Back to top

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Sándor és a Gerber család nemrégiben megvásárolta az egyik legjelentősebb húsnyúltenyésztő céget, és ez nemcsak üzleti sikert, de egy állattenyésztési különlegességet is jelent a hazai agrárium számára.

A húsnyúlfajták nemesítésében sok ország büszkélkedhet kiváló eredményekkel, mégis a franciák mondhatják el magukról azt, hogy a legnépszerűbb fajták és hibridek tőlük származnak. Világszinten a legtöbb tenyésznyulat eladó vállalkozás továbbra is a Grimaud Fréres, míg a második helyezett a Hycole, amely mostantól magyar tulajdonban és hazai nemesítő háttérrel működik tovább. A kisebbfajta szenzációt jelentő hírt a múlt hónapban jelentette be Sándor Ferenc, a Hycole Kft. egyik ügyvezetője.

Kicsiben kezdték

„Az első találkozásom a nyúllal az egykori Kisállattenyésztési Kutatóintézetben volt, ott kaptam munkát a Prémesállat-tenyésztési Osztályon” – mondta el Sándor Ferenc. Az ügyvezető aztán gyorsan sorolja a következő évtizedek eseményeit.

Elindították az első saját nyúltelepüket, később újabbakat építettek és bérletek. 1996 óta már családi vállalkozásként működtek, 14 éve pedig megvásárolták a bajai vágóhidat, takarmánykeverőt és a telepeket a Menozzi családtól.

Ekkor alapították az S & K-Lap és a Tetrabbit cégeket, utóbbihoz csatlakozott két itthon működő nyúltenyésztő vállalkozás, amelyeket Gerber Johann és Szalay Attila neve fémjelzett. Ez volt az igazán nagy ugrás, hiszen így az ágazat kis szereplőiből egy, az egész vertikumot átfogó nagyvállalkozás jött létre. A következő évek a korszerűsítésről szóltak, egy évtizedig szinte kizárólag állatjóléti beruházások történtek a telepeken, ezek révén több nyugati üzletláncba tudtak beszállítani prémium ter­méket – immár saját márkanéven. A Re­lax Rabbit logóval forgalmazott, „boldogan” tartott nyúlból származó termékek Európa-szerte ismertek lettek.

A nagy lehetőség

A francia tulajdonú Hycole cégnek jól csengő neve van a világ húsnyúltenyésztői között. Európa mellett az ázsiai és az észak-­amerikai kontinensen is elismertek a hibridjei.

Nehéz döntés lehetett, amikor az állattenyésztésükre a nemzeti identitás része­ként tekintő franciák úgy döntöttek, megválnak a vállalkozástól.

Az egykori tulajdonos tíz éve kezdte meg a tárgyalásokat a magyar vevőkkel, mára pedig már 100 százalékban hazai tulajdonosai vannak a Hycole-nak, annak minden kapcsolódó vállalkozásával együtt.

„Ez ma a világon a második legtöbbet eladott genetika. Kína, Oroszország, Kanada és teljes Európa le van fedve a tenyész­állat-előállítással, és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadással” – ismerteti a cégprofilt az ügyvezető.

Hazai innováció a továbblépéshez

A nagy üzlet zárásaként Franciaországból Magyarországra került a fajta nemesítése is. Ma már az összes nukleusz alapvonal hazánkban van. Két nagy telepen 4500-5000 anyával, és egy baktelepen 1400 tenyészbakkal keresik a továbblépés lehetőségeit. Nagy szükség is van arra, hogy friss ötleteket hozzanak a nemesítésbe, mert – legyünk őszinték – a francia nemesítés nimbuszát ma már csak a dicső múlt adja, a valódi kreativitás és az ezzel járó megújulási képesség mintha eltűnt volna az utóbbi években.

A cégvezetés tehát úgy döntött, a magyarországi szürkeállományt szeretnék maguk mellé állítani, hogy új utakat keressenek a nemesítésben.

Új vízió kellett, amelyet a vágási kitermelés javításában és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozásában láttak rövid távon megvalósulni. Utóbbi értékmérő tulajdonság fejlesztéséhez a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézettel indítottak közös programot, a vágási tulajdonságok javítása terén pedig a nyúltenyésztési kutatások egyik fellegvárának számító MATE Kaposvári Campusán megkezdett munkák kecsegtetnek bíztató eredményekkel.

Sándor Máté állattenyésztő mérnök, tenyésztésvezető egy tenyészállatot mutat dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak
Sándor Máté állattenyésztő mérnök, tenyésztésvezető egy tenyészállatot mutat dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak

Egyetemi háttér az eredmények mögött

Egy nemrégiben aláírt együttműködési megállapodás is segíti a Hycole Kft. továbblépését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ugyanis folyamatosan keresi az együttműködést a piaci cégekkel. „Olyan közös projektekbe fogunk a legszívesebben, ahol a gyakorlati és tudástőke olyan befektetésben egyesül, amely egyaránt váltható forintra és tudományos eredményre – mondja Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE rektorhelyettese.

Kaposváron nem a nulláról indult a közös munka.

A számítógépes tomográfiára (CT) alapozott, vágási kitermelés javítására irányuló szelekció már korábban hozott sikereket a kaposvári műhelynek. A CT használata olyan innováció, ami másutt a világban nem érhető el. A módszer használata révén hatékonyan növelhető a vágási kihozatal, ez pedig egyaránt jó a vállalkozásnak és az egyetem kutatóinak is.

Meghatározó a gazdasági környezet

Európai trend, hogy csökken a húsfélék fogyasztása, köztük a nyúlhúsé is. A kisebb piacon nagyobb a harc, itt kell érvényre jutniuk a magyar vállalkozásoknak úgy, hogy árujuknak jobbnak kell lenni a helyi termékeknél.

„Amíg a többiek nyalogatják sebeiket, mi előre megyünk, technológiát fejlesztünk, beruházunk a genetikai tulajdonságok javításába és állatjóléti vállalásokat teszünk. Nem tudom, hogy ez elég-e, de enélkül csak epizódszereplői lennénk a piacnak”

– fogalmaz Sándor Ferenc. Igaza lehet az ügyvezetőnek, hiszen a nyúltenyésztés korábbi európai központjai a válság jeleit mutatják. Olaszországban és Franciaországban nem volt technológiai fejlesztés, Spanyolországban csökken az állomány, egész Európára jellemző hogy hiányzik a termelés integráltsága, mindezek eredőjeként pedig az látható, hogy az ágazat szereplői nem tudnak jól reagálni a piac változásaira. Ezzel szemben Magyarországon adott a vállalkozói kedv, támogatások segítik a gazdaságfejlesztést és innovációt, az élelmiszeripari beruházásokat, az állattenyésztőtelep-korszerűsítést, a kutatási tevékenységet és még a generációváltást is. „Az innováció kelet felé tart – összegez az ügyvezető –, reméljük, hogy a vándorlás az ukrán–orosz vonalnál megáll. Vagy itt termelünk, vagy Európa nem eszik húst.”

Boldogan tartott nyulak továbbfejlesztett ketreces tartásban
Boldogan tartott nyulak továbbfejlesztett ketreces tartásban

A jövő terméke

Európában most olyan folyamatok zajlanak, amelyek alapvetően rajzolják át az agrárium és benne az állattenyésztés térképét – erősíti meg Sándor Ferenc szavait Mezőszetgyörgyi Dávid. A rektorhelyettes szerint a jövőben a kelet-közép-európai régió lesz a fejlesztések központja.

A nyúltenyésztési ágazat kifejezetten jól mutatja ezt a változást.

A nyúlhús például olyan alternatív termék lehet, amely a megváltozott gazdasági és fogyasztói környezethez képes igazodni. A közös munka révén elvárt innováció ugyanis hatékonyságnövelést hoz, ez pedig alapja a versenyképességnek. Emellett a sokat szidott ketreces tartás (vagy annak egy továbbfejlesztett változata) biztosítja a kontrollt a tartás felett, ez pedig a biztonságos élelmiszer-előállítás alapját adja. Ehhez járul hozzá, hogy a nyúlhús jól feldolgozható, tehát jók a technológiai tulajdonságai. Közismert a nyúlhús egészségessége, alacsony zsírtartalma és fehérjéinek kedvező biológiai összetétele. „A magyar észjárás előnyeinek kiaknázásával a nyúlhús tényleg a jövő terméke lehet” – fogalmazott a MATE rektorhelyettese.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.