Back to top

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

Üvegszárnyú ribiszkelepke imágó
Üvegszárnyú ribiszkelepke imágó
A csonthéjasok és a bogyósok védelmére a nyár második felében is figyelni kell, annál is inkább, mert akkor szaporodnak el a melegkedvelő kártevők.

Kajszi

Szüret után a gyümölcs hiányában már nem károsítják a kajszifáinkat a barack- és keleti gyümölcsmoly hernyói. A kéregmollyal fertőzött kertekben azonban a szüret után is figyelni kell a lepkék rajzását jelző üres bábingek megjelenését. A kéregmoly a kajszin kívül cseresznyén, meggyen és főleg mandulán okoz károkat. Az öreg, legyengült és az elhanyagolt fákat támadja meg, elsősorban a törzset, a vastag vázágakat. A hernyók károsításuk során szövedékkel bélelt járatokat készítenek, és elsősorban a farészt rágják, de behatolhatnak a háncsrészbe is.

A járatokból kitüremkedő ürülékhalmok, illetve a törzsből kiálló bábingek jelzik a kártétel helyét.

A kéregmoly ürülékcsomói jelzik a fertőzést
A kéregmoly ürülékcsomói jelzik a fertőzést
A kéregmolynak évente két nemzedéke fejlődik. Az első nyári nemzedék lepkéi általában júliusban, a másodiké szeptember elején rajzanak. Tojásrakás után a kikelő hernyók azonnal berágják magukat a fába. Mivel a hernyó a kéreg felületének közelében bábozódik, keléskor a lepke félig kitolja a bábinget és úgy hagyja el, ezért a károsított fák törzsén észrevehetők a sárgás bábingek. A lepkék rajzása feromoncsapdákkal figyelhető meg. A védekezést elsősorban a vázágak és a törzsek lemosásszerű permetezésével kell megoldani, és az általában elhúzódó rajzás miatt a kezelést 10-12 nap múlva meg kell ismételni.

A fák aljának gyommentesen tartása és a mechanikai munkák elvégzése, a kéregtisztítás is fontos a kéregmoly elleni védelemben.

A kajszi gutaütése jelenleg a kajszifák legveszélyesebb betegsége.

A kajszibarack gutaütéséért elsősorban a Pseudomonas syringae baktérium, a Verticillium és a Citospora nevű gombák felelősek. A fertőzés következtében a látszólag egészséges fák vagy annak egyes részei egyik napról a másikra elszáradnak, kipusztulnak. A beteg részek a kajszinál elsősorban nyáron, az őszibaracknál pedig fakadás előtt elszáradnak. A fertőzés megelőzésére csak ellenőrzött, egészséges oltványokat telepítsünk.

Az őszibarack sztigminás betegsége ellen augusztus végéig védekezzünk
Az őszibarack sztigminás betegsége ellen augusztus végéig védekezzünk

A metszést tavasszal végezzük és egészítsük ki a nyári zöldmetszéssel augusztus folyamán. Amennyiben a betegség tünetei megjelentek a lombon, a fertőzött hajtásokat, ágakat minél előbb vágjuk le, a helyszínen égessük el. Ősszel, lombhullás után rezes zárópermetezés ajánlható a gomba és a baktérium ellen, ami elpusztítja a fákon áttelelő kórokozókat.

Őszibarack

Az őszibarackosokban a betakarítás után a kórokozók közül a csonthéjasok sztigminás betegség (levéllyukacsosodás) további fertőzésére kell számítani a lombhullásig. A őszibarackon főleg a leveleken, hajtáson, ritkábban a gyümölcsön jelenik meg, gyakran mézgásodás kíséri.

Nagyon fontos a lombvédelem a teljes vegetáció alatt, mivel korai levélvesztés esetén a vesszők kényszerérettek lesznek, kevésbe állnak ellen a téli fagynak.

Elzinoés betegség tünete málnahajtáson
Elzinoés betegség tünete málnahajtáson
A zöldmetszést lehetőleg augusztus közepéig kell elvégezni, mert utána az ágelhalás kórokozói ismét veszélyeztetik az őszibarackfákat.

A nagyobb vágásfelületeket le kell zárni valamilyen fasebkezelő szerrel is, valamint a nyesedéket el kell távolítani a területről, és meg kell semmisíteni.

Cseresznye és meggy

A szüret után nemigen kerül sor a cseresznye- és meggyfák védelmére, ez is az oka néhány fontos károsító (kaliforniai pajzstetű, kéregmoly, lombosfa-fehérmoly, blumeriellás levélfoltosság) nyári elszaporodásának. Kártételük korai lombhullást és a fás részek pusztulását idézheti elő. Közvetve csökkentik a következő évi termést is.

A blumeriellás levélfoltosság káros mértékű elterjedésére különösen csapadékos évjáratokban lehet számítani.

A tünetek (2-3 mm-es, lilásbarna, elmosódott szélű foltok) csak a leveleken figyelhetők meg májustól, júniustól kezdve. A foltok között a levéllemez sárgul ,és a fertőzött levelek lehullanak. Erős fertőzés esetén a nyár végére csaknem teljes lombhullás következhet be. A permetezéseket a csapadék gyakoriságától függően, lehetőleg hosszú hatástartamú készítménnyel (pl. Delan 700 WG) augusztus közepéig, végéig kell folytatni.

A lombrágó kártevők közül az amerikai fehér szövőlepke hernyói okozzák a legtöbb kárt, emiatt a faj veszélyes kártevőnek minősül. Július végére, augusztus elejére a második nemzedék is rajzik, és ez általában erősebb kártételével, gyakran tarrágásával hívja fel magára a figyelmet. A hernyók kezdetben csoportosan hámozgatnak a levélen, majd a szomszédos leveleket összeszőve hernyófészket alakítanak ki, abban táplálkoznak.

Az idősebb hernyók később szétszélednek a koronába, ahol a leveleket karéjozva tarrágást is okozhatnak.

Az elzinoés betegség a málna levelén apró lilás foltokat okoz, amelyek idővel kiszürkülnek
Az elzinoés betegség a málna levelén apró lilás foltokat okoz, amelyek idővel kiszürkülnek
A kártevőnek évi két nemzedéke van. Az imágók májustól, illetve július közepétől rajzanak tömegesen. Tavasszal és nyáron a messziről is jól látható hernyófészkeket minél előbb el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Erősebb fertőzéskor permetezzünk olyan engedélyezett szerrel, ami jól irtja a hernyókat. Az amerikai fehér szövőlepke sok tápnövényű kártevő, minden gyümölcsfajon károsíthat.

Málna

A málna sikeres növényvédelmének egyik feltétele a letermett vesszők kivágása és megsemmisítése (elégetése) közvetlenül a termés betakarítása után, de legkésőbb augusztus végéig. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a vesszőfoltosságok és a málna-vesszőszúnyog következő évi fertőzéseit.

Csapadékosabb nyarakon a vesszőfoltosságok (Didymella, Leptosphaeria, Elsinoe, Mycosphaerella) a szüret után még mindig fertőzik a málnabokrokat, és azok részleges vagy teljes elhalását okozzák. Az első tünetek már kora nyáron megfigyelhetők.

A beteg részeken (levelek, hajtások, vesszők) különböző színű (liláspiros, sötétbarna), gyorsan kiterjedő foltok keletkeznek. A vesszők kettévágásakor pedig a kéreg és a belső szövetek elhalása figyelhető meg.

Az elzinoés betegség esetében a levelek is fertőződnek, pontszerű lilás foltok jelennek meg rajtuk, amelyek később megnőnek, és a közepükön szürkésfehérek lesznek. A fertőzési források a beteg növényi részek, ahonnan a spórák már kora tavasztól kezdve folyamatosan szóródnak. A kórokozók elsősorban a kéreg repedésein és sérüléseken át fertőzik meg a málnát, megelőzésükben nagyon fontos szerepet játszik a kártevők, elsősorban málna-vesszőszúnyog elleni rendszeres védekezés a tenyészidő alatt.

A málna-vesszőszúnyog apró lárvái a hajtások alsó részén rágcsálnak
A málna-vesszőszúnyog apró lárvái a hajtások alsó részén rágcsálnak

A málna-vesszőszúnyog tápnövényei a málna és a szeder.

Évente három nemzedéke fejődik, bábállapotban a talaj felső rétegében telel át, leginkább a málnabokrok közelében. Az első nemzedék rajzó egyedei május végén jelennek meg, a második nemzedék július elején, közepén, a harmadik augusztus közepétől rajzik. Ha tavasszal az imágók kedvező feltételeket találnak (ha sok a repedezett héjú málnahajtás), már az első nemzedék is súlyos kárt tehet. A tojásokat a vesszők alsó harmadában a héj alá rakják, és a nagy számban ott található lárvák (a szabad szemmel alig látható nyüvek) ott rágcsálják a málnavesszőket. A károsított vesszők könnyen kitörnek. Közvetlen kártételén túl a sebzésekkel utat nyit a sebparazita gombáknak. A rajzáskori permetezésekkel elkerülhető a nagyobb kártétel. A málna-vesszőszúnyog egyedei nem repülnek magasabban, mint 40 cm, ezért ha a kártételre utaló tüneteket észlelünk, a vesszők alsó részét és a növények alatti talajfelületet is gondosan permetezzük le rovarölő szerrel.

A levéltetveket elsősorban azért kell irtani, mert különböző vírusbetegségeket terjesztenek.

Ribiszke, köszméte

A ribiszke, köszméte termésének betakarítása után is folytatni kell a növényvédelmet az üvegszárnyú ribiszkelepke és a kaliforniai pajzstetű folyamatos kártétele miatt.

A vessző belsejében él és ott is telel az üvegszárnyű ribiszkelepke hernyója
A vessző belsejében él és ott is telel az üvegszárnyű ribiszkelepke hernyója

Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyói az időjárástól függően, október végéig-november elejéig is károsítanak, kirágják a vesszők bélszövetét. A beteg vesszők belsejében hosszú, fekete falú járatok keletkeznek, amitől törékenyek lesznek, tavasszal vagy nem hajtanak ki, vagy a kihajtás után eleinte sárgulnak, majd elszáradnak. Ha egy ilyen vesszőt felvágunk, a kártevő ürülékével szennyezett, a gyökerekig is leérő járatokat találunk benne. A lárva a kiodvasított vesszőben telel át, majd április végén kirágja magát és a vesszőből félig kilógva bebábozódik. A kártevő jelenlétét a vessző felszínén rágcsálékkal borított szellőzőnyílás jelzi, az előző években létrejött fertőzést pedig a röplyukak.

Az üvegszárnyú ribiszkelepke a piros és a fekete ribiszke, valamint a köszméte gyakori, súlyos kártevője.

A kémiai védekezést rendkívül megnehezíti a kártevő rejtett életmódja, mert a lárva egész életét a hajtások, gallyak belsejében tölti. Hatékonyan védekezhetünk azonban mechanikai módszerekkel: a fertőzött részeket tőből vágjuk le és égessük el. Ez az úgynevezett „növényvédelmi metszés”, amivel megakadályozható a kártevő áttelelése és csökken a következő évi kártétel. Ezt a munkát szeptemberre vagy októberre érdemes időzíteni. A kémiai védekezést rajzásmegfigyeléshez kell időzíteni. Erre kiválóan alkalmasak a szexferomon- vagy a cefrecsapdák. A jó időzítésnek meghatározó szerepe van a védekezés hatékonyságában, mert a befurakodott hernyók ellen már nem lehet tökéletesen védekezni.

A kaliforniai pajzstetű kedvelt tápnövénye a ribiszke, de a köszmétebokrokon is elszaporodik. Szívogatása következtében a növények visszamaradnak a növekedésben, a vesszők és ágak elhalnak. Erős fertőzéskor nem ritka a teljes tőpusztulás. A védekezést megnehezíti az első lárvanemzedék rajzásával közel egybeeső érés, de a második, szüret utáni permetezés a nyár végi nemzedék ellen hatásos.

Az utóbbi évek aszályos nyarain a takácsatkafajok (kétfoltos takácsatka, piros- és barna gyümölcsfa-takácsatka) is megjelenthetnek tömegesen a ribiszke- és köszmétebokrokon.

A fajok közül leggyakoribb a kétfoltos takácsatka kártétele. Valamennyi mozgó alakja a levelek fonákán szívogat, és erős fertőzés esetén az egész levélfelületre kiterjedő sárgásfehér szívásnyomok jelennek meg. A levelek először sárgulnak, barnulnak, bronzosodnak, később lehullanak. A fertőzés leggyakrabban a környékbeli gyomnövényekről indul, ezért fontos a terület gyommentesen tartása. Ha a fertőzés erőssége indokolja, védekezzünk a levélveszteség megelőzésére speciális atkaölő szerrel (pl. Nissorun 10 WP).

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Dísznövények: új érzések, új irányzatok

A Holland Virágiroda ismét csokorba gyűjtötte és egy-egy téma köré csoportosította azokat a stílusjegyeket, amelyek 2023-ban hatással lesznek a vágott virágok, szoba- és kerti növények kereskedelmére is. Négy különböző irányzatot határoztak meg a Tuinbranche Nederland, az iBulb, az INretail és a Nijman + Van Haaster ügynökség szakemberei a kor szelleméhez és az aktualitásokhoz igazodva.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.