Back to top

Tanévnyitó és búzaösszeöntés

Szeptember 23-25. között rendezte meg a hetedik Csíkszéki Gazdanapokat a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, több helyi szervezettel és magyarországi partnerekkel karöltve. A rendezvény helyszíne a Hargita megyei Csíkszentsimon volt.

A rendezvénysorozat szeptember 23-án, pénteken kezdődött Csíkszeredában, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) székelyföldi kirendeltsége, a Pro Agricultura Harghitae Universitas Alapítvány (PAHRU) 2022–2023-as tanévének megnyitásával és az első évfolyamos hallgatók ünnepélyes eskütételével. Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében sok sikert kívánt a székelyföldi agrárium jövőbeni szakembereinek. Mint fogalmazott, a hallgatók a világ legszebb és legfontosabb hivatását fogják gyakorolni – ami azonban nemcsak gyönyörű, hanem kőkemény biznisz is egyben.

A Gazdanapok keretében szakmai konferenciát tartottak szombaton, amin többek között a MATE-val való további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

Az évek óta ápolt kapcsolatnak köszönhetően már indítottak közös ökogazdálkodási és pálinkamester-képzést, és a magyarországi szakemberek aktív szerepet vállaltak és vállalnak a székelyföldi falugazdászok továbbképzésében, továbbá szakmai hátteret biztosítanak a vidékfejlesztést népszerűsítő székelyföldi rendezvényeknek.

A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Székelyföldi Búzaösszeöntés ünnepe
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Székelyföldi Búzaösszeöntés ünnepe
Gyuricza Csaba rektor azt mondta, fontos a tapasztalatok, a tudás átadása, mert rendkívül gyorsan fejlődik a szakma. Az elmúlt három évtizedben több mint 2 ezer diplomát adott át a MATE határon túli területek polgármestereinek, gazdálkodóinak, cégvezetőinek, akiknek a tevékenysége meghatározó egy-egy térségben. Nemcsak az oktatásban, hanem a szaktanácsadásban, a felnőttképzésben és a gazdaság számára fontos vidékfejlesztési programok kidolgozásában, falugazdászok képzésében, új kurzusok, mesterképzések, alapképzések és doktori képzések indításában is együttműködnek határon túli gazdaszervezetekkel, ha kell.

„Azért kötöttünk együttműködési megállapodást a Székelyföldi Gazdák Egyesületével, a Hargita Megyei Tanáccsal, hogy intézményesítsük és még inkább keretek közé helyezzük ezeket a kapcsolatokat és együttműködéseket.”

A konferencia egyik panelbeszélgetésén a Digitális Agrárakadémia képzéseiről, szaktanácsadásról és az új digitális eszközök, például a mezőgazdasági drónok és platformok lehetőségeiről volt szó. Az új eszközök használata leegyszerűsítheti mind a mezőgazdászok, mind a falugazdászok munkáját. Egy kerekasztal-beszélgetésen a székelyföldi mezőgazdaság kihívásait és lehetőségeit vizsgálták. A magyarországi meghívottak és a helyi szakemberek a Bio Székelyföld és a géngyűrű programokról, valamint az ökogazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek. Végül az utolsó panelbeszélgetés a pénzügyi forrásokról, az agrárium fejlesztéséről szólt, az előadók az aktuális pályázati lehetőségeket ismertették a jelenlevőkkel. A szakmai konferencia gyakorlati részeként a PAHRU csibai tanüzemét látogathatták meg a tanácskozás résztvevői, ahol bemutattak néhány gazdálkodást megkönnyítő digitális eszközt.

Az idei Csíkszéki Gazdanapok kiemelt eseménye volt a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Székelyföldi Búzaösszeöntés-ünnepe.

Szeptember 25-én, vasárnap került rá sor Csíkszentsimonban, a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes irányította Szent Ferenc Alapítvány Szent László Gyermekvédelmi Központjában. Nem véletlenül, hiszen a gazdák ezúttal nagy mennyiségben ajánlottak fel búzát és pénzadományt a csíkszentsimoni és a dévai gondozásban levő gyerekeknek.

Az ünnepélyes összeöntés előtt tartott beszédében Kozma István, Csikszentsimon polgármestere kiemelte, hogy a búzaösszeöntés jó példája annak, hogyha keményen dolgoznak a székelyföldi gazdák, akkor van eredmény, jó a termés, van miből adományozni.

„A következő időszakban is azért dolgozunk, hogy itthon, Székelyföldön erős székely-magyar közösség legyen, és merjen álmodni, s hogyha álmodunk, akkor mindent meg lehet valósítani” – fogalmazott az elöljáró házigazda. Kozma István szerint nem véletlenül választották ezt a helyszínt, hiszen az adományozás mellett fontosnak tartja azt is, hogy a gondozásban levő gyerekek megismerjék a székely gazdálkodó ember mindennapjait, elsajátítsák a háztáji gazdaság foglalatosságait.

Az otthon udvarán lovakat tartanak, így a gyerekek akár kertészkedhetnek, gazdálkodhatnak is, s amennyiben kedvet kapnak a mezőgazdálkodásra, akkor valamikor sikeres gazdák lehetnek.

Becze István, a rendezvény főszervezője, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke kifejtette: „Nem könnyű ma gazdálkodni, de ha megfelelő a gazdák hozzáállása akkor a nehézségeket leküzdik, és az akadályok ellenére mindig is lehet számítani rájuk.” Elmondta még, hogy az elmúlt években közel 100 tonna terményt tudtak összegyűjteni, amiből 80 rászoruló intézményt támogathattak Székelyföldön.

A tanévnyitó ünnepségen részt vettek a magyar országgyűlés, a román kormány, a Hargita Megyei Tanács és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képviselői. Jelen volt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, akik szintén köszöntötték a résztvevőket.

A tanévnyitón átadták a vadászati kultúra megőrzéséért és népszerűsítéséért járó Venator Terrae Siculorum díjat Heltai Miklósnak és Csányi Sándornak, az egyetemmel való tartós és eredményes együttműködésért pedig a Pro Negotio Universitate díjat János Zsuzsának és Máthé EmmánakBecze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét a Kárpát-medencei és székelyföldi gazdákért folytatott tevékenységéért tüntette ki Gyuricza Csaba (képünkön).

Könczei Csaba Kovászna megyei parlamenti képviselő elismerően nyilatkozott arról, amit a „szomszéd” megyebeli gazdák elértek. Ilyennek nevezte a csíkcsomortáni vágópont felavatását, vagy a második alkalommal megszervezett csíkmadarasi gyümölcsnapot, amihez most már társult a Csíkszéki Gazdanap is. Megígérte, hogy a Kovászna megyeiek követik a Hargita megyeiek példáját, és jelentősen hozzájárulnak A magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programhoz.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke ünnepi beszédében azt mondta: „A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program az erdélyi és a székelyföldi gazdatársadalom önzetlen megnyilvánulása is. Nincs ennél értékesebb adomány, mivel a búzából lisztet abból pedig kenyeret állítanak elő, a kenyérrel pedig „életet” adományoznak a rászorulóknak.”

Kiemelte, hogy a program egy évtized alatt a magyar összefogás egyik szimbólumává vált, hiszen a jótékonysági gyűjtést most már a Kárpát-medence minden szegletében megszervezik.

Ez a szolidaritás nemcsak a rászorulók megsegítéséről szól, hanem a Kárpát-medencei összefogásról is.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megerősítette, hogy az évszázadok során „a székelyeknél együtt járt a szolidaritás és a munka. Mindig odafigyeltünk egymásra, hogy erősítsük egymás tevékenységét, munkáját” – mondta. Egyben arra intette a gazdákat, hogy e nehéz időszakban tegyék félre az apró félreértéseket, és próbáljanak „egyben, nagyban gondolkodni” mert csak úgy lehetnek hatékonyak.

A magyar Agrárminisztérium nevében Papp Zsolt helyettes államtitkár, a Magosz alelnöke szólalt fel. A politikus azt mondta: „A magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program legfontosabb üzenete az összetartozás, az, hogy számíthatunk egymásra. Az első program kezdeményezése óta Kárpát-medencei szinten százszorosára nőtt a felajánlott búza és a hozzá tartozó egyéb adományok mennyisége.

A gazdatársadalom és a feldolgozóipar a legnagyobb krízisben is helyén állt, és valóban elegendő mennyiségű élelmiszert szolgáltatott a lakosság számára.

Az idős számíthat a fiatalra, mert az agráriumban is eljött a generációváltás, mint ahogyan az elszakított területeken élő magyarság is számíthat az anyaország védelmére és támogatására” – erősítette meg a magyar agrárminisztérium üzenetét a helyettes államtitkár.

Végül Gyuricza Csaba, a MATE rektora hangsúlyozta, hogy „az aranysárga búzaszem és az államalapítás nagyon szorosan összekapcsolódik, hiszen mindkettő az újrakezdést, a megújulást szimbolizálja, és ez az összekapcsolódás itt, a Kárpát-medencében, különösen a határon túli területeken kiemelt, hiszen az összefogásnak még nagyobb jelentősége van.”

Az adományozók által elhozott búza összeöntését követően a termést Tamás József nyugalmazott katolikus segédpüspök áldotta meg.

A rendezvényen felvonult 46 traktor, volt helyi termékvásár, mezőgépészeti kiállítás, lovasbemutató, szekeres ügyességi és rönkhúzó verseny, berendezték az őshonos állatok udvarát, a kulturális programban a helyi ifjúsági fúvószenekar és környékbeli hagyományőrző néptánccsoportok is felléptek.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.