghatározták az egymást váltó fejedelmek és főurak: Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak. A település két középkori templomát a 15. század második felében Báthori István erdélyi vajda emeltette. A mai római katolikus minorita templomot a nép, a református kegyhelyet pedig a családja számára építtette.

Várostörténeti sétány

Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Nyírbátor az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit 1973-ban kapott vissza. A településen 2011-ben adták át azt a 450 méter hosszú várostörténeti sétányt, amely összeköti a református és a minorita templomot. A sétány szoborcsoportjain keresztül életre kel a múlt, a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.

Az alkotások megtekintésével időutazásban lehet részünk: megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

A református templom építése 1484-től 1511-ig tartott. Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, melynek délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. Az ablakokat a nap felé helyezte el János szerzetes-építész: az első, délkeleti ablaknál kel fel a Nap, és az utolsó, nyugati ablaknál nyugszik. A templom elválaszthatatlan része a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, csaknem harminc méter magas torony Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. I. Ferdinánd és Izabella megbízottjai a Báthori-család udvarházában kötöttek egyezményt 1549-ben Erdély magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A vaddisznó is megél a vidéken
A vaddisznó is megél a vidéken

Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait.

A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a 15. század végén. A várkastélyt 2006-ban újították fel, az épületben állandó kiállítás kapott helyet. A Báthori-család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg. Az élethű szobrok szemléletesen tárják fel a kenyérmezei csatát, a Báthori-egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját. Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus épülete, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

A ló szeretete hozzátartozik a magyar, a székely identitáshoz

Potápi Árpád János szerint a ló szeretete hozzátartozik a magyar, a székely identitáshoz. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára erről a Harmadik Székelyföldi Lovasfórumon beszélt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.