Back to top

Elhunyt Glits Márton egyetemi tanár

Életének 89. évében elhunyt Glits Márton, a volt Kertészeti Egyetem Növénykórtani Tanszékének egyetemi tanára, egykori tanszékvezetője, aki kertészek számos nemzedékét tanította a növények gombás és baktériumos betegségek elleni védelmére. A Folk Győzővel írt Kertészeti növénykórtan című tankönyve máig alapműnek számít.

Glits Márton 1934. május 8-án született Pécsett. Kitűnő érettségije után az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar, illetve a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatója volt 1952–56 között, és jeles eredménnyel szerezte meg okleveles mezőgazdasági mérnöki diplomáját. 1964-ben átvette mezőgazdasági középiskolai tanári oklevelét is. 1957–58-ban a Földművelésügyi Minisztérium Kísérleti Igazgatóságának tudományos gyakornokaként dolgozott a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszékén. Gyakornoki ideje után néhány hónapig a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos segédmunkatárs volt, majd visszatért az akkori Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (és jogutódjai) Növénykórtani Tanszékére: 1959-től tanársegédi, 1970-től adjunktusi, 1978-tól docensi, 1993–2004 között egyetemi tanári beosztásban oktatott és kutatott. Volt tanszékvezető-helyettes, majd a tanszék megbízott vezetője, a Növényvédelmi Intézet igazgatóhelyettese, a Növénykórtani Tanszék tanszékvezetője. Az egyetemi életből is aktívan kivette a részét, hét évig dolgozott oktatási, majd kutatási dékánhelyettesként, tagja volt a kari tanácsnak és a professzorok tanácsának, valamint több egyetemi bizottságnak. 2004. május 9-én vonult nyugdíjba.

Az elhivatott, nagy tudású oktató és szaktanácsadó előadásait áthatotta a téma iránti lelkesedése. A hallgatókat partnerként kezelte, következetesen és igazságosan vizsgáztatott, és sokat követelt. Több mint harminc éven át járt hazánkban és határainkon túl is szaktanácsokkal segíteni a zöldséghajtatók munkáját. A szakmai rendezvényeken közérthetően, élvezetesen osztotta meg a témához kapcsolódó ismereteket, majd türelmesen válaszolt a gyakorló kertészek összes kérdésére, és mondott véleményt a zsebekből, táskákból előkerült növényi részeken látható tünetekről.

Elsősorban a zöldségnövények betegségeivel foglalkozott, az 1969-ben megvédett summa cum laude minősítésű egyetemi doktori értekezésében a zöldségnövények szklerotíniás betegségéről és a védekezés lehetőségeiről írt. A mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot 1977-ben szerezte meg, értekezése A tárolt gyökérzöldségek betegségei címet viselte. Kutatómunkájában is az üzemekben fölmerülő gyakorlati problémák megoldására törekedett.

Tagja volt a Nemzetközi Kertészettudományi Társaság (ISHS) Növényvédelmi Bizottságának és a Kertgazdaság szerkesztőbizottságának, ott dolgozhattam együtt vele. Mindig pontos, alapos lektori munkát végzett, szívén viselte a magyar szaknyelv ápolását. Részt vett a Mezőgazdasági Igazságügyi Szakértői Bizottság növényvédelmi albizottsága, valamint a növényegészségügyi, vetőmag- és szaporítóanyag-minősítéssel foglalkozó EU-harmonizációs munkacsoport munkájában.

Oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkájáért számos elismerésben részesült, melyek közül a hallgatók javaslatára 1977-ben és 1980-ban megkapott Magister Optimus cím bizonyítja, mennyire jó kapcsolatban állt a diákokkal. 1997-ben átvehette a Magyar Agrártudományi Egyesület Pro Re Rustica Promovenda emlékérmét. 2001-ben az akkori Kertészettudományi Kar érdekében végzett munkájáért a Pro Facultate Horticulturae emlékérmet adományozták neki. Ugyanabban az évben a berlini Humboldt Egyetem Albrecht Daniel Thaer-ezüstéremmel jutalmazta. 2004-ben az oktatási miniszter Szent-Györgyi Albert-díjjal, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Miniszteri Elismerő Oklevéllel tüntette ki. 2005-ben elnyerte a Magyar Növényvédelmi Társaság Horváth Géza-emlékérmét és 2013-ban a Linhart György-emlékérmet.

Több mint 140 publikációja jelent meg, amelyből 61 tudományos dolgozat, 54 könyv, könyvrészlet, jegyzet, 25 pedig szakcikk és egyéb közlemény. Kertészmérnökök nemzedékei tanultak a Kertészeti növénykórtan című tankönyvből, amit kollégájával, Folk Győzővel írtak 1993-ban, és több átdolgozott kiadásban jelent meg. Máig alapműnek számít a témában, a Kertészet és Szőlészet szerkesztőségében is rendszeresen forgatjuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.

Tematikus sétán mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét

A gyűjtemény kurátora tematikus sétán mutatja be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit szombaton - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.