Back to top

Kádárműhelyt kaptak ajándékba

A borászat nem működhetett volna a kiváló kádármesterek nélkül, akik értették a szakmájukat, és egyrészt jó, másrészt szép hordókat készítettek, hangzott el Reziben a hagyományos betakarítónapi rendezvényen, amin a helyi Kádármúzeumot is felavatták.

Cserép Gábor: Reziben újra előtérbe került a borászat és a szőlészet
Cserép Gábor: Reziben újra előtérbe került a borászat és a szőlészet
Fotó: Bella Huba
Szent Mihály-nap alkalmából nyitották meg az új bemutatóteret, amit a hungarikum-pályázatnak köszönhetően tudtak megvalósítani. A gazdasági év fordulóján tartották a hagyományos Betakarítónapot is. Alma- és szőlőmagolaj-préselést láthattak az érdeklődők, akik elsősorban gyerekek voltak.

– Rezi és környéke több ezer éves szőlészeti és borászati múlttal büszkélkedhet, amiről történelmi források és írásos emlékek tanúskodnak – fogalmazott Cserép Gábor polgármester. – Az elmúlt századokban nagyon sok család ebből élt, ebből szerezte a napi betevőre valót. Ez településünk kiváló fekvésének, talajának és különleges éghajlatának köszönhető. Hozzá kell tennem, hogy érteni is kellett a szakmához, nem beszélve arról, hogy a szőlő művelése nem kevés munkát igényelt. Az utóbbi évtizedekben átalakult a világ, és a változások a szőlészetet sem hagyták a régiben.

Sokan lemondtak a szőlőről, otthagyták birtokaikat, mondván, nem éri meg művelni, a bornak nincs piaca. Örömmel mondhatom, hogy Reziben újra előtérbe került a szőlészet és a borászat, többen is befektettek az ágazatba, amivel a helyi turizmust is segítik.

A hivatalos adatok szerint kétszázan élnek a szőlőhegyen, ami érthető, hiszen ha nem is mindenki szőlőtermelő közülük, a nyugalom, a jó levegő mellett a panoráma is csodálatos. A sok állandó lakos bőven ad feladatot az önkormányzatnak, mert nekik is infrastruktúrát, élhető környezetet, megfelelő életminőséget kell biztosítani. Folyamatosan dolgozunk rajta, és azon is, hogy mindenkinek bemutassuk a gyakran Rizlingországnak nevezett Rezi szőlészeti-borászati hagyományait.

Tafota Istvánné: a múzeum célja a kádármesterség hagyományainak megőrzése
Tafota Istvánné: a múzeum célja a kádármesterség hagyományainak megőrzése
Fotó: Bella Huba
A faluban hosszú évek óta rendszeresen tartanak a szakmával kapcsolatos programokat, például Vince-napi összejövetelt, borversenyt és szüreti felvonulást. A Kádármúzeum állandó lehetőséget kínál az érdeklődőknek a szakma múltjával való ismerkedésre. Kocsis József mester eszközeiből rendezték be a tárlatot.

A gyümölcsfeldolgozó melletti épületben a mesterség csaknem összes szerszáma megtalálható. Százesztendős gépek – köztük kézigyaluk, fűrészek, abroncsok – és kész alkotások is helyet kaptak benne. A múzeum célja, hogy megőrizze az utókornak a kádármesterség hagyományait.

– Amikor Kocsis József elhunyt, családja felajánlotta eszközeit a településnek. Ennek körülbelül két esztendeje – idézte fel a múzeum megalapításának ötletét Tafota Istvánné, az önkormányzat művelődésszervezője. – Sok időnk nem volt gondolkodni, de rögtön tudtuk, hogy ez olyan érték, amit feltétlenül meg kell őriznünk és be kell mutatnunk. Szerencsére nyertünk az Agrárminisztérium hungarikum-pályázatán mintegy 4 millió forintot, abból készült el az új épület. A berendezésben a Kocsis család segített, így létrejött a múzeum állandó kiállítása, ami ritka kincs.

– Úgy gondoljuk, a későbbiekben oktatási célzattal – a Kocsis család tagjainak a segítségével – akár be is mutatjuk a szakmát, annak működését, hiszen sajnálatos módon majdnem teljesen kihalt a mesterség – tette hozzá Cserép Gábor. – A múlt században a borkészítés elképzelhetetlen volt kádárok nélkül. Gondoljunk csak bele, mennyire precízen kellett elkészíteni a hordókat ahhoz, hogy megtartsák a bort, ne szivárogjanak, és nem mellékesen, még szépek és tartósak is legyenek. Ebben is változott a világ.

A legtöbb pincészet ma már acélhordókat használ, egyre kevesebb szükség van a kádármesterekre. Pedig azért be kell vallani, hogy egy szépen formált fahordó vonzza a tekintetet; azt is megkockáztatom, hogy jobban esik belőle a bor.

Reziben fontosnak tartják a hagyományok megőrzését és továbbörökítését, és a megnyitóra az iskola diákjait is meghívták.

Szent Mihály napja hagyományos betakarítónap, amit évek óta megünnepelnek a településen. Tafota Istvánné elmondta, hogy ennek a története 2008-ban kezdődött, amikor a romos egykori paplak épületét a LEADER-program támogatásának köszönhetően felújították, amiben a szálláshely mellett közösségi házat alakítottak ki. Szintén pályázati támogatásból sikerült rendbe tenni az épülethez tartozó 1 hektáros kertet is, ahol konyhai növényeket termelnek, amiket a falu közössége és a ház vendégei használnak fel. A betakarított terményeket befőzik, savanyítják, feldolgozzák. Szintén pályázatból rendezték be a közösségi gyümölcsfeldolgozót.

Kocsis József kádármester hagyatéka
Kocsis József kádármester hagyatéka
Fotó: Bella Huba

A sikeres pályázatok számos program megszervezését teszik lehetővé, ezek egyike a Betakarítónap. Ezen az előző években már bemutatták, hogy hogyan dolgozzák fel a falu terményeit különféle technikákkal: bemutatták a lekvárfőzést, a savanyítást, az aszalást, a gyümölcs- és zöldséglékészítést.

A rendezvénynek szakmai gasztronómiai célja van: a hagyományok előtérbe kerülése, régi ízek felelevenítése, megkóstoltatása, megszerettetése, mai konyhai viszonyokban való alkalmazásuk. Alapanyagként helyben termesztett termékeket használnak.

A rendezvény tradíciója a település múltjában gyökerezik. Ismertették a termékek hagyományos, illetve újszerű feldolgozását, melynek célja a vegyszermentesség. Helyet kapott a programban a környezettudatosság, ami fontos a kertművelésben és a termékek konyhai felhasználásában is.

– Az idei Betakarítónap kicsit más, mint a korábbiak voltak: most a gyümölcsfeldolgozó kapott főszerepet – fogalmazott. – Az önkormányzat néhány éve vásárolt egy hegyi birtokot, amin egy hungarikum-pályázat segítségével sikerült gyümölcsfeldolgozót építeni. Ez nem közösségi gyümölcsfeldolgozó, hanem bemutatótér, oktatási célokkal. A gyerekeknek mutatjuk be, milyen tevékenység folyik itt. Azaz a munkafolyamatokra szeretnénk rávilágítani, hogy ezek a gépek hogyan dolgoznak, és milyen termék kerül ki mindabból, amit beleteszünk a gépekbe. Öröm, hogy nagy érdeklődéssel szemlélik a munkát és persze kóstolják a gyümölcsleveket. Természetesen a területtel kapcsolatosan vannak még terveink. Egy szőlészeti és borászati hagyományőrző ház létrehozására is benyújtottunk pályázatot, reméljük, sikerül létrehozni. Ez szintén közösségi hely lesz, ahol Rezi hagyományait mutatjuk be, hogy erősítse a turizmust a településen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Friss évjáratú borokat értékeltek Egerben

Első alkalommal rendezték meg az Egri Csillag Egri Borvidéki Újborverseny január közepén. A megmérettetés lehetőséget nyújtott a reduktív eljárással készített, friss, 2022-es évjáratból származó borok értékelésére.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Az AGROmashEXPO egyik nyitórendezvénye kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. tizenharmadik Agrármarketing és -médianapja volt. A január 25-ei konferencián telt ház előtt ismertették a legfrissebb médiafogyasztási trendeket a piac elismert szakértői.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.