Back to top

Igenis lehetséges a háztáji takarékos broilercsirketartás

Az önellátás, vagy részleges önellátás igénye sokakban megfogalmazódik manapság, főleg ott, ahol a körülmények – hely, ráfordítható idő, a termeléshez szükséges eszközök stb. – adottak. Egyrészt azért, mert így olyan élelmiszert tehetnek a család asztalára, aminek az eredete ismert, másrészt, ha jól van megtervezve a termelés folyamata, olcsóbban lehet előállítani a szükséges alapanyagokat.

Vidéken régebben ez a gyakorlat a mindennapi élet része volt, megtermelték, ami a családnak kellett. A jól bejáratott elméleti és gyakorlati tudnivalókat családon belül örökítették tovább. Aki ma az önellátás felé fordul, akkor jár a legjobban, ha ötvözi eleink tudását a jelenlegi lehetőségekkel.

A tudást persze meg kell szerezni, ismeretek nélkül belevágni – mint bármi másba is – nagy hiba lenne.

Viszont ha már van alapvető tudásanyagunk, netán pár év gyakorlatunk, akkor akár új, innovatív ötleteket is kipróbálhatunk gazdaságunkban, amivel tovább csökkenthetjük a költségeket. Egy ilyen ötletről beszélgettem Halászi Barbarával, aki a broilercsirke-­nevelést – amely köztudottan intenzív, zárt tartásos rendszerben javasolt – próbálja a háztáji körülményekhez igazítani. Állattenyésztő mérnökként alaptudása adott a baromfitartásról, de eddig inkább a szarvasmarhatartás területén mozgott. Felmerül a kérdés, miért próbál intenzív fajtát tartani, miért nem éri be a „hagyományos” tanyasi csirkével? A válasz egyszerűen gazdaságossági természetű: az intenzív fajták, hibridek annyival gyorsabban fejlődnek, hogy töredékidő alatt elérik a vágósúlyt. Ez pedig a mostani takarmány­árak mellett igencsak nyomós érv.

Barbaráék tanyája a Pest megyei Ürbőpusztán található, nem túl nagy, 800 négyszögöles, tavaly költöztek ide.

Konyhakerti termeléssel és ház körüli állattartással termelnek, amelyet a jövőben szertnének bővíteni. A takarmány megtermelésére nincs lehetőség, ezzel a plusz költséggel számolnia kell az állatok nevelése során – emiatt a nagytestű állattartásába nem is fogott bele. A baromfinak kb. 100 m2-t kerített el, ahol nemcsak tojótyúkot, de libát és kacsát is tart. És persze Scofield, a biofűnyíró póni is fontos személyiség pozícióban.

A tojásszükségletet jól tojó „háztáji vegyes” baromfi biztosítja, köztük cochin és törpe cochin tyúkok, mivel ezek jól kotlanak. Így a tojóállományt saját kelésből tudja pótolni. 15 tojótyúkot tart jelenleg, ami kielégíti a család tojásszükségletét.

Az elkerített részen belül hozták létre a broilerek részére is a helyet. A projekthez a Cobb 500 fajtát szerezték be, nemcsak azért, mert az egyik legjobb broiler, hanem mert a közelben ezt keltetik – így a szállítási költség is minimalizálható volt.

A broilerek gyors növekedésűek, nagy vágási kihozatallal, viszont igényesek, többek közt a hőmérsékletre.

Barbara az egyik csibével
Barbara az egyik csibével
Ezért szokták zárt tartásban nevelni őket, mert igényeik mesterséges körülmények közt könnyebben kielégíthetők. Barbara viszont úgy gondolta, megpróbálja kissé extenzívebben felnevelni az állományát, és ha így is lehetséges, akkor jóval kevesebb tartási költséggel tudja előállítani a szükséges csirkehúst. Mivel az idei év nem kedvezett a növénytermesztésnek, a takarmányárak további nagymértékű növekedése várható; ez azonban nem riasztotta el, hogy belevágjon a fejlesztésbe, ugyanis miután elvégezte a szükséges számításokat, még azután is érdemesnek tartotta a projekt megvalósítását, mert olcsóbban jön ki, mint ha a boltban venné meg a húst.

A baromfitartás legköltségigényesebb befektetése az ól. Ez általában tégla vagy fa építmény, benne mindazzal, ami a baromfi tartásához szükséges. De mi van, ha nincs ól és nem is szeretnénk építeni? Hogyan valósítható meg így a háztáji baromfitartás? Barbara ezekre a kérdésekre keresi a választ kísérletével.

Tavasszal, amikor kialakította a tanyán a baromfi tartási helyét, már igen magas volt az építőanyag ára, így az építkezés helyett arra gondolt, hogy az ólat fóliasátorral helyettesíti.

Természetesen figyelembe vette az előnyöket (kis befektetésigény, könnyű felépíthetőség), illetve a hátrányokat is (tartósság, a ragadozók ellen nem véd). Két, 2x3 méteres, 2 m belmagasságú fóliasátrat vett, amelyek akkori ára 30 000 Ft/db volt: egyikben a takarmányt tartja, másikban az állomány kényelmesen elfér. Úgy tervezte, 30 broilert vesz majd, addig a meglévő tojóállomány lakja be a helyet. A sátor felállítása után a kezdeti nehézségek természetesen itt is jelentkeztek. A terület erősen szeles, így még a jól lerögzített sátrat is elvitte egy erősebb vihar. Ebből tanulva, újragondolás után körbálás szénával rakták körül a sátrat 3 oldalról, ezzel megoldva a szerkezet könnyű súlyából adódó problémákat. Plusz előnyként jelentkezett a bálák szigetelőképessége, ami szintén fontos, mivel a fólia nem szigetel. Bár Barbara megfigyelése szerint, mivel a kétrétegű UV-szűrős fólia nem melegszik túl, nagy melegben hűvösebb volt bent, mint a külső hőmérséklet – be is mentek délben a tyúkok hűsölni. Ezen kívül a bejárat elé árnyékolóhálót feszítettek ki, ami szintén segíti a megfelelő hőmérséklet kialakulását.

Persze Barbara túl hűvöset sem szeretne bent, hiszen a fóliának pont az az előnye, hogy a naposcsibék hőigényét nem szükséges plusz energiaforrással – infralámpával vagy más fűtőtesttel – kielégíteni, elég a nap ereje.

A szellőztetés a fólián lévő ablakokkal megoldható, habár a szénabálás rögzítés ez esetben hátrány, mert a legtöbb ablakot takarja. A fólia felállítása két-három embert igényel, és nem árt, ha van némi rutinja az összeszerelőnek, mert az útmutató nem mindig egyértelmű elsőre. Tartósságát Barbara most teszteli, de egyelőre úgy tűnik, több évet is bírni fog.

A Cobb 500

Ez az egyik vezető broilerfajta a világon, fehér tollú, sárga bőrű, átlagsúlya 1,2-3 kg (maximális súlya 3,6 kg).

A hivatalos adatok szerint intenzív körülmények közt ettől a hibridtől, vegyes ivarban letelepítve, 40 napra 2214 gramm élősúlyt várhatunk, 1,7 kg/kg takarmányértékesítés mellett.

Intenzív körülmények között 30-45 naposan vágásérett, ekkor súlyuk 1,5-2,5 kg közt mozog. Vágási kihozatala 73%. Súlygyarapodása 11 hetes korig nő, aztán csökkenés figyelhető meg. 1,61-1,65 kg jó minőségű takarmánnyal lehet 1 kg testsúlygyarapodást elérni.

A Cobb 500 természete nyugodt, barátságos, betegségekkel szemben ellenálló. Hátrányaként a hideggel szembeni intoleranciája említhető meg, igényli a tartásához megfelelő hőmérsékletet, amely naposkorban 27-33 °C körül alakul. Intenzív, zárt tartásban kezdetben a csibéknél a megengedett maximális megvilágítást alkalmazzák (ez Magyarországon max. 23 óra lehet naposkorban), majd ezt csökkentik napi 14 órára.

A fajta magyarországi tenyésztőszervezete a Gallus Kft.

Állatlétszámtól függően más méretű fólia is használható, de Barbara a kísérleti szakaszban nem akart nagyobbat, viszont ha beválik, akkor valószínűleg bővít majd. A broilercsibék most még ketrecben vannak, növekedésükkel majd elkerített, fedett részt szeretne biztosítani nekik. Alomként a faforgács vált be, szénaalommal is próbálkozott, de annak nem szecskázottan kedvezőtlen a nedvszívó képessége. Egy ideig gondolkodott azon, hogy az egész terület a broilereké legyen, de mivel megfigyelése szerint sokkal nyugodtabbak és kevesebb a mozgásigényük, mint a háztáji kapirgálós tyúkoknak, így nem igénylik, hogy nagy helyen járkálhassanak.

Úgy tűnik, akkor érzik jól magukat, ha jóllakottan üldögélhetnek a helyükön.

Etetésüket vályús etetővel oldotta meg, és az itatásukra is vályús megoldást használ, mert tapasztalata szerint ezt szennyezik be legkevésbé, a köritatót hamarabb telehordták alommal. Takarmányként az életkoruknak megfelelő tápot kapnak, ad libitum. Takarmányfogyasztásuk a szakirodalomban leírtaknak megfelelően alakul, jól hasznosítanak, fejlődésük megfelelő, egészségesek, mortalitás egyelőre nem volt.

A fóliasátor körbálákkal van körülvéve, az árnyékoló háló alatt hűsölhetnek a tyúkok
A fóliasátor körbálákkal van körülvéve, az árnyékoló háló alatt hűsölhetnek a tyúkok

Ebben a rendszerben csak nyáron lehet broilert nevelni, nemcsak a hőmérséklet alakulása miatt, hanem a nappalok hossza miatt is, mivel plusz világítást sem kapnak ebben az esetben. Háztáji körülmények közt a nyári hónapokban két-három turnust lehet így felnevelni, ami azért a legtöbb családnál bőven elég az éves csirkehúsmennyiség biztosítására. Ahol szükséges, nagyobb létszámmal, nagyobb fóliában is működik a nevelés, így akár egy turnus alatt is meg lehet termelni az éves mennyiséget.

Barbara ezt az évet szánja tesztévnek, a tapasztalatok levonása után, a csibék beszerzését követően, jövő évben már a bejáratott módszert alkalmazza.

Azzal mindenki tisztában van, a mai gazdasági viszonyok közt mennyire fontos az, hogy minél gazdaságosabban jussunk élelmiszerhez, legyen az növényi vagy állati eredetű. Az ilyen ötletek sokat segíthetnek, érdemes utánajárni, olvasni és a saját körülményekhez jól illeszkedő megoldásokat találni. Tehát tervezzünk, számoljunk, majd vágjunk bele!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Tenyészkacsa-telepet kellett felszámolni

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Újabb emlősöket fertőzött a madárinfluenza

Az Egyesült Királyságban 66 emlőst tesztelt az elharapódzó járvány közepette. A cél az volt, hogy megtudják, mekkora eséllyel "ugrik át" a vírus a madarakról az emlősökre, vagy akár az emberre is.

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.