Back to top

Fenntartható gazdálkodás nélkül zsákutcába kerülünk

Szabó László végzettségét tekintve közgazdász, de az élet úgy hozta, hogy 12 éve már mezőgazdasággal is foglalkozik: mintegy 200 bivalyt tart és egy ökofarmot üzemeltet. A HOLD Alapkezelő elnökével a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékony felhasználásáról, a termőföldeken való fenntartható gazdálkodás lehetséges útjairól, valamint az agráriumi befektetésekről Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A fenntartható gazdálkodás lehetséges útjairól... | Szabó László, elnök, HOLD Alapkezelő |MMG-Direkt

 

Számára az ökofarm létrehozása, bár sokan befektetésnek gondolják, valójában önmegvalósításának egy sarkalatos pontja. Véleménye szerint Magyarországon a jogszabályok megnehezítik a pénzügyi befektetést a földpiacon. Ennek oka, hogy a mezőgazdaságnak sokrétűbb hatásai vannak, mint bármely más iparágnak.

– Nem tekinthetünk a mezőgazdaságra egy teljes egészében profitorientált területre. Ez a tevékenység számos más ágazatot érint, csak hogy a legfontosabbat kiemeljem, az emberi élelmezést. Szemléletem szerint, ha a mezőgazdasági értékpapírpiacot nézzük, sokan rácsodálkoznának, hogyan működhet az ágazat.

Sok gazdálkodó igyekszik megkerülni a környezetszennyezésért járó költségeket, erőforrásokat vesznek igénybe úgy, hogy annak nem fizetik meg az árát, mindeközben maga a termőföld értéke a környezetterheléstől romlik.

Kevés az olyan terület, ahol bérbeadásnál vagy adásvételnél nem mérik fel a kínált tétel állapotát, a termőföld azonban pont ilyen… Hallani olyat, hogy ellenőrzik a termőföld minőségét? – veti fel a költői kérdést Szabó László.

Nemrégiben megjelent Gabe Brown: Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé című könyve, melynek kiadásában Szabó László is segédkezett. Fontosnak tartotta a művet felkarolni, nem csupán mert ökológiai, környezetvédelmi témákat feszeget a könyv, hanem mert üzleti szempontból a termőföldek állapotáról is érdekes értekezéseket lehet olvasni benne.

– A mezőgazdasági gépek által okozott termőföldi amortizációval nem törődik senki, nincsenek beruházások ennek ellenpontozásaként, és ennek lassan már egy évszázada. Ezt olyan fontos témának tartom, hogy mindenképpen szerettem volna a könyv kiadásában segíteni, felhívni vele a figyelmet e égető problémára. A másik téma, ami miatt a könyv kiadása mellett döntöttem, az a mezőgazdasági termelés minőségére vonatkozik.

Remélem, nagyon kevés olyan naiv ember van, aki azt gondolja, hogy a biodiverzitás fenntartását figyelembe véve, egészséges élelmiszereket termel a mezőgazdaság.

Ennek oka a Föld folyamatos népességnövekedése, aminek élelmezésére nem megtérülő a kizárólag minőségi élelmiszerek termelése. A mezőgazdaságnak évtizedek óta az a problémája, hogy a gyengébb minőségű termékekből viszont túl sokat termel, ezért is akkora napjaink társadalmának az élelmiszer-pazarlása. Ezek mind olyan témák, amikről beszélni kell – mondta a HOLD Alapkezelő elnöke. Szabó László ehhez hozzáteszi, a hozzáállással van a legnagyobb probléma. Az élelmiszer-pazarlás mérséklése ellen megoldás lehetne, ha csökkentenénk a termelés intenzitását, környezettudatosabban termelnénk, vagy éppen visszaadunk a természetnek jelentős mértékű termőföldet, csakhogy az érdekek nem ezt képviselik.

Fotó: Bokor Ádám

Ehelyett a megtermelt terményt átalakítjuk, mondjuk üzemanyaggá, értékesítjük, elégetjük – ez az elmúlt 15 év közvetett válasza az élelmiszer-pazarlásra.

Szabó László szerint napjainkban akkor lenne ideális a mezőgazdaság, ha a gazdálkodó profitábilis módon tud termelni, kihasználja a számára szükséges támogatási lehetőségeket (amelyekből sokat át kellene alakítani hazánkban), és nem utolsósorban a termelés intenzitását optimalizálni az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, aminek egyenes következménye a kevesebb, de minőségi élelmiszerek előállítása. Ebből adódóan csökkenteni kell az agrokémiai intenzitást, a termőföldek kizsigerelését és tiszteletben tartani az ökológiai folyamatokat. Ugyanis fenntartható gazdálkodás nélkül rövid időn belül zsákutcába fut a mezőgazdasági termelés, így a társadalmi jólét és az emberi élet is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet

A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult. Ennek következménye a jóval kevesebb csapadék és az átlag körüli hőmérséklet. A hétvégétől ismét átalakul a légköri áramlási rendszer hazánk fölött: tartósan északias áramlással jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is csak fagypont közeli hőmérsékletekkel.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.