0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Továbbra is az infláció és az energia lesz a meghatározó

Október 26-án Budapesten mutatták be az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzői által elkészített Takarék AgrárTrend Index harmadik negyedéves adatait. 2022 júliusa és szeptembere között az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait főként a megemelkedett energiaárak, valamint a fogyasztás volumenének csökkenése határozta meg.

– Olyan mértékben nőttek egyidejűleg a mezőgazdasági, élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak, amire korábban még nem volt példa. Ez a nyomás egyben alkalmazkodást követel a termékpályák szereplőitől; a jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődik a professzionalizmus.

Leginkább a hatékonyság javítására kell koncentrálniuk a termelőknek, valamint a termékpályaszintű összefogás erősítésére

– mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki a termelők negatív várakozásai között megemlítette a nyersanyagpiaci hatásokat és a gabona világpiaci drágulását, valamint a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát.

Lassult a csökkenés üteme

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,4, éves összevetésben pedig 1,8 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot.

A kínálat szűkülése gerjeszti a keresletet

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint búzából idén 1 millió tonnával kevesebb termett a megszokottól – ami 25 százalékos terméskiesést jelent.

A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani, a piaci egyelőre az „árra vár”, ami jelentősen befolyásolja majd a kereslet intenzitását. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását viszont hosszabb távon mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel.

Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is.

Az aszály a napraforgó esetében is jelentős, mintegy 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott, amit azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt annak a két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások – 2,4 pontos erősödést mutatott.

Még minimális a termeléscsökkentés az állati termékpályákon

A magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés hamarabb jelentkezik majd a legfontosabb állati termékpályákon, ugyanis a fehérje magas rendű élelmiszer, ára pedig mindig is magasabb volt.

A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését. Az energiaárakat jelentősebben megsínylik az állattenyésztők, ezért itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek. A tejfeldolgozás különösen nagymértékű energiafelhasználást igényel, ami meg is mutatkozott az ágazat harmadik negyedéves helyzetértékelésében: 2,9 ponttal 28,4 pontra gyengült.

Az energiahordozók piacának alakulása mellett ebben közrejátszott az is, hogy télire lényegesen drágább lett az abraktakarmány a tavalyinál. A költségek szempontjából erős befolyásoló tényező lesz, hogy mennyire lesz hideg a tél.

Vegyes a kép a kertészeti termékpályán

A kertészeti termékpályákon a hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésével némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé. A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen. A várakozások mindazonáltal javultak: 0,9 ponttal 26,9 pontra erősödött az ágazat.

Továbbra is az infláció és az energia lesz a meghatározó

Az infláció és az energiaárak mértéke 2023-ban is meghatározó tényezője lesz a mezőgazdasági termelésnek. A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékokon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak. A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleten alapul.

– Az inputanyagok beszerezésében a támogatáselőlegek jelenthetnek segítséget a szektor számára – kiváltképp azoknak, akiknek kiesésük keletkezett a nyári aszály miatt

– vélekedett Héjja Csaba, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzője. A szakember hozzátette, az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége, a drágulás üteme a továbbiakban némileg lassul majd, ugyanakkor a termelés jövedelmezőségéhez áremelésre van szükség, máskülönben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője. Ettől függetlenül Magyarország élelmiszer-ellátása biztosított, nem kell hiány miatt aggódni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu