Az ukrajnai orosz invázió együtt a Covid-19 világjárvány folyamatos gazdasági visszaesésével globális válságot váltott ki, amely milliókat taszít mélyszegénységbe, fokozza az éhínséget és az alultápláltságot, miközben azzal fenyeget, hogy eltörölheti a nehezen megszerzett fejlődési eredményeket – közölte a Világbank egy friss jelentésben.
Az ukrán válság kezdete óta eltelt hónapokban háromról 16-ra nőtt az élelmiszerexportot korlátozó országok száma – jelentette a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet. Egyre több ország csatlakozik az „élelmiszerexport-korlátozók” klubjához, nemcsak a gabonaexportot betiltva, hanem a hús-, olaj- és egyéb áruk szállítását is.
A Világbank és a Global Trade Alert által gyűjtött adatok azt mutatják, hogy 2022 év elejétől június elejéig 135 olyan szakpolitikai intézkedést jelentettek be vagy hajtottak végre, amelyek érintik az élelmiszerek és a műtrágyák kereskedelmét. Ez a szám még soha nem volt ilyen magas. Becslések szerint a globálisan megtermelt kalóriamennyiség több mint 20%-ának exportja korlátozott, ami nyomást gyakorol az árakra.
A felfelé ívelő árrali azonban főként néhány ország – Kazahsztán, Törökország, India és mindenekelőtt Oroszország – exportkorlátozó politikája miatt alakult ki. A Világbank becslése szerint az orosz exportkorlátozások 86%-kal járulnak hozzá a kukoricapiacon megfigyelhető általános áremelkedéséhez, és 83%-kal a búzapiacihoz.
Figyelemre méltó, hogy a mai napig Oroszország az egyetlen, ahol a kormányzat vezető tisztségviselői azt hangoztatják, hogy ne csak a hazai piac védelmére használják fel az élelmiszerexport-korlátozásokat, hanem politikai befolyásolásra is, és csak baráti országoknak adják el a gabonát. Más országok exportkorlátozásokat csak a hazai élelmiszerinfláció megfékezésére alkalmaznak.
Májusban a hazai piac stabilitásával kapcsolatos félelmekre hivatkozva India is korlátozta a búzaexportot. India búzatermesztői a becslések szerint 15-20%-os termésveszteséggel néznek szembe a pusztító hőhullám miatt, és a kormány a hazai élelmezésbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakra hivatkozott a lépés magyarázataként. A döntés azonban több országban is kritikát váltott ki.
Cem Ozdemir német mezőgazdasági miniszter szerint
Az indiai búzaexport-tilalom azonban döntő esemény a globális piac számára, mivel azt mutatja, hogy bármelyik ország behódolhat az élelmiszer-nacionalizmusnak, még azok is, amelyek korábban éppen ellenkezőleg cselekedtek. A Covid-19 világjárvány idején India kormánya a világ valaha volt legnagyobb élelmiszertámogatási rendszerét kezdte kiépíteni, amely közel 810 millió embert érint.
Az ország korábban búzát, rizst, hüvelyeseket és lencsét szállított élelmiszersegélykéntt számos országnak, köztük Afganisztánnak, a Comore-szigeteknek, Dzsibutinak, Eritreának, Libanonnak, Madagaszkárnak, Malawinak, a Maldív-szigeteknek, Mianmarnak, Sierra Leonének, Szudánnak, Dél-Szudánnak, valamint Szíriának, Zambiának és Zimbabwénak.
A hisztéria ára
Elemzők szerint a szűkös kereslet idején az egyes országok gabonaexport-korlátozásai arra késztetnek másokat is, hogy kövessék példájukat.
– mondta Monika Tothova, az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) közgazdásza.
A világ belépett az infláció és a kereskedelmi korlátozások ördögi körébe, amelyek ugyanolyan veszélyt jelentenek a globális élelmezésbiztonságra, mint az aszályok és a háborúk a létfontosságú gabonatermelő régiókban.
Ha nem lenne gabonapánik, a búza globális ára valamivel 300 dollár felett állna a mai 440-450 dollárral szemben – becsülte Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabona Unió elnöke. A gabonapiaci hisztéria készletek felhalmozására készteti az exportáló országokat, ezzel fékezi a szabad kereskedelmet. Ez végső soron felfűti a világpiacot.
„Ez a hisztéria ára” – mondta Zlocsevszkij, aki a jelenlegi orosz gabonaexport-korlátozások ellen szól
Másrészt a kormány által állítólag az emberek megsegítésére bevezetett exporttilalmak csak a gazdálkodók jövedelmét rontották. Oroszországban az idei exportkorlátozások közel 2 milliárd dolláros közvetlen veszteséget okoztak a gabonatermesztőknek.
„Ennek a pénznek a kivonása lehetetlenné teszi a vetési munkákhoz szükséges inputok megvásárlását. Összességében a gazdálkodók az említett összeg háromszorosát meghaladó bevételtől estek el. Már ősszel nem lesz elegendő pénz a gazdálkodók zsebében a technológiai színvonal és a termelési bázis fenntartásához” – mondta Zlocsevszkij. Az orosz gazdák ugyanis jelenleg a világ átlagánál kétszer alacsonyabb áron értékesítenek gabonát a hazai piacon.
Elegendő gabona mindenkinek?
Másrészt, egyre nagyobb a félelem, hogy az élelmiszer-nacionalista politikának a jelenlegi szezonban való felemelkedését több tényező okozza, amelyek többsége velünk is marad. Az ukrán gabona hiánya a globális piacon csak az egyik oka annak, hogy ebben a szezonban rendkívül szűkös az ellátás. A listán ott a klímaváltozás, amely abnormális időjárási körülményeket okoz, mint amilyenek Indiában és Európában voltak ebben a szezonban, és a világ népességének folyamatos növekedése is hatással van az ellátásra.
A NASA 2021-ben végzett kutatása szerint a klímaváltozás – ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak – 2030-ra jelentősen befolyásolhatja a kukorica és a búza termelését. Az előrejelzések szerint a kukorica hozama 24%-kal csökken, míg a búza 17%-os növekedést mutathat. A kutatás kimutatta, hogy az emberi élelmiszerfogyasztás közel kétharmadát valószínűleg érintik ezek a változások.
A szokatlan időjárási viszonyok megviselik a gabonaipart. Az USDA becslése szerint a 2022-23-as időszakra a globális búzatermelés négy év óta a legalacsonyabb lesz, a globális búzakészletek pedig az előrejelzések szerint hat év óta a legalacsonyabbak lesznek.
Mivel a világ népessége az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett, és hamarosan, várhatóan 2023-ban átlépi a 8 milliárdot, egyre nagyobb a félelem, hogy van-e és lesz-e elegendő élelmiszer a növekedés fenntartásához. A FAO egyelőre optimista e tekintetben.
– mondta Tothova.
Tothova hozzátette, hogy a termelés növekedését nem lehet az egész világon egységesen elérni, és ekkor jön szóba a nemzetközi kereskedelem és annak élelmiszerbiztonsági jelentősége.
„A népesség növekedése egyenletes – de fokozatos. Másrészt a mezőgazdasági termelés szintjét érő sokkok, például a szélsőséges időjárási események, mint az aszály és az árvizek gyakoribb előfordulása csökkentik a termelést, felfelé nyomják az árakat, és az élelmiszer-rendszerek kapacitásának kellő rugalmassága hiányában további feszültséget teremtenek” – tette hozzá.
Mindazonáltal erős aggodalomra ad okot, hogy a globális gabonapiacon a jövőben bekövetkező új sokkhatások valószínűleg az élelmiszer-nacionalista politika újabb eseteit vonják maguk után szerte a világon.
Hazánkban 2022. március 5-én jelent meg az a hazai ellátás biztonságának fenntartása érdekében hozott kormányrendelet, amely szerint a Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.
Cikkünk megjelenésekor is hatályban van ez az exportbejelentési kötelezettség, valamint az Európai Unió által kivetett szankciók értelmében Oroszországgal szemben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó exporttilalom is életbe lépett.
