Back to top

A denevérek, mint a fák megmentői

A denevérek segítik az erdők növekedését. Ugyanis nélkülük a facsemetéket károsító rovarok elszaporodnának, és akár kilencszer nagyobb kárt is okozhatnak egy területen, ha nincsenek ott a denevérek, hogy kordában tartsák őket.

Ez derül ki az Illinois-i Egyetem új tanulmányából. mely az Ecology című tudományos folyóiratban jelent meg.

"Sokan a denevérekkel kapcsolatban a barlangokra asszociálnak. De mint kiderült,

Észak-Amerikában szinte minden denevérfaj az erdőhöz, mint élőhelyhez kötődik. És a világ minden pontján ez a helyzet"

- idézte a Phys.org Joy O'Keefe-t, a tanulmány társszerzőjét, aki az egyetem Természeti Erőforrások és Környezettudományok Tanszékének adjunktusa és vadgazdálkodási szakembere. "Fel akartuk tenni a kérdést: Fontosak-e a denevérek az erdők számára? És ebben a tanulmányban bebizonyítottuk, hogy igen".

Más kutatók már bizonyították a denevérek rovarirtó szolgáltatásait szántóföldeken, és trópusi erdőrendszerekben, de a mérsékelt égövi erdőkben eddig senki sem mutatta ki a bőregerek hasznát.

"Különösen fontos számunkra, hogy megtudjuk, milyen hatással vannak a denevérek az erdőkre, mivel a denevérek száma egyre csökken az olyan betegségek, mint a fehérorr-szindróma vagy a szélturbinákkal való ütközések miatt. Az ilyen típusú munka feltárhatja a denevér-populációk csökkenésének hosszú távú következményeit" - mondja Elizabeth Beilke, posztdoktori kutató és a tanulmány vezető szerzője.

A kutatócsoport óriási hálóval vett körül egyes területeket egy indianai erdőben, hogy kizárja onnan az egyébként jelen lévő nyolc denevérfajt, melyek közül kettő ritka, védelem alatt álló faj. A hálónyílások elég nagyok voltak ahhoz, hogy a rovarok szabadon mozoghassanak ki és be, de a repülő denevérek nem fértek át rajta.

Beilke három nyáron át minden reggel és este kinyitotta és bezárta a szerkezetek hálós oldalát és tetejét, hogy a madaraknak napközben is legyen hozzáférése a parcellákhoz. Így biztos lehetett benne, hogy csak a denevéreket zárta ki a területekről.

Beilke ezután megszámolta a rovarokat az erdő aljnövényzetében lévő tölgy- és hikoridió-csemetéken, valamint hogy mennyi lomb hiányzott azokról. Mivel azonos számú, háló nélküli dobozkeretet állított fel, Beilke össze tudta hasonlítani a rovarsűrűséget és a lombvesztést denevérekkel és azok nélkül.

Összességében a kutatók háromszor annyi rovart és ötször több lombvesztést dokumentáltak a csemetéken, amikor a denevéreket kizárták, mint azokban a kontrollparcellákban, amelyekbe minden éjjel beengedték a denevéreket. Külön-külön vizsgálva

a tölgyek kilencszer, a hikoridiók pedig háromszor több lombot vesztettek a denevérek nélkül.

"Más kutatásokból tudjuk, hogy a tölgyek és a hikoridió ökológiai szempontból fontosak, mivel a makk és a hikoridió táplálékforrást biztosít a vadon élő állatok számára, és a fák élőhelyként és táplálékként szolgálnak az őshonos rovarok számára. A denevérek a tölgyeket és a hikoridiókat egyaránt használják alvóhelyként, és most azt látjuk, hogy a zsákmányállatok forrásaként is. Adataink arra utalnak, hogy a denevérek és a tölgyek kölcsönösen előnyös kapcsolatban állnak egymással" - mondja Beilke.

A denevérek számára is lehet odúkat kihelyezni, ezzel kordában lehet tartani a kártevő rovarokat, köztük a szúnyogokat is
A denevérek számára is lehet odúkat kihelyezni, ezzel kordában lehet tartani a kártevő rovarokat, köztük a szúnyogokat is

Ugyan a denevérek nélküli parcellákban intenzív volt a rovarnyomás, ennek ellenére a csemeték nem pusztultak el a lombvesztés miatt. A kutatók szerint azonban a denevérek populációinak hosszú távú csökkenése végzetes lehet a facsemeték számára.

"A lombvesztés szubletális szintjét figyeltük meg, de tudjuk, hogy ez a veszteség a csemetéket érzékenyebbé teszi a más tényezők, például a szárazság vagy a gombás betegségek okozta pusztulással szemben.

Nehéz lenne 90 éven keresztül nyomon követni ezeknek a fáknak a sorsát, de úgy gondolom, hogy a következő lépésként meg kell vizsgálnunk, hogyan hat a fákra az, ha tartósan kis mértékű lombvesztést szenvednek" - mondja Beilke. "Milyen mértékben csökkenti az ismételt lombvesztés a versenyképességüket, és mennyiben járul hozzá a tölgyek pusztulásához?"

A kutatók rámutatnak, hogy a madarak, amelyek közül sokan ugyanazokkal a rovarokkal táplálkoznak, mint a denevérek, szintén visszaszorulóban vannak. Bár kifejezetten arra törekedtek, hogy elkülönítsék a denevérek hatását az erdei fákra, a kutatók biztosak abban, hogy a rovarsűrűség és a lombvesztés aránya magasabb lett volna, ha a madarakat és a denevéreket is kizárják a vizsgálatból. Ugyanis a hasonló, madarakra koncentráló kizárásos tanulmányok nem vették figyelembe a denevéreket a vizsgálati tervekben, és egész éjjel fenn hagyták a hálós ketreceket.

Sokan a barlangokkal társítják a denevéreket, de valójában inkább az erdőhöz kötődnek, és szinte csak a téli álomhoz vonulnak vissza a barlangokba
Sokan a barlangokkal társítják a denevéreket, de valójában inkább az erdőhöz kötődnek, és szinte csak a téli álomhoz vonulnak vissza a barlangokba

"Amikor eredetileg a kutatásra vonatkozó javaslaton dolgoztunk, 37 különböző madárkizárási tanulmányt néztünk át, mezőgazdasági és erdészeti rendszerekben.

Azt találtuk, hogy szinte mindegyikük elkövette ezt a hibát. A legtöbbjük nem nyitotta meg éjjelre el a kezelt parcellák hálóit a denevérek számára"

- mondja Beilke.

Más szóval, Beilke tanulmánya előtt a madarak aratták le a denevérek által végzett munka babérjait is, legalábbis részben.

Nyilvánvaló, hogy mindkét szárnyas ragadozótípus fontos az erdők egészségének megőrzése szempontjából a mérsékelt égövi ökoszisztéma rendszerekben. O'Keefe szerint ez még hangsúlyosabbá teszi ezeket a tanulmányokat az erdőgazdálkodás szempontjából.

"Úgy gondolom, fontos hangsúlyozni a denevérekkel végzett ilyen típusú kísérleti munka értékét, hogy valóban megpróbáljuk tudatosan feltárni, hogy milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Bár valószínűleg extrapolálhatunk, és mondhatjuk, hogy a denevérek más erdőtípusokban is fontosak, nem zárnám ki annak értékét, hogy más rendszerekben is elvégezzük ugyanezt a fajta kísérletet, különösen, ha kérdések merülnek fel bizonyos rovar- vagy fafajokkal-, valamint azzal kapcsolatban, hogy a denevérek hogyan hatnak rájuk.

Tehát ahelyett, hogy minden területre általános érvényűnek tekintenénk ezeket az eredményeket, inkább vizsgáljuk meg, ténylegesen hogyan hatnak a denevérek a növényekre"

- mondta. "És lehetőség szerint még azelőtt, hogy eltűnnének."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.