Back to top

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

A gazdáknak hatalmas kiesést jelent a járvány: nemcsak az elhullott tehenek miatti veszteségek sújtják őket, de a betegség következtében visszaesik az állatok tejtermelése, lesoványodnak, és ellési komplikációk is felléphetnek. A bőrcsomósodáskórt vérszívó rovarok terjesztik, mint a szúnyogok vagy kullancsok. A fertőzött jószágok lázasak lesznek, és a bőrük alatt csomók jelennek meg - írja a Phys.org.

Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.
Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.

A járvány előtt is sok kihívással kellett szembenéznie India mezőgazdaságának: az áprilisi extrém hőhullám következtében visszaesett a búzatermelés, majd a kevés csapadék miatt a keleti államokban, mint Dzshárkhandban, kiszáradtak a téli vetések, többek közt a hüvelyesek. Szeptemberben pedig a szokatlanul intenzív esőzések tönkretették a rizsföldeket India északi részein.

Mostanra pedig a bőrcsomósodáskór járvány már 15 államot érint. Az elmúlt három hétben megduplázódott az elhullott állatok száma, jelentette a Press Trust of India hírügynökség.

A szarvasmarhák közt terjedő betegség egyenlőtlenül érinti a kisebb gazdálkodókat, akik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tejtermelésre álltak át,

mondta el az északi Chandigarh városából származó agrárpolitikai szakértő, Devinder Sharma. Hozzátette, hogy a helyzet az elmúlt években egyre súlyosabbá vált, és vélhetően az kormány által közzétett számok alacsonyabbak a valódi elhullási arányoknál.

A betegség Dél-Ázsiában először 2019-ben jelent meg, és azóta kiterjedt Indiára, Kínára és Nepálra. A bőrcsomósodáskórt legelőször Zambiában fedezték fel 1929-ben, és azóta Afrikában is szétterjedt, illetve Európa egyes részein is jelen van. A Nébih információs oldala szerint 2015-ben jelent meg Görögországban, 2016-ban átterjedt Bulgáriára, Szerbiára és a Balkán-félsziget több más országára is. Eddig Magyarországon nem fordult elő a betegség, de a terjedését figyelembe véve hazánkban is hamarosan megjelenhet.

Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.

Az ország a világ legnagyobb tejtermelője, a globális termelés ötödét tudhatja magáénak – az export azonban csak töredéke ennek.

A szakemberek kétségbeesetten próbálják megvédeni az ágazatot, és a még egészséges teheneket egy hasonló betegség elleni vakcinával oltják be, miközben igyekeznek egy hatékonyabb szert kifejleszteni kifejezetten a bőrcsomósodáskór ellen.

A betegség következtében csomók keletkeznek a bőr alatt
A betegség következtében csomók keletkeznek a bőr alatt
Fotó: EuFMD, Bulgarian Food Safety Agency

A járvány terjedése miatt sok helyen tömegesen ássák el az elhullott állatokat, de van ahol már oszlásnak indultak a szabadban a tetemek, ami további egészségügyi problémákat vet fel.

„A betegség fertőző, és most nyugatról kelet felé tart” – figyelmeztetett Mohan Singh, a Radzsisztán állambeli Állattenyésztési Főosztály igazgatója.

A szomszédos Uttar Prades államban, India legnépesebb államában korlátozták a szarvasmarhák kereskedelmét és mozgását a szomszédos államokkal. De az olyan gazdák, mint a Milkipur falubeli Amarnath Sharma, azt mondják: magukra hagyták őket. Öt tehene közül három beteg, és bár hallott a vírusos betegségről, nem tudja, hogyan segíthetne az állatain. Gyógykezelés nélkül ugyanis biztosan elpusztulnak.

Az érintett államok, például a himalájai Himácsal Prades gazdálkodói, pénzügyi támogatást kértek a kormánytól.

Közben a bőrcsomósodáskór vírusának genetikai felépítését vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a mostani kórokozó nagyon különbözik a korábbi változatoktól

- mondta Vinod Scaria, az újdelhi Genomikai és Integratív Biológiai Intézet tudósa.

A vírusok folyamatosan fejlődnek, és nem minden ilyen változás káros az egészségre. Scaria szerint, aki a tanulmány egyik szerzője, ez a felfedezés rávilágított a betegségek folyamatos megfigyelésének és nyomon követésének szükségességére, mivel nem volt világos, hogyan fejlődött a vírus az elmúlt két évben. Folyamatos megfigyeléssel felkészültebbek lehetnénk, tett hozzá.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Idén is lesz Ügetőszilveszter a Kincsem Parkban

Az idén is "Ügetőszilveszterre" várja a lovassportot kedvelő nagyközönséget december 31-én a Kincsem Park.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

A szénapárolás árnyoldala

A forró gőzzel kezelt szénában nincsenek káros mikroorganizmusok, sőt, az apró részecskéket is megköti ez az eljárás, így az asztmás lovak evés közben nem szívják be a port a tüdejükbe, és nem okoz tüneteket. Azonban egy új kutatás szerint nem olyan egészséges ez a fajta takarmány, mint gondolták.